Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

Jedlik híd: próbaképpen megterhelték - Galéria, videó

Pénteken próbaterhelést végeztek a győri Jedlik Ányos hídon. Agárdy Gyula egyetemi adjunktus, a próbaterhelés egyik vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Pénteken délelőtt 9 órától próbaterhelést végeztek a győri Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési Tanszéke oktatóinak szakmai vezetésével és a Szerkezetvizsgáló Laboratórium munkatársainak közreműködésével az egyetem közvetlen szomszédságában épülő Jedlik Ányos hídon.

Jedlik-híd próbaterhelés - Fotó: Cseh Róbert

A látványos esemény szakmai tartalmáról Agárdy Gyula egyetemi adjunktust, a próbaterhelés egyik vezetőjét kérdezte Winkler Csaba.

- A mérnöki számításokat mindig a szerkezetek modelljén végezzük. A helyes, a valósághoz legjobban igazodó modell kiválasztása, meghatározása a legfontosabb, és a legjellemzőbb mérnöki feladat – kezdte „az év hidásza" díjat dr. Lublóy László győri egyetemi adjunktussal együtt 2003-ban kiérdemlő Agárdy Gyula. - Természetesen a modell mindig eltér a valóságos szerkezettől: a számítás egyszerűsítése, az anyagjellemzők szórása, a mérettűrések, a meteorológiai hatások bizonytalansága, a terhek változása miatt közelítéseket kell alkalmaznunk. Ezeket a közelítéseket úgy választjuk meg, hogy az egyszerűsítés a biztonság javára szolgáljon, azaz a valóságos szerkezet kedvezőbb viselkedést mutasson, mint az alkalmazott modell. Az építési folyamatban - a rendszeres ellenőrzések ellenére - kialakulhatnak olyan szituációk, amelyek miatt a szerkezet a tervezetthez képest kedvezőtlenebbül viselkedik. Általában ezek a kedvezőtlen hatások jóval kisebbek, mint amilyen - a biztonság javára szolgáló - közelítéseket a számításban alkalmaztunk, így a tényleges szerkezet szinte mindig jobb jellemzőket mutat, mint az alkalmazott modell. A különösen fontos szerkezeteknél, elsősorban az egyedi szerkezetű hidaknál a biztonság érdekében próbaterheléssel is ellenőrzik a kész szerkezet viselkedését.



- Mi a próbaterhelés szerepe?
- A próbaterhelés tehát nem közvetlenül a híd teherbírásának ellenőrzésére szolgál, hanem annak bizonyítására, hogy a valós szerkezet ugyanarra a terhelésre kedvezőbb alakváltozási-igénybevételi-rezgéstani válaszokkal reagál, mint a választott számítási modell. Ha ezt igazoltuk, joggal vélelmezhetjük, hogy a hídszerkezet teherbírásában is jobb, mint az alkalmazott modell.

- Mit mérnek a terhelésnél?
- A próbaterhelés során leggyakrabban a híd fő tartószerkezetének alakváltozásait ellenőrizzük, de előfordul, hogy bizonyos veszélyesebb helyeken a mechanika feszültségek alakulását, vagy az egész szerkezet dinamika jellemzőit is vizsgálnunk kell. A vizsgálathoz a hídpályán a nyílások felezőpontjai közelében mérlegelt teherautókat állítunk fel, és megmérjük a szerkezet lehajlásait. Ezeket a lehajlásokat az ugyanazon teherből a modellen meghatározott lehajlási értékekkel hasonlítjuk össze, és ha a tényleges szerkezet lehajlása nem haladja meg a számított lehajlást, a szerkezetet megfelelőnek minősíthetjük.

