Kisalföld logö

2018. 05. 21. hétfő - Konstantin 13°C | 23°C Még több cikk.

˝Ajna elköltözött a Földről. Vele ment a testvére és a szülei is.˝

Az iskolában Ajna árván maradt asztalára az emlékezés virágai kerültek, a könnyektől maszatos kis kezek mécsest gyújtottak.


Az apa pszichés betegsége áll a tényői családi tragédia hátterében, amely hétfőn reggel 8 óra után történt. A családfő eddig tisztázatlan indíttatásból fejszével sebezte halálra 5 és 8 éves kislányát, s feleségét. Szörnyű tette után magával is végzett, a garázsban tartott láncfűrészt elindította, majd föléhajolt...

A család gyermekeinek iskoláját és óvodáját is felkerestük. Mindkét helyen megemlékeztek a kislányokról, Ajnáról és Blankáról.

A dráma eddig feltárt körülményeiről s a tényői házban történtekről a megyei főkapitányságon tartott tájékoztatót a rendőrség.


Senki sem lehet elég okos tanácsadó...

Laczó Balázs

Papp András, a győri polgármesteri hivatal oktatási osztályvezetője szerint ˝egy ilyen tragédia esetén senki sem lehet elég okos tanácsadó˝.


Segítenek a szakemberek

– Fenntartóként – a részvét kifejezése mellett – bízunk nevelési és oktatási intézményeink, pedagógusaink bölcsességében, a szerető gondoskodás erejében, és megadunk minden támogatást az általuk szükségesnek látott intézkedésekhez. Iskoláink és óvodáink pedagógusai talán akkor segítenek legjobban, ha gyermekpszichológusaink bevonásával a közel azonos tartalmú feldolgozáshoz adnak tanácsokat a szülőknek, miközben maguk is lelki támogatásra szorulnak. Intézményünk, a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győr Kistérség pszichológus szakemberei megszakították egyéb tevékenységüket, és – a szükségesnek vélt létszámban – már a délelőtt folyamán felkeresték az érintett intézményeket, hogy a helyszínen segítsék pedagógusaink és a szülők vigasztaló, nyugtató munkáját – mondta el Papp András.

Még nem keresték kis társukat az ovisok

Az osztályvezető által említett szakértői csoport kedden délelőtt meg is érkezett a győri Bóbita Óvodába, ahová a szegény kis Blanka járt, s ahol valaha nővérének is gondját viselték. A középső csoportos kislányt kedden még nem keresték társai, a felnőttek pedig igyekeztek kezelni a helyzetet. Az óvodavezető szerint a gyerekek mindent megéreznek, így azt is, ha a felnőtt szomorú.

Némethné Foki Andrea, a kistérségi tanácsadó igazgatója portálunknak elmondta: az első feladat, hogy közös tervet készítsenek az óvodavezetővel, mit és hogyan kell a gyerekek tudomására hozni.

A gyermekszoba ablakaiban lévő díszek, játékok még várják a két kislányt. Fotó: Bertleff
A gyermekszoba ablakaiban lévő díszek, játékok még várják a két kislányt. Fotó: Bertleff

– Elhallgatni a történteket nem szabad – magyarázza a pszichológus –, hiszen arra mindenképpen reagálni kell, ha a gyerekek a társuk felől kérdeznek. A kisóvodások esetében a legkíméletesebb megoldás, ha röviden, a részletek érintése nélkül közöljük a tényt: hogy kis társukkal nagyon nagy baj történt, meghalt. A továbbiakban csak az általuk feltett kérdésre adjunk rövid, életkori szintjüknek megfelelő választ és lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a maguk módján emlékezzenek.

Például rajzoljanak, beszélgethessenek tragikusan elhunyt kis barátjukról – tanácsolja a számára is megdöbbentő helyzettel kapcsolatban a pszichológus.

Fonyóné Varga Katalin óvodavezető szerint Blanka igen életvidám, barátkozó kislány volt, s a szüleiről is csak jót tudna mondani. Hol az anya, hol az apa jött a gyerekért, a kis kezét fogva vitte ki a kapun, kiegyensúlyozott családnak ismerte őket mindenki. A hétfői hír minden óvodai dolgozót sokkolt, a kollégák egymástól tudták meg a történteket. Ekkor derült ki: a kis Blankát hiába várják reggel a Bóbitába.



Virágok az iskolapadon

D. Pusztai Andrea

A Kisalföldön kívül kedden nem engedtek sajtót a nagyobbik kislány, Ajna iskolájába, a Nádorvárosi Közoktatási Központba. Éppen a tragédia bejelentésére készültek az első b osztályban tanító pedagógusok. A legnehezebb pillanatokban – az igazgató kérésére – a nevelési tanácsadó két pszichológusa állt mellettük.

