Kisalföld logö

2018. 06. 18. hétfő - Arnold, Levente 18°C | 26°C Még több cikk.

Melengető műremek cserépből

Győr - Sokan segítik felajánlásokkal – így építőanyaggal, kétkezi munkával is –, hogy a Xántus-múzeum Közép-Európában egyedülálló kiállítása, a neves Fruhmann cserépkályha-gyűjtemény mielőbb megnyílhasson a nagyközönség előtt.
Óriási összefogással készül a Xántus János Múzeum cserépkályha-történeti gyűjteménye. A száznál több különleges darabból álló, európai ritkaságnak számító kollekció Fruhmann Antal, a neves győri kályhásmester hagyatéka, hosszú ideig a megyei múzeum pincéjében várta jobb sorsát.

– A néhány hónappal ezelőtti felhívásunk, segítségkérésünk komoly összefogást eredményezett: számos örökbe fogadó cég, szervezet és magánszemély jelentkezett, aki egy-egy kályha „mentora" lenne a jövőben. Volt, aki pénzügyi támogatást, mások építőanyagot, de többen kétkezi munkát ajánlottak ahhoz, hogy a Kiss János utcai Fruhmann-házban őszre megnyílhasson az egyedülálló kiállítás – nyilatkozta érdeklődésünkre Perger Gyula, a megyei múzeum igazgatója.

Elkészült az új épület, a pincénkben pedig már lebontották azokat a kályhákat, amelyek az állandó tárlatra kerülnek. A restaurátorok tisztítják, javítják az enteriőrökbe kerülő tárgyakat, képeket, bútorokat.
– A cserépkályhák önzetlen segítőink – többek között Zsugonits Ferenc kályhásmester – áldozatkészségéből hamarosan új otthonukba kerülnek.
Perger Gyula elmondta, hogy a tárlat a pavilonból, az egykori lakóházból, illetve a hajdani kályhásműhelyből áll. Hangsúlyozta, hogy Európában nincs a győrihez hasonló olyan szemléletű együttes, ahol a közönség egy helyen ismerkedhet meg a kályhastílusok fejlődésével a XVIII. századtól a XX. századig, és ugyanott megnézheti a technológiákat. Azt, ahogy ezek a remekművek készültek, illetve a korabeli bútorok, berendezések segítségével betekinthet a kályhák hiteles, korabeli „lakókörnyezetébe" is.

– A „győri kályhás" hajdan fogalom volt. A Győrben és Győr környékén működő mesterek a történelmi Magyarország egész területén keresettek voltak. Százötven-kétszáz évvel ezelőtt főúri kastélyokba, közintézményekbe, polgári lakóházakba készültek remekeik. Szeretnénk, ha nemcsak a látogatóknak tudnánk különlegességekkel szolgálni, hanem dokumentumgyűjteményünk idővel a szakma számára is történeti és technológiai kutatóhellyé válna – fogalmazta meg reményeit a megyei múzeum igazgatója.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emlékmű helyett lánya szívébe vésve

Táp - Dávoti Imréné szerint édesapja méltatlanul maradt le a II. világháborús emlékműről. Hogy Kiss… Tovább olvasom