Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 8°C Még több cikk.

Rossz állapotban a győri közutak

A megyeszékhelyen a közutak állapota – finoman szólva – nem kielégítő, sőt elég rossz állapotban van. 
A győri közgyűlés asztalára ma kerül a város úthálózatának állapotáról készült felmérés, s ehhez kapcsolódóan az elkövetkező évek útfenntartási és -felújítási programja.

Vita arról nem nagyon lehet, hogy a megyeszékhelyen a közutak állapota – finoman szólva – nem kielégítő, a hivatalos felmérés szerint is az ötfokozatú minősítési skálán a közepes és ennél rosszabb állapotú utak a teljes hálózat 75 százalékát(!) lefedik. Ezen belül a „tűrhetetlen" és a „nem megfelelő" (iskolai osztályzattal ez 1-es, 2-es) utak a hálózat egyharmadát teszik ki. Jobb minősítést a közúthálózat 25 százaléka kapott.

Nézzük városrészenként a helyzetet, amelyről azt gondoltuk, a tapasztalt autósnak sok meglepetést nem okozhat, de ha végignézik, kiderül, hogy mégis.

Listavezető városrészek

A legrosszabb állapotú városrészek listáját mindjárt a Belváros vezeti, ahol a kiépített utak csaknem 38 százaléka tűrhetetlen állapotú, jónak mindössze 2,2 százalék nevezhető. A második helyet Szabadhegy szerezte meg, ahol a tűrhetetlen utak a teljes helyi úthálózat több mint 37 százalékát teszik ki, jónak mindössze 3,7 százalék minősíthető. De nincs sokkal jobb állapotban Gyárváros, Jancsifalu, Szalmatelep sem, ahol a burkolat állapota 34 százalékban tűrhetetlen, csaknem 25 százalékban nem megfelelő (ez alulról számolva a második kategória, iskolai osztályzat szerint 2-es), a jó minőségű utak százalékos aránya viszont a belvárosinál egy kicsivel jobb: mintegy 6 százalék.

A másik véglet, ahol a felmérés szerint nagyon nem panaszkodhatnak a lakosok, például Bácsa. Itt hivatalosan sehol sem tűrhetetlen állapotú az útburkolat, a jó minősítésű utak aránya 12,2 százalék, tűrhető (tehát közepes) csaknem a tejes úthálózat fele. Alig van piros, tehát tűrhetetlen állapotú út (mindössze 0,5 százalékban) Győrszentivánon is, s a többiekhez képest viszonylag jó a helyzet Ménfőcsanakon és Gyirmóton is, ahol 7 százalék a minősíthetetlen útburkolat aránya, a jó állapotú utaké pedig meghaladja a 22 százalékot.

Az átlagosan problémásak

A többi városrész közül, ahol „átlagosan" rossz az úthelyzet, kezdjük Szigettel: tűrhetetlen 9,5 százalék, emellé jön még 42 százalék nem megfelelő útburkolat; Újváros: 14,4 százalék tűrhetetlen, 9,6 százalék nem megfelelő, 5 százalék jó; Pinnyéd 11,1 százalék tűrhetetlen, 35,7 százalék nem megfelelő, 14,3 százalék jó állapotú út. Ha összeadjuk a köznyelvben egyszerűen csak rossznak minősített, de a felmérésben „tűrhetetlen" és „nem megfelelő" kategóriájú utakat, akkor ezek aránya Szigetben több mint 50 százalék, Pinnyéden szintén csaknem az összhálózat fele, de Újvárosban is meghaladja a 25 százalékot. Ez tehát az „átlagosan rossz" helyzet Győrben...

De menjünk tovább: Révfalu, Kisbácsa, Likócs hasonló helyzetben van, igaz, Likócson hivatalosan nincs tűrhetetlen állapotú út, de az ennél csak kevéssel jobb minősítést jelentő „nem megfelelő" kategóriába már az utak 23 százalékát sorolták, jó állapotú burkolatot pedig nem találtak... Révfaluban az utak 12,7 százaléka tűrhetetlen minőségű, ehhez jön még 21 százalék rossz út, a középkategóriába (tehát tűrhetőnek minősített) a teljes hálózat csaknem fele tartozik.

Kisbácsán szinte átmásolhatnánk az adatokat, ott ugyanis ez a három mutató így mutat: tűrhetetlen 10,6 százalék, nem megfelelő 15,4; tűrhető 46,2 százalék. A lakótelepeken: Adyvárosban, Nádorvárosban, Marcalvárosban, ahol több tízezer autó(s) fordul meg naponta, szintén szemet szúrnak a térképen a piros (tehát tűrhetetlen) minősítésű utak, utcák – a teljes hálózat csaknem 19 százalékát fedik le. Tűrhető az utak fele, jó mindössze 6 százalék.