Megszeppenve fogadták a kicsik a terembe áramló felnőtteket. A vidám zsivaj hirtelen csendbe burkolózott, a gyerekek megérezték, hogy valami komoly dolog történt. Két pad volt csak üres, Ajnáé és egyik osztálytársáé, aki előző este tudta meg, hogy elveszítette legjobb barátnőjét. Szívszorító szavak törték meg a hallgatást: ˝Ajna elköltözött a Földről. Vele ment a testvére és a szülei is.˝ Az első sorban egy kisfiú szólalt meg: ˝A Földről nem lehet elköltözni...˝ ˝De igen, ha valaki meghal˝ – hangzott a fájdalmas válasz, kőhegyeket zúdítva a törékeny gyermeklélekre. Lassan célt értek a súlyos szavak, és a félénk némaságba halk zokogás úszott.

Üres az iskolapad: A nagyobbik kislány iskolapadján mécseseket gyújtva és virággal emlékeztek az osztálytársak és a tanárok. Fotó: H. Baranyai Edina
Üres az iskolapad: A nagyobbik kislány iskolapadján mécseseket gyújtva és virággal emlékeztek az osztálytársak és a tanárok. Fotó: H. Baranyai Edina

Ajna  padszomszédját néhány napra egy másik helyre ültették, az árván maradt asztalra az emlékezés virágai kerültek, a könnyektől maszatos kis kezek mécsest gyújtottak. A gyászolók egymásba és Ajnához fűződő kedves emlékeikbe kapaszkodva állták körül a fényt, s a zene erejében bízva énekelni kezdtek – soha szomorúbban nem hangzott még a ˝Kis kece lányom, fehérbe vagyon...˝.

Az igazgató, Zsegora Csaba jól emlékszik Ajnára, hogyan is felejthetné el azt a vidám kis szöszkét, aki alig pár héttel a tanévkezdés után már megismerte, s boldogan szaladt ki elé, amikor az igazgató Tényőn járt, s véletlenül épp a család otthona előtt vitt az útja?

– Mit tehetnék? – takarta el arcát a megtört igazgató. – A diákokhoz és a pedagógusokhoz pszichológust hívtam, csütörtökön minden alsóssal beszélnünk kell. Azt hiszem, a hittanórák is sokat segítenek majd a gyász feldolgozásában. A szülőknek levelet írtunk, arra kérjük őket, vigyázzanak gyermekeikre, szűrjék meg a tragédiáról szóló híreket. A fekete zászlót csak dél felé tettük ki, nagyon nehéz elfogadni, hogy az a bájos kislány nincs többé. Érthetetlen, ami történt.

Távozásunkkor a tanteremben már nem kíváncsi, hanem fájdalmas csend honolt. A gyerekek fehér papír fölé hajolva, elmélyülten dolgoztak. Kedves osztálytársuk emlékére rajzoltak, napsütötte virágzó mezőkbe temették bánatukat... 


Az apa végzett a családjával

Tóth Gyula

Az oly edzett életvédelmi nyomozókat és bűnügyi technikusokat is elborzasztotta a kép, ami a tényői házban fogadta őket. Mint azt Bánhalmi Zsolt ezredes, bűnügyi igazgató elmondta, a gyermekeket a szobájukban, édesanyjukat az ajtóban találták. Azt még vizsgálják, hogy milyen sorrendben váltak áldozattá. A férj a garázsban, vértócsában feküdt, mellette egy láncfűrész, körülötte balták, kések.

Az ezredes elmondta, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a férj – aki pszichiátriai kezelés alatt állt – hétfőn reggel 8 óra körül reggelit készített a családjának. A bűncselekmény ezen időpont után történhetett, mert később már senki nem válaszolt a rokonok, barátok telefonhívásaira.

A sajtótájékoztató idején még javában tartott a helyszíni szemle a tragédia helyszínén, Tényőn. A technikusok centiről centire vizsgálták át a családi ház minden helyiségét. A nyomozást irányító Károlyi Zoltán alezredes, megyei bűnügyi osztályvezető elmondta, a kislányok és anyukájuk koponyáján fejszétől származó sérülések voltak láthatók. A férj mozgatta a holttesteket, a gyermekszobába vonszolta, ott paplanba csavarta őket, majd megpróbált öngyilkos lenni.

A férfi csuklóján vágott sérülések voltak, önsebzés nyomai. Egy késsel kétszer mellkason is szúrta magát, végül a garázsba ment, ahol a láncfűrészt beindítva a fejét többször is próbálta megvágni. Amikor az sem járt eredménnyel, ráhajolt a gyorsan forgó fűrészre. Ