Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Idén sem jó galambnak lenni

Áprilistól ismét megbízza Győr azt a Csongrád megyei céget, amely 2009 óta végzi a galambállomány gyérítését. Mivel a téli időszakban nem zavarják a városi madarak életét, ilyenkor, kora tavasszal többnek tűnik a létszámuk.
Korábban kaptunk levélben olyan olvasói véleményt is, amely elítéli a galambok befogását, felhozva példának Velencét, amely a galambok látványa nélkül elképzelhetetlen. Hozzátesszük: etetni elvileg ott is tilos ezt a fajta madarat, akárcsak Győrben.

A téli „fegyverszünet
A téli „fegyverszünet" után több a bátor galamb, de áprilistól kihelyezik a csapdákat.

A belvárosi lakosság körében azonban nem hallottunk olyan véleményt, amely védelmébe vette volna a galambot, s egyre többen szólaltak meg a kétezres évek második felében azok, akik a patkányhoz hasonló kártevőt látnak benne. A padlások használhatatlanná váltak Győrben, a gangokon, erkélyeken nem lehetett teregetni, egy lakótelepi téglaház csatornáját pedig eltömítette a galambürülék.

Ezek után a városháza megbízott egy céget, amely 2009-ben megritkította az állományt, s a befogások után a madarak száma 600–800-ra esett vissza. Domanyik Eszter szóvivő szerint ezt megbecsülni nehéz, de valóban egytizede lehet ma a galambok száma mondjuk a 2008-asnak, amikor a még felújítás előtt állt Széchenyi tér tele volt velük. S tudni lehetett, hogy a tér 2009-ben új szökőkutat, új padozatot és főleg arculatot, közérdeklődést kap, a gyérítésre így még egy okkal több volt a jelentős lakossági igény mellett.

Domanyik Eszter érdeklődésünkre tudatta: a csongrádi céget idén is megbízzák, várhatóan április közepétől. „Jól ismerik a városban a problémás helyeket, hatékonyan végzik a galambgyérítést" – írta lapunknak a kommunikációs osztályvezető.

Közölte azt is: a lakosság együttműködő, s ez sokat segít a galambok feltérképezésében, mivel a padlásokra be kell jutni valahogy.
Megtudtuk azt is, hogy az állomány folyamatos munkával még tovább csökkenthető, a gyérítés költsége egyébként évente bruttó 2.500.000 forint, amit öt hónap alatt teljesít a város.

A közigazgatási osztályon érdeklődésünkre még elmondták azt is: az elmúlt évben nem érkezett lakossági panasz vagy bejelentés amiatt, hogy valaki megszegte volna a galambok etetésére vagy a fészekrakás megakadályozására vonatkozó rendeletet.

