Kisalföld logö

2018. 02. 23. péntek - Alfréd -1°C | 2°C Még több cikk.

Sikeres volt a Moson Mentőcsapat gyakorlata - fotók!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az éves munkatervének megfelelően június 12-én gyakorlatot tartott a megye minősített mentőcsapata részére.

A Moson Mentőcsapat a megye védelmére, valamint a régió megsegítésére megalakult, civil alapon szerveződő speciális mentőcsapat, amely képes a megye veszélyeztetettségéből – az ár-és belvízi, valamint rendkívüli időjárási veszélyhelyzetek – adódó helyzetek során jelentkező komplex vízkár elhárítási szakfeladatok ellátására.


Sikeres volt a Moson Mentőcsapat gyakorlata

A szervezet egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek állományából, illetve speciális esetekben felkért szakértőkből tevődik össze. A mentőcsapat létszáma 69 fő és az alábbiakban felsorolt szervezetek alkotják:

- Kobo-Coop ’96 KFT

- Győri Speciális Mentők KHE

- Deepex Iparibúvár Szolgálat

- Győri Búvár SE

- Győrszemere község Tűzoltó Egyesülete

- Kunsziget község Tűzoltó Egyesülete

- Börcs község Tűzoltó Egyesülete

A mentőcsapat elméleti és gyakorlati felkészítését a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a rendszerbeállító gyakorlattal még 2011. októberében végrehajtotta. A mentőcsapat 2012. áprilisában Nemzeti Minősítést kapott árvízvédelmi, vízimentési és búvár feladatok végrehajtására. A mentőcsapat részét képező szervezetek tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges hazai és nemzetközi vizsgákkal (búvár, vízimentő, kisgépkezelő, hajóvezető).

A pénteki gyakorlat reggel 8 órakor a mentőcsapat alegységeinek a riasztásával kezdődött, majd délután a megyei igazgatóságon történő gyülekezést és regisztrációt követően a mentőcsapat részére kiosztották a felszereléseket. Sallai Péter tűzoltó ezredes, igazgató köszöntötte a mentőcsapat részét képező szervezetek tagjait, kiemelve, hogy bár a katasztrófák megelőzése a cél, szükség esetén azonban fontos, hogy gyorsan érkezzen a segítség, amihez a szakmailag jól felkészült mentőcsoport nagyban hozzájárulhat.

A megye veszélyeztetettségéből (folyók, vízfolyások elhelyezkedése) és a változó időjárási körülményekből (hirtelen lezúduló sok csapadék) adódóan kialakuló rendkívüli árvízi helyzeteknél az árvízi védekezésbe bevonható szervezetekre, így a Moson Mentőcsapat mozgósítására is szükség lehet, ezért fontos, hogy a komplex árvízzel és vízi mentéssel kapcsolatos feladataikat rendszeresen gyakorolják a mentőcsapatot alkotó mentőszervezetek. Határ menti megyeként kiemelkedően fontos a szlovák partnerszervezetekkel való hatékony együttműködés is, melynek gyakorlását szintén jól szolgálta a mentőcsapat bősi mentőszervezet bevonásával végrehajtott éves gyakorlata.

A megjelentek köszöntését követően a résztvevők munkavédelmi oktatásban részesültek, majd a feladatok kiosztása után a mentőcsapat oszlopmenetben elindult a gyakorlat helyszíneire.

A rendezvényen a magyar fél részéről a Moson Mentőcsapaton felül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, a Szigetköz Járási Mentőcsapat, a Vízügyi Polgárőrség, a Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Közút, a rendőrség és a mecséri polgári védelmi szervezet tagjai, valamint a BM OKF Gazdasági Ellátó Központja munkatársai vettek részt. Aktívan kivették a részüket a gyakorlatból a hédervári és ásványrárói diákok is, akik a kitelepített lakosokat alakították a nemzetközi rendezvény alkalmával.

A feladatok végrehajtásában Szlovákia képviseletében a Bősi Központi Mentőszolgálat vett részt, melynek fő profilja az eltűntek után való kutatás, a műszaki mentés, melyhez búvár, alpin és műszaki mentő egységekkel rendelkeznek.

A gyakorlat a vezetési pont felállításával folytatódott Mecséren, majd a résztvevők elindultak a hat helyszínre, ahol a délután során különböző feladatok várták a mentőcsapat tagjait.