- Milyen típusú mérések lesznek az új hídon?
- A geodéziai és az induktív útadós eljárást párhuzamosan fogjuk alkalmazni, de kísérleti jelleggel a GPS alapú mérés és lézerszkenneres alakrögzítés is lesz. A lehajlásértékek megmérésére különböző lehetőségek kínálkoznak: lehet optikai mérőműszerekkel (szintezőkkel) mérni a híd kijelölt pontjainak magasságváltozását; lehet elektromos jelátalakítókat alkalmazni (pl. induktív eltolódásérzékelőket, amelyekben az elmozduló vasmag miatt a tekercspár megváltozó impedanciája, váltakozóárammal szembeni ellenállása lesz arányos az elmozdulás értékével); de léteznek már lézeres letapogatású eszközök, ill. a GPS technológiát használó (a hétköznapi GPS-eknél lényegesen pontosabb) érzékelők is.

- Cél lesz-e a minél több terhelési információ összegyűjtése?
- Igen. A maximális lehajlás értékének ellenőrzése mellett a mérőrendszer és a terhelő járművek kiegészítő mérésekre is adnak lehetőséget. Ennek kapcsán azt az elvet követjük, hogy ha kis többletráfordítással jelentős többletinformáció szerezhető meg, akkor ezt a mérésvizsgálatban nem szabad kihagyni. A féloldalas terhelések összevetéséből a szerkezet szimmetriatulajdonságairól, a több lépcsőben felvitt terhelésből a lehajlások-alakváltozások linearitásáról, a rugalmas állapot érvényességéről kaphatunk információt. Végül a szerkezet dinamikai vizsgálatára kerül sor. Jelen esetben csak a dinamikai többletet fogjuk meghatározni, azaz a mozgó és az álló járműből ugyanazon helyen ébredő lehajlások arányát. Ez a (sebesség- és természetesen járműfüggő) arányszám azt jelzi, hogy a forgalmi terhelés a statikus (álló) terhekhez képest milyen arányban növeli a szerkezet alakváltozásait, és ehhez kapcsolódóan az igénybevételeket.

- S következhet az adatok elemzése…
- A próbaterhelés során mért lehajlásokat az előzetes számítások eredményeivel összevetve már jó közelítéssel minősíthetjük a hídszerkezetet, majd a tényleges terhekkel elvégzett számítás eredményei alapján a végleges minősítést is meghatározhatjuk. Ez a munka, az adatelemzés az oktatást, a győri mérnökképzést is megpezsdíti.

Olvasóink írták

  • 15. adalfold 2010. szeptember 19. 01:12
    „gőyri szerkezetépítési tanszék?:D:D:D:D
    c..c...ccccc
    van ilyen itt?
    szép kis szint lehet:P:D”
  • 14. annobon 2010. szeptember 15. 10:04
    „12-höz: "Ennek a városrésznek kifejezetten rosszat tett az egyetem, jobban örültünk volna, ha kiteszik a francba Szabadhegyre vagy a kukutyinba"
    Ezzel azért vitatkoznék! Az egyetem nem hiszem, hogy rosszat tett a városrésznek, hiszen pezsgő életet hozott és az ottani kerekedők (élelmiszer-, papír-, fénymásoló- és egyéb boltok) gondolom jól jártak vele. Az egyetemi csarnok meg a sporton kívül kulturális események központja is lett (pl. István, a király). Másrészről Szabadhegyet sem szabad alulértékelni, feltételezem, ha szabadhegyi lennél és oda épült volna az egyetem, akkor most a mondatodban úgy szerepelt volna, hogy "a francba Révfaluba vagy a kukutyinba."”
  • 13. Hedon 2010. szeptember 11. 22:02
    „#10

    Sajátos naptárod lehet annyi bizonyos!

    Önkori választások 2010. október 03.
    Jedlik híd átadása 2010. október vége vagy november eleje.