Olvasóink írták

  • 8. madarvedo 2012. április 03. 08:31
    „Egyetértek Madarásszal, hogy a befogás módszere súlyosan sérti a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet, illetve az állatvédelmi törvényt! Nemcsak azért, mert az állatoknak naponta kell eleséget és friss ivóvizet biztosítani. A madarakat napokon keresztül hatalmas stressznek teszi ki, ez még a vágoállatok esetén is tilos! Azonkívül a fészekben levő fiókák éhenvesznek! Még a vadászati törvény is tiltja a vadászható fajok kilövését a költési időszakban! A solymászoknak adás is állatkínzó módszer, a solymászat törvényileg teljességgel szabályozatlan, a solymászok kényük-kedvük szerint bánhatnak a galambokkal,ami önmagában is megszegi az állatvédelmi törvényt!- Elképedve olvasom, hogy a gyérítés költsége évente 2.5 millió Ft! Ennyi pénzből az OvoControl P-vel a fogamzásgátlásos módszert is meg lehetne oldani! Az Egyesült Államok összes államában már évek óta bevezették az OvoControl P-t (az egyébként ártalmatlan, nem-hormonális nicarbazinnal preparált kiegészítő galambeleséget), amely a tojások kifejlődését gátolja; anyaga (gabona alapú) és mérete (kellően nagy), alkalmazásának helye és ideje olyan (reggelente, a galambok éjszakázó helye közelében), hogy kizárólag a galambok tudják elfogyasztani. - A Columba Madárvédő Egyesület arra készül, hogy büntető eljárást indít, ha véghezviszik ezt az újabb brutális galambirtást!”
  • 7. tubica12 2012. április 02. 17:49
    „Ha egy hivatalos szerv,jelen esetben az önkormányzat megszegi a törvényeket,mit várnak az emberektől,ha ilyen példát mutatnak a fiatalságnak?”
  • 6. tubica12 2012. április 02. 13:58
    „A galambok humánus távol tartására nagyon sokféle módszer létezik. Befogásuk etikátlan,későbbi megölésük pedig tövénytelen.A sólymászoknak való tovább adás pedig állatkínzás!”
  • 5. anuvuk 2012. március 31. 18:07
    „Egy apróság még a lámpát is ismerő galambokról, - mikor érjük meg azt, hogy azon a sárga csíkon, ne tudjunk eljutni a termény tároló helyekre, pl, a volt Házgyár területére! A platókról rengeteg termény folyik az utakra, - egy kis odafigyeléssel, biztosan csökkenthető lenne a mennyiség!!”
  • 4. Madarász 2012. március 30. 14:41
    „3. Miért lennének szárnyas patkányok? Ugyanolyan állatok, mint bármelyik másik, ugyanúgy joguk van a humánus bánásmóddal, nem beszélve a több százezer Ft-os versenyben lévő postagalambokról, amiket sikeresen becsalnak a csapdába tett eleséggel, tönkretéve ezzel akár a tenyésztőik egész éves munkáját, nem kis kárt okozva. Nem lehet, hogy te egy kicsit részrehajlóan ítéled meg a madarakat?

    Mi állítólag fejlett ország vagyunk, annak is a "nyugat kapujának" csúfolt városa, akkor nem kéne balkáni szintre süllyedni!”
  • 3. anuvuk 2012. március 28. 19:22
    „A panelokra szerelt reklámtáblák, ontják a galambokat! Évi nyolc költés, az első kelésből származók, már abban az évben költenek is, - szárnyas patkányok! - De azt a drasztikus befogási módot, elítélem!!
    Az épületek szélére, 10 cm magasan, 3 méteres alátéttel, kifeszített zsinór, vékony drót, garantáltan távol tartja a galambokat! Bevált, kipróbált módszer!! Tizedébe kerül a gyilkos módszernél és hatékonyabb!!!!”
  • 2. kisember1 2012. március 28. 12:01
    „1. Madarász 2012.03.28. 09:24
    Laikusként is teljesen egyetértek és támogatlak.”
  • 1. Madarász 2012. március 28. 09:24
    „Igen?!

    Felhívnám a befogást végző cég figyelmét és a városét is, hogy a befogó cég által alkalmazott eljárás több ponton megsérti a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet, illetve az állatvédelmi törvényt.

    Mire is gondolok konkrétan a teljesség igénye nélkül:
    - a cég nyilatkozata alapján hetente (!) ürítik a csapdát, amiben már 57 madarat is találtak, ez idő alatt a madarak étlen, szomjan, összezsúfolva vannak a csapdában, kitéve az időjárás viszontagságainak, ez az eljárás több ponton kimeríti a fenti kormányrendelet és az állatvédelmi törvény cikkejeit, nem beszélve arról, hogy emberileg sem elfogadható, hogy költséghatékonyság miatt kínozzák az állatokat

