Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Egy független sok autonómiát csinál?

Melyik uniós tagállam akarna Szerbia sorsára jutni, s elveszíteni területének egy részét? A kérdés négy országot érint különösen érzékenyen. Nem véletlen, hogy Spanyolország, Szlovákia, Románia és Ciprus nem hajlandó elfogadni Koszovó függetlenségét.
Összeállításunkban Szlovákiára koncentrálunk.

A boszniai szerb függetlenség ügye komoly fejtörést okoz Pozsonyban. A szlovák politikusok rettegnek bármiféle törekvéstől, amely megváltoztatná a határokat, miközben rokonszenvvel tekintenek a "testvéri" szláv népekre. "Drogovó" - így nevezte a közelmúltban Európa új államát Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, utalva arra, hogy a koszovói alvilági csoportok jelentős szerepet játszanak a földrész kábítószer-ellátásában. Caplovic magyarveszélyt is látott, s élesen támadta a Magyar Koalíció Pártjának két vezetőjét, Duray Miklóst és Csáky Pált, mert "magyar társadalomról és nemzeti kisebbségről beszélnek a nemzetiségi kisebbség helyett. A nemzeti kisebbség terminust Adolf Hitler idején, a harmincas években használták. Ők ezt újból felélesztették."


A Hodza-Bartha vonal

"A szlovák alkotmány szerint határváltoztatáshoz kétharmados parlamenti többség kell vagy népszavazás. El tudják képzelni, hogy tíz százalék magyarral ez lehetséges legyen?" - nyilatkozta Bósza János, a Nomos-Mozgalom a Regionalizmusért vezetője nemrégiben.

Az autonómiát zászlajára tűző, hangsúlyozottan békés - magyarán nem irredenta - szerveződés a Kisalföldtől alig pár kilométerre, Révkomáromból indult. Bósza elképzelései szerint az 1918-as, mindössze három hétig érvényben lévő Hodza-Bartha vonal képezne a Felvidék autonómiáját. Tekintettel, hogy az első világháború után e területen 90 százalékban magyarok laktak, ma viszont már csak alig 35-38 százaléknyian - hiba lenne újból etnikai határokról beszélni.
A Nomos-Mozgalom a Regionalizmusért vezetőjének érvelése szerint így a szlovákok "nyugodtan megadhatnák az autonómiát, mert továbbra is az övék maradna a többség, tehát a határok megváltoztathatatlanságának garanciája".


Folyamatos asszimiláció

A Nomos-Mozgalom azt is javasolja, hogy egy területen mindenkinek azonos jogai legyenek. Vagyis a felvidéki magyarság a szlovákokhoz hasonlóan használhassa a nyelvét, s legyen saját iskolarendszere. Jelszavuk úgy szól, hogy "Szlovákiával közös területi autonómia, azonos jogokkal". Utóbbi hátterében az "Új szó" nevű pozsonyi magyar napilap szerint egyértelműen az áll, hogy a szlovák iskolákban nem választható nyelv a magyar, így a magyarok asszimilációja folyamatos a Felvidéken. (Persze, ehhez az is kell, hogy sok magyar szülő kénytelen-kelletlen szlovák iskolába adja a gyermekét.)

Hogy végül hová fog kilyukadni a Nomos-Mozgalom, egyelőre sejteni sem lehet, a Magyar Koalíció Pártja ugyanis érezhetően nem hajlandó foglalkozni az autonómiával, pontosabban nem csepegtet még olajat Slota máglyájára. Egyes hangok szerint azonban az sem elképzelhetetlen, hogy a Nomos-Mozgalom hamarosan a szlovákiai politika porondjára lép, s - Erdély hasonlóan - két politikai erő küzd majd a helyi magyarok szavazataiért.

Székelyföldi zavarkeltés

"Márciusban Koszovóhoz hasonlóan kikiáltják a Független Székely Köztársaságot Románia közepén" - vizionálta a Nagy-Románia Párt elnöke, Gheorghe Funar szenátor. Kolozsvár egykori hírhedt polgármestere szerint az RMDSZ olyan "terrorszervezetekkel", mint a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári párt jelenti be a térség függetlenedését Romániától. Az RMDSZ-elnök Markó Béla szerint azonban Funar szándékosan összekeveri a függetlenséget az autonómiával, s semmi más célja nincs, mint a zavarkeltés.


Összeállította: Szeghalmi Balázs

Olvasóink írták

  • 1. matriné 2008. március 17. 10:04
    „Hát persze, hogy Ők előre látják a sorsukat! Ha a Felvidék, Erdély és a Baszk föld is függtelennél válna oda lenne a képzzel fogható hasznuk. Amelyhez még kézzel- lábbal ragaszkodnbak az Ősi gyarmatosítás jogán!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiss János a Győri Balett igazgatója Kossuth díjat kapott

Az állami kitüntetések közül a legmagasabbat, a Kossuth-díjat kapta meg március 15-én Kiss János, a… Tovább olvasom