    A gyalogosokat a jövő héttől muszáj átterelni az új híd
    felvíz felöli, oldalára ugyanis a Kis Böskét csak utána lehet bontani.
    Ettől azonban ezt nehéz átadásnak nevezni.
    A Kis Böske elbontása nélkül pedig nem lehet a fürdő felöli oldalon
    a hídra vezető gyalogjárdákat elkészíteni.
    Ahogy a bontás befejezése előtt a fürdő felöli lámpatesteket
    sem érdemes elhelyezni, és mint látható nem is teszik.
    Ráadásul ezerszer elmondták, hogy ha kész is lenne a híd
    a rávezető utak nélkül nem lesz átadva a forgalomnak.
    Márpedig a Szigeti oldalon épülő két körforgalom átadási
    határideje 2010. október 22.
    Ez tehát valóban nem Molnár csacsi ügye aki a 4 sávos Széchenyi
    hidat adta át jóindulattal 50% készültségnél.”
  • 12. Révfalusi-szúnyog 2010. szeptember 10. 23:01
    „Tősgyőkeres révfaluiként kettős ambivalens érelmekkel élem meg a híd elkészültét. Azt a Révfalut szerettem, amelyikben a Kisböske helyén a régi fahíd recsegett, s a sarkon álló Káldy villa teraszán nyári délutánokon felszolgálták a családnak a fagyit, s azt a töltésen biciklizve látni lehetett. Aztán kevesen emlékezhetnek a régi Vásárhelyi Pál utcára, amelynek csak egyik odalán voltak gyönyörű kis kertes házak, a másik oldalt a töltés képezte. A komonista éra potentátjai épp azért döntöttek a hetvenes évek elején a főiskola ide telepítése mellett, mert ezzel egyszersmind szét tudtak zúzni egy klasszikus polgári negyedet. A Vásárhelyi utcát tüntették el a leghamarább, aztán a Kálóczy tér sarkán álló szép kis kápolna következett, végül a nyakunkba ültették a főiskola hihetetlen randa épületegyüttesét. Mindennek persze már 35 éve. Én nem örülök a révfalui megnövekedett forgalomnak és zajnak, megváltozott a városrész egész mikroklímája, és nem előnyére. Szerencsére én az egyetemtől távolabb lakom, de ha biciklivel vagy gyalog megindulok a belvárosba, mindig elgondolkodtat, hogy olyan kereszteződésekben kell várnom percekig, ahol anno naponta legföljebb néhány autó ment el. Ennek a városrésznek kifejezetten rosszat tett az egyetem, jobban örültünk volna, ha kiteszik a francba Szabadhegyre vagy a kukutyinba. Viszont a hídra már nagy szükség volt, ez kétségtelen, csak az a gond, hogy nekem, és sokunknak mé,g nem tetszik az, ahogyan a régi Homokos (ma Aranypart) megközelíthetőségét elrontotta az új híd, arról nem beszélve, hogy nyilvánvalóan növekedni fog miatta a révfalui forgalom.
    jellemző, hogy a videon a polgármesternek láthatóan gondja van az alany és állítmány összeegyeztetésével. Elég ciki az a néhány perc, mert nyilvánvalóvá válik alatta, hogy a polgármester egy bábfigura, akit érdekcsoportok tolnak maguk előtt. Ez még nem is volna olyan nagy baj, hisz ez a világon mindenütt így van. Inkább az az elgondolkodtató, hogy ilyen képességekkel is ellátható egy polgármesteri tisztség. Ráadásul a plebs megelégedésére.”
  • 11. gig 2010. szeptember 10. 22:26
    „Azért érdekes ez a bevezető: "kérdéseinkre". Mármint Winkler Csaba, a SZE kommunikációs munkatársának kérdéseire, nyilván ezt akarta írni a cikk szerzője (ahogy később azért sikerült leírni a valóságot), csak biztos véletlenül elgépelte...