Egyetlen útfelújítás

Győrben az utak és hidak értéke 2004 végén körülbelül 40 és fél milliárd forint volt. A közútkezelésre 2003-ban 1,6 milliárd forintot fordítottak, amelynek 25–75 százalékát az útburkolat-javítás „nyelte el". Optimális esetben az utak burkolata 7–15 évenként felújítandó, ilyenkor ugyanis a leggazdaságosabb. Magyarországon viszont az alacsonyabb forgalmú utakon 20–25 év vált gyakorlattá. Mindez azt jelenti, Győrben évente 20–25 kilométer út felújítása lenne indokolt, de a legnagyobb forgalmú utak esetében a 20 év alatt kétszeri felújítással kell(ene) számolni. Ez az optimális ciklusidő jelenleg elérhetetlen, marad a kátyúzás, a repedéskiöntés, a keréknyomvályú megszüntetése, a víztelenítés-vízelvezetés javítása. Kátyúzásra az elmúlt három évben 79 és 250 millió forint között fordított a város. Jellemző adat (de ez országosan is igaz), hogy az elmúlt évben összesen egyetlen útfelújítás történt: a Lajta utcára és csomópontjaira jutott pénz.

A jövő: tervek és álmok

Ennek ismeretében igencsak elvi síkon kell kezelni a közgyűlés elé kerülő útkezelési és -felújítási stratégiát, amely 2006 és 2015 közötti időre tervez. Az aszfaltbeton burkolatú utak hosszának arányát a jelenlegi 47 százalékról 75 százalékra kell útfelújítással felemelni – a várható költség körülbelül 1,2 milliárd forint. A nem megfelelő burkolatállapotú, úgynevezett belterületi utak felújítását tíz év alatt be kell fejezni, a várható költség 1,4 milliárd forint. A gyűjtő- és kiszolgálóutak szélesítésének tervezését is meg kell kezdeni 2007–2008-ban. Az útszélesítések várható költsége 15 ezer forint/négyzetméter átlagárral számolva 180 millió forint.
Emellett tovább kell folytatni a csomópont-átépítési, jelzőlámpa-telepítési, gyalogátkelőhely-létesítési programot. A jelzőlámpás forgalomirányítást folyamatosan felül kell vizsgálni. A legveszélyesebb útvonalak és csomópontok veszélyességüknek megfelelően sorolandók be, az átépítésüket is ennek megfelelően kell ütemezni – a várható költség 500 millió forint. A repedésjavítások, a kátyúzás, a keréknyomvályú megszüntetése, a szegélyezés javítása, a víztelenítés megoldása körülbelül 1,1 milliárd forintba kerül évente.
Győrben a több éve elhúzódó hídfelújítási problémák ismertek, a költségek itt nagyon magasak (papíron 240 millió forint évente), ezért is nem lehet könnyen lépni. A közúti jelzések és egyéb úttartozékok helyreállítása, cseréje, pótlása, a rendszer felülvizsgálata, a jelzőlámpás forgalomirányítás üzemeltetése, az útburkolati jelek hibáinak javítása, a hiányos jelek kiegészítése és a vízelvezetés az utakról ismét csak 100 millió forintos éves kiadást jelent. Össze lehetne adni ezeket a tételeket, de még papíron is sok a többmilliárdos költség. Pénz kell az utakra, méghozzá nagyon sok, máskülönben az így sem túl fényes osztályzat (vagyis az utak állapota) még lejjebb csúszik.

A legfontosabb számadatok

Győr úthálózatának hossza összesen 512 kilométer, ebből 474 kilométer az önkormányzat tulajdonában van. A kiépítettség viszont 89 százalékos a megyeszékhelyen, ami országos viszonylatban is jónak számít. A városon átvezető 38 kilométer országos közút tölti be az elsőrendű főút szerepét, a helyi összekötő (másodrendű) főutak kezelése Győrhöz tartozik. A városban az országos átlaghoz viszonyítva magas a személygépkocsi-ellátottság: ezer lakosra itt 303 autó jut, az országban 244. Ez a napi forgalomban is látszik: a 36 mérőállomás adatai szerint egy év alatt 45,4 millió jármű halad át a megyeszékhelyen, ami naponta 124 ezer gépjárművet jelent. A forgalom öt év alatt 25 százalékkal nőtt.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Büntetés járt a nyitásért

A győri parkolóház továbbra sem rendelkezik jogerős engedéllyel, ezúttal a Reflex fellebbezte meg a fennmaradási engedélyt. Mosr emiatt várhat újabb hónapokat a végleges engedélyre a tulajdonos. A lassan egy éve húzódó procedúra során mindössze egy jogerős döntés született: Kovács Barnabás Komszol-igazgatót megbüntették 35 ezer forintra. Tovább olvasom