A gyakorlat feltételezése szerint az Atlanti-óceán felől nagynyomású ciklon érkezett Nyugat-, és Közép-Európa fölé. A ciklon nedves légtömegeket szállított, mely hatására az Alpok vízgyűjtő területén 300-350 mm csapadék hullott. Az esőzés hatására a Dunán és mellékfolyóin harmadfokot meghaladó árhullámok alakultak ki. A Duna június 9-én, az esti órákban Nagybajcsnál tetőzött. A tetőzést követően a lassú apadás miatt a védművek mellett több helyen árvízi jelenségek (csurgás, buzgár, szivárgás) jelentek meg. Az egyik kritikus pont Mecsér térségében alakult ki. A védmű mentett oldali részén buzgárok és töltésszivárgás jelentkezett.

A Moson Mentőcsapatnak tehát egy komplex ár- és belvízi, valamint rendkívüli időjárási veszélyhelyzet (esőzés) során jelentkező vízkár elhárítási feladatokat megoldva, majd vízből mentést végrehajtva kellett bizonyítania felkészültségét és szakmai ismereteit.

A megyei katasztrófavédelmi műveletirányítási központ riasztotta a fokozatnak megfelelő erőket és eszközöket, illetve a nemzetközi együttműködés alapján segítséget kért a határ menti szlovák erőktől. A riasztással egyidejűleg értesítést kapott a rendőrség, a Győri Speciális Mentők, a Vízi Polgárőrség, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság és a magyar közút munkatársai is.

A védekezési feladatok megkezdését a mozgósított Moson Mentőcsapat kapta feladatul vízügyi szakirányítás és a helyi polgárőr szövetség bevonása mellett, a szlovák mentőcsapat támogatásával. Riasztásra került a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is, az árvíz által veszélyeztetett mecséri lakosok kitelepítéséhez.

Az első kárhelyszín az 1401-es számú út zsejkepusztai szakasza volt, ahol a megáradt Duna kilépve medréből megkerülve a töltést, veszélyeztette Dunaszentpál községet. Itt a mentőcsapat tagjai, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (GEK) irányítása mellett mobil gátat építettek. A mobilgátról megtudtuk, hogy háromszázötven méteres hosszot, nyolc ember mintegy két óra alatt képes megépíteni.

Ezért ahol hirtelen védekezési munkálatok válnak szükségessé és nincs emberi erőforrás, rövid idő alatt, kis létszámmal is fel lehet építeni a felfújható gátat s megvédeni az adott területet. A gyakorlaton kétszer húsz méteres szakaszt építettek meg a résztvevők, egészen rövid idő alatt, azon az úton, ahol 2013-ban homokzsákok voltak egy akkori valós áradásnál. A mobilgát építésével együtt, a csapat többi tagja – vízügyi szakemberek irányításával – fóliával védett, nyúlgát építését végezte a mobilgát két végén. Mivel a mobilgát felállítása a közúton folyt, a magyar közút munkatársai már korábban elvégezték az útlezárást, a forgalom rendőri irányítás mellett félpályán haladt a munkálatok ideje alatt a kárhelyszínen.

A második kárhelyszín Mecsér belterületén, a híd melletti gátszakasznál volt, ahol a magas vízállás és a folyamatos esőzés miatt a gát 3 méteres szakasza átázott, valamint a szennyvíz átemelő akna is megtelt vízzel. Ezen a helyszínen a mentőcsapat tagjai először homokzsákokat töltöttek, majd a búvárok bevetésére is sor került. Ők a folyó fenekén rögzítették a fóliát, amit a mentőcsapat tagjai az átázott gátrészre terítettek és homokzsákokkal rögzítettek. Az átemelő szivattyú körül gátat is építettek a résztvevők, majd szinten tartó szivattyúzás következett. A vizet visszajuttatták a Mosoni-Dunába, rézsűvédelem biztosítása mellett, megakadályozva a gát további sérülését.

A harmadik kárhelyszín Mecsér belterületén, a Mosoni-Duna jobb partján volt, ahol az elhúzódó árhullám miatt a mentett oldalon megszaporodtak az árvízi jelenségek. A mentőcsapat tagjai a rendelkezésre álló homokzsákokkal megkezdték a buzgárok körülhatárolását, valamint a körmedence magasítását, majd a töltést bordás megtámasztással erősítették meg.