    Amúgy ez a választásos szál már eléggé lerágott téma. Eredetileg augusztusra tervezték az átadást, október vége lett belőle, a hordógurítás (amely a szekezetkész állapothoz igazodott) júniusban volt. A köztársasági elnök meg (nyilván próbált az új győri híd átadásához igazodni) október elejére írta ki a választásokat. Mégis, mikor kéne átadni szegény hidat? Ha decemberben, vagy februárban lenne átadva, nyilván akkor is lenne mibe belekötni. Amúgy október végén milyen választások lesznek kis hazánkban?

    Ismerek viszont egy másik magyar várost, amelyet az elmúlt évtizedben minden önkormányzati választási évben feltúrtak, és pont "időre" készült el az összes beruházás. Nem Fideszes a vezetője (még).”
  • 10. mauz 2010. szeptember 10. 21:31
    „Drukkoltam már évek óta (15 éve?), hogy készüljön el a Sziget-Révfalu híd, de azért arra akkor még álmomban sem gondoltam volna, hogy az átadása csodák-csodájára egy helyhatósági választás napjaira essen...

    Na jó, mint később kiderült, Molnár Csaba is képes átvágni egy éppen aszfaltozás alatt álló, félig lezárt hídon a szalagot EP választás előtt két nappal, de ezt neki mondjuk elnézzük, fejszerkezete és pártvallása miatt...

    De egy egyébként népszerű polgármesternek erre miért van szüksége?”
  • 9. polgár1 2010. szeptember 10. 20:19
    „Úgy látom, az idő nem múlt el nyomtalanul "az Agárdy" felett sem. Kíváló szakember, de a tanításából, más oktatókkal ellentétben, túlnyomó részt hiányoltam a kétségtelen jelentős szaktudásának átadását. Előrelátó és bölcs gondolat a hallgatók egyéni igyekezetének fejlesztése, de ez nem mehet a szaktudás rovására. Talán Gyula´bá olvassa a hozzászólásokat, és megfontolandónak ítéli a gondolataimat. Ezúton is további jó egészséget kíván egy volt tanítványa!”
  • 8. CsabaKiraly 2010. szeptember 10. 19:46
    „New Hazelton BC -ban (Kanada) van egy fahid egy szakadek felett. A hid hossza kb 50 meter. A szazadfordulo utan epult. (arany-laz idejen) Amikor elkeszult (es ez nem vicc) elsonek kover indian asszonyokat kuldtek at, utanna oszvereket es lovakat. Ezutan megnyitottak a hidat mindenki szamara, persze fizetni kellett. Erdekesnek talaltam, hogy nem az oszvereket kuldtek elore. Persze szerepet jatszott az "ertek". Aki nem hiszi az megtalalja az interneten is.”
  • 7. arrabonem 2010. szeptember 10. 14:15
    „Én még a másik típusú próbaterhelést láttam délelőtt:
    igen fontos ember/hídfelület (fő/m2)
    Sokat kibír a híd...”
  • 6. Mankapunka 2010. szeptember 10. 14:01
    „Komoly gépekkel terhelik régi Rába Kamaz. Ott van a nyerges Axor,tele sóderral még rá kell tenni,had kapja a meg a terhelsét a híd a tornászokkal együtt. :))

    Peti Ja,az a kép nem tudom mit keres a híd részlegnél,de biztos. :))”
  • 5. Phobos 2010. szeptember 10. 11:59
    „A tornász megszakértette, biztos jó lesz.”
  • 4. Peti85 2010. szeptember 10. 11:34
    „Agárdy papa (6.kép)...nagy arc az öreg :) Ja..tanított..szóval tudom miről beszélek:)”
  • 3. Primax 2010. szeptember 10. 11:08
    „Komoly dolgok ezek.
    Tetszik...”
  • 2. :/ 2010. szeptember 10. 10:28
    „ez is a SZE honlapjáról van, szóról szóra”
  • 1. FB 2010. szeptember 10. 09:14
    „Végre egy értelmes cikk.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új távlatok a szociális munkában

A szociális szakmán túl az egyetem, a képzés, az intézmények mellett a segítségre szorulók is… Tovább olvasom