Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Történelemmagolás helyett csata Napóleonnal

Győr-Kismegyer. Két évszázada a franciák győztek Győrnél, azóta muszáj eljátszáskor ehhez igazodni. Idén is. 1809-2009.
A történelmi eseményekből annyit illik megemlíteni, hogy a győri csata volt a napóleoni háborúk egyetlen Magyar Királyság területén zajlott ütközete, s a franciák – akik elismerték, hogy a magyar nemesek vitézül küzdöttek – nemcsak létszámtöbbségben voltak. Eleve fölényt jelentő jól fegyverzett, kiképzett seregükkel, taktikai zseninek számító vezérükkel álltak szemben a magyarok, az osztrákok.

A győri csata (Kismegyeren, 1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és minőségi különbség miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fognak győzni.


Előzmények

Napóleon az V. koalíció ellen vívott harcai során 1809 májusában elfoglalta Bécset. Előzőleg március 15-én Schönbrunnban kiáltványt adott ki a magyar nemességnek címezve, amelyben felszólította őket a Habsburgok elhagyására. A magyar politikai elit erre nem volt hajlandó, és megindult a nemesi felkelés (latinul insurrectio).

A háború folyamán az ország védelmére a nemesség - a bécsi udvar felhívására - fegyvert fogott a korabeli Európa legjobban felszerelt, legképzettebb hadseregével szemben. A vérükkel a hazáért adózó nemesek egy dunai és egy tiszai divíziót alkottak, melyben vármegyéjük uniformisában vonultak hadba. Az első insurrectióra 1797-ben került sor, amely azonban egy hónapnyi gyakorlatozás után feloszlott. Nem került sor bevetésükre 1800-ban és 1805-ben sem. 1809 áprilisában ismét fegyverbe hívták a nemesi felkelő csapatokat, akik a Nyugat-Magyarországra benyomuló francia reguláris haderők ellen vonultak. Ezeket Itália alkirálya, Eugene de Beauharnais, valamint Taranto és Raguza hercegei, Auguste Marmont és Étienne-Jacques-Joseph-Alexandre MacDonald vezették. A mintegy 55 000 főnyi francia katonaság egy része Pápánál maradt, fedezni az előrenyomulást.

Az inszurgens csapatokat egyesítették a IX. császári és királyi (reguláris) hadtesttel. A közel 25 000 főnyi nemesi sereg irányítását I. Ferenc király nem József nádor, hanem a császári csapatok vezére, János főherceg parancsnoksága alá rendelte. A császári csapatok vezetőinek – Habsburg János főherceg és vezérkari főnöke, Laval Nugent vezérőrnagy – még a csata reggelén sem volt haditervük.


Az ütközet

A sereg Győr közelében a csanaki domboknál június 14-én dél és este 7 óra között megütközött a franciák kb. 55 000 főnyi hadával. Az eltérően – sok esetben nem megfelelően – felfegyverzett, elégtelenül kiképzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazva, irreguláris küzdelmet folytatott a francia légiókkal és nehéztüzérséggel szemben. A nemesi csapatokat József nádor, báró Meskó József és báró Mecséry Dániel vezette a kismegyeri dombokra.

Még a franciák is elismerték, hogy a nemesek vitézül, egymást gyakran az életükkel védve harcoltak, akik közül – Veress D. Csaba adata szerint – 791-en áldozták életüket (összesen 26 tiszt és 765 közkatona) a hazáért. A legfőbb gondot az jelentette, hogy a Medárd-napi esők miatt megáradt Pándzsa-patakban megakadt a lovasság, és ezt kezdték lőni nehéztüzérséggel a franciák. János főherceg ekkor fúvatott visszavonulást Komárom felé. A visszavonulás fejvesztett meneküléssé fajult, melynek során a nemesi felkelő sereg magával sodorta a Budáról Győr felé közeledő újabb (tiszai) felkelőegységeket.


Következmények

A Petőfi Sándornak köszönhetően hibásan „győri futás"-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. A császári had tíz nap múlva bevette Győr várát. A ház, ahol a francia császár megszállt, ma műemlék. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab. Nem sokkal a győri vereséget követően Napóleon Wagramnál is győzelmet aratott a Habsburg csapatok felett.


Idei ünnepség

Csataimitációval emlékeznek idén is a Napóleon serege ellen Győrnél vívott ütközetre, de a kétszázadik évforduló alkalmából nagyszabásúbb, gazdagabb programkínálatot, több látványosságot biztosító rendezvényre számíthatunk június 12. és 14. között a Pándzsa partján. Erről tegnap Simon Róbert Balázs győri alpolgármester sajtótájékoztatón beszélt.

Az eseménysorozat már két hét múlva pénteken elkezdődik a Franciák Magyarországon 1809 című kiállítás megnyitójával. Szombaton a belvárosban felvonulnak a katonajelmezesek, Kismegyeren a hajdani katonai tábor körülményeit, szokásait mutatják be. A gyerekeket makettezés és a témához, a napóleoni időkhöz kapcsolódó kézműves foglalkozások, bábjátékok várják. Vasárnap lovasbemutató lesz.

A csata hajdani – és mostani – helyszínén 550 nézőnek ülőhelyet biztosító lelátót állítanak fel. Az érdeklődőknek a 82-es út felől érdemes érkezniük; parkolót biztosítanak az autóknak. A csatát rövidítve mintegy kétszázötven jelmezes játssza el.

Olvasóink írták

  • 1. Primax 2009. május 28. 21:41
    „Nem indult még gyűjtés a brutális/vadállati módon megrongált emlékmű helyreállítására/pótlására ?
    Szívesen hozzájárulnék, gondolom, vagyunk így még jópáran.
    Hahó, Polgármesteri Hivatal "illetései", nem jutott még eszükbe valami ilyesmi ?
    Kár...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

17 bíró dolgozik a Győri Ítélőtáblán

"A 17 bírói álláshellyel rendelkező Győri Ítélőtábla az összes ügyérkezés tekintetében a második… Tovább olvasom