A negyedik helyszín a mecséri kultúrház volt, ahova a Duna soron lakókat szállították a mentőszervezet tagjai, mivel az ő házukat veszélyeztette a gáton átszivárgó víz. Az előkészített befogadó helyen a kitelepítésre került lakosok adatainak rögzítése folyt.

A feltételezés szerint az ötödik kárhelyszínen, a Mosoni-Duna mecséri szakaszának az iszapterelő gátas részén két kajak-kenuzó fiatal a hirtelen érkezett vihar és a feltámadt szél következtében a folyóba esett. Egyikük a kenu alá szorult, a járműbe kapaszkodva kiabált segítségért. A másik fiatal kezét a felboruló kenu eltörte így ő sem tudott kiúszni.

A mecséri híd melletti rámpánál tartózkodó Győri Speciális Mentők és a szlovák mentőcsapat kapott riasztást a vízbeesésről. A vízi felderítést a szlovákok mentőcsapatának jetskíjei végezték. A baleset helyszínére érve az egyik sérültet a hajójukra emelték, a másik sérültet viszont a folyó másik partja felé sodorta a víz. Őt a Győri Speciális Mentők búvárjai mentették ki és emelték fel a mentőhajóra, ahol orvos és pszichológus látta el a sérülteket. Később a vízi mentők egy földszigeten ragadt kenus csapatot is kimentett és partra szállított.

A hatodik kárhelyszínen, Mecséren, a Mosoni-Dunán lévő közúti hídnál a folyó alámosta a híd tartószerkezetét. A búváregyesület feladata az alámosott szakasz átvizsgálása és megerősítése volt fóliázással. A munkálatok közben a Vizi Polgárőrség folyami biztosítást végzett.

A Mosoni-Dunánál végrehajtott gyakorlat kettős célt szolgált: a Moson Mentőcsapat árvízzel és vízi mentéssel kapcsolatos irányítási és együttműködési feladatainak gyakoroltatásán túl a két ország mentőszervezeteinek együttműködését is elősegítette. A beavatkozó erők élethű helyzetben való gyakoroltatása, munkamódszereik egymással való megismertetése jó felkészítésül szolgál számukra speciális feladataik eredményes végrehajtásához.

Legutóbb tavaly szeptemberében volt hasonló gyakorlat a megyében, amikor szintén az árvízi jelenségek miatt szükségessé vált védekezést gyakorolták a résztvevők. A tavalyi gyakorlatnál a dunaremetei hajókikötő közelében lévő töltésen láttak el védekezési feladatokat vízügyi szakirányítás mellett a Moson Mentőcsapat tagjai, illetve egy feltételezett vízi baleset után több vízbe esett túrázót is kimentettek a két ország beavatkozó erői.

A rendezvényt követően annak értékelésére is sor került. A Mosoni-Duna mentén hat helyszínen párhuzamosan végrehajtott gyakorlatot Sallai Péter tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató és Culka János, a Bősi Központi Mentőszolgálat vezetője egyaránt pozitívan értékelte.

A megyei katasztrófavédelmi igazgató az értékelésében kiemelte Ásványráró, Hédervár, Darnózseli önkéntes tűzoltói - mint a Szigetköz Járási Mentőcsapat - Győrszemere, Kunsziget és Kimle települések önkéntes tűzoltó egyesületei tevékenységét, mely egyesületek saját eszközeikkel és felszereléseikkel szintén csatlakoztak a gyakorlat végrehajtásához, hogy a hivatásos egységekkel és mentőszervezetekkel együttműködve gyakoroljanak és felkészüljenek a hasonló helyzetekre.

A gyakorlat célkitűzései megvalósultak, az egységek a rájuk bízott feladatokat mindegyik helyszínen magas szinten hajtották végre. Az elméleti ismereteket gyakorlatba ültetve hatékony, kiváló szakmai együttműködés valósult meg mind a szlovák, mind a magyar társ- és együttműködő szervekkel.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Péntektől féláron strandolhatnak a győriek a Rába Quellében - videó

Játék is indul a fürdőzök között, a nyertes egy különleges felszereltségű Opel Adam típusú autóval… Tovább olvasom