Kisalföld logö

2018. 08. 14. kedd - Marcell 20°C | 29°C Még több cikk.

Völcsej története

Önálló község a lövői körjegyzőségben Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén, közel az osztrák határhoz. Egyutcás, fésűs beépítésű, egykori nemesi falu. Megközelíthető a 84-es főközlekedési útról Lövő leágazással Kőszeg felé. Soprontól 27 km-re, Kapuvártól 28 km-re, Kőszegtől 26 km-re. Erdőség övezi a település határát. Levegője tiszta. A terület növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas.

Első okleveles említése 1281-ben. A falu legrégibb, 1865-ből ismert pecsétje: A pecsét mezejében levágott páncélos, kardos kart két pálmalevél övez. Felirata: N.W.C. A honfoglalás idején a környéken Kál harka és a híres-hírhedt Vérbulcsu népe telepedett meg a Répce völgyében. A mai Magyarország és Ausztria között levő lakatlan gyepűt felügyelték az itt megtelepült őrök, lövők.

Az I. világháborúban olasz és orosz frontokon harcoltak a völcseji katonák. Az elesett hősök névsorát a templomban elhelyezett emléktáblán olvashatjuk. A világháborút követő 1919-es vörösterror is nyomot hagyott a lakosságban, de az akasztásokat a falu tanítójának sikerült megakadályoznia. Bosszúállásra nem került sor. A trianoni békeszerződés után határmenti községgé vált Völcsej, miután a tőle nyugatra fekvő településeket Ausztriához csatolták. 1930-ban a lakosok száma 981 volt. Egy-egy telekrészen gyakran 2-3 ház is sorakozott egymás mögött, kevés kivétellel szegényes, zsupptetős házak. Ezért is pusztított annyira az 1940. július 8-án kitört hatalmas tűzvész, a fél falu leégett.

Az 1990-es rend-szerváltásnak köszönhetően újra megnyílt az iskola Völcsejen, igaz, még kevés gyerekkel, de saját tanítóval és igényes oktatási környezettel. Újraélesztették az óvodában és az iskolában is a legjobb hagyományokat, kitűnő alapokat teremtve a gyerekek továbbtanulásához. Bevezették a gázt, bárki igényelhet telefont, kábeltelevíziós adások jutnak el a lakásokba. A falunapok igazi kulturális élményt nyújtanak a lakosságnak.

A faluban a fő megélhetési forrás változatlanul a mezőgazdaság, bár a kárpótlással a földek elaprózódtak, többhektárnyi saját földterület igen kevés van, a helyben főállású mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók száma 10 fő alatt van. Az állattartás gyakorlatilag megszűnt. A helyi varroda 50 főt foglalkoztat. Sokan ingáznak Sopronba, többen dolgoznak a lövői ROTO ELZETT-ben, a sopronhorpácsi tsz is sok völcseji lakost foglalkoztat.

A lakosok száma hosszú ideje állandó. Az üres házakat külföldiek veszik meg. A közintézmények elhasznált állapotban voltak, felújításuk folyamatos. A falukép módosabb, mert a község lakossága sokat fordít a külső környezetére.A katolikus vallás jellemző a falura.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maglóca története

Magyarország északnyugati részén, a 85-ös és a 86-os főút között helyezkedik el; Bősárkány és… Tovább olvasom