    - szintén az említett cég nyilatkozata alapján a befogott madarak 2-3 %-a gyűrűs madár, magyarra fordítva a csapdába tett élelemmel a versenyben, vagy reptetés alatt lévő galambokat is odacsalják, amelyek értéke akár 6 számjegyű lehet és az adott verseny költségeit amiatt a nemtörődömség miatt bukják el a tenyésztők (külföldi verseny esetén szintén 6 számjegyű lehet), mert egy állatkínzó cég és egy magára mit sem adó város csapdázza a galambokat és azokat csak hetente ellenőrzi. Arról már ne is beszéljünk, hogy egy versenyben lévő, amúgy is kiszáradt és kimerült madár akár maradandó egészségkárosodást is szenvedhet egy ilyen tortúra során, akár el is pusztulhat és más magántulajdonában lévő madarat csapdával befogni és eltulajdonítani sem etikus, sem törvényes. A befogott, oltott, kifáradt madarak nagyon könnyen összeszedhetnek a huzamosabb idő alatt olyan betegséget a városi galambtól, ami adott szezonra alkalmatlanná teszi a versenyre, tenyésztésre, vagy bele is pusztulhat.
    - a jogszabály szerint az állat tartója, vagy felügyeletével megbízott (jelen esetben a befogást végző cég) köteles a gondjaira bízott állatokat legalább naponta egyszer ellenőrizni a fajtának megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal, illetve friss ivóvízzel ellátni. A heti ürítéssel ezt a paragrafust is vastagon megszegik!
    - a jogszabály szintén előírja, hogy mekkora az egy egyedre jutó minimális tartási hely mérete, egy hetes bezártságnál már ennek megléte is követelmény lenne, erre a csapda nem alkalmas!

    - a jogszabály értelmében tilos állatnak fizikai, vagy pszichikai szenvedést okozni, az egy hétig csapdában tartás víz, élelem és védelem nélkül, összezsúfolva ezt többszörösen kimeríti.

    ÖSSZEFOGLALVA A DOLGOKAT A BEFOGÓ CÉG VALAMENNYI ÁLLATTARTÁSI ÉS ÁLLATVÉDELMI JOGSZABÁLYT ÁTHÁG ÉS A MEGBÍZÓ ÖNKORMÁNYZATOK EBBEN BŰNRÉSZESEK, MIVEL NEM KÖVETELIK MEG A JOGSZABÁLYOK BETARTÁSÁT A BEFOGÓ CÉGTŐL ÉS NEM KÖVETIK NYOMON A BEFOGOTT MADARAK SORSÁT ÉS A VELÜK VALÓ BÁNÁSMÓD HUMÁNUSSÁGÁT ÉS JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉGÉT. ATTÓL, HOGY VÁROSI GALAMBOK, MÉG ÉRZŐ LÉNYEK, A TISZTESSÉG AZT DIKTÁLNÁ, HOGY EGY MAGÁRA VALAMIT ADÓ ÖNKORMÁNYZAT MEGKÖVETELNÉ, HOGY ESZERINT BÁNJANAK VELÜK.

    A CSAPDÁZÁS ÉS IRTÁS HELYETT VANNAK SOKKAL FEJLETTEBB MÓDSZEREK, AMI MIATT KÜLFÖLDÖN TILOS ETETNI A GALAMBOKAT, UGYANIS A CIVILIZÁLT ORSZÁGOKBAN AZ ÖNKORMÁNYZAT ETETI ŐKET ÉS OLYAN GYÓGYSZERT KEVERNEK AZ ELESÉGHEZ, AMELY GÁTOLJA A MADARAK SZAPORODÁSÁT, ÍGY ÁLLOMÁNYUK BARBARIZMUS ÉS ÁLLATKÍNZÁS NÉLKÜL IS SZINTEN TARTHATÓ.

    Ami minimálisan elvárható lenne ez esetben a város vezetésétől:

    - a csapdák napi ürítésének megkövetelése

    - a csapdában lévő madarak részére az időjárás előli védelem megkövetelése (árnyék, eső elleni védelem)

    - a csapdában lévő madarak részére elegendő élelem és friss ivóvíz biztosítása

    - a befogott madarak további sorsának nyomon követése, a befogóktól megkövetelni a jogszabályoknak és erkölcsi normának megfelelő bánásmódot

    - lehetőség szerint minél hamarabb áttérni a fejlettebb országokban alkalmazott fogamzásgátlással történő állományszabályozás bevezetésére”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagykorú lesz a Győri Állásbörze

A Győri Állásbörze már hagyományos rendezvény a Széchenyi István Egyetem életében, az intézmény… Tovább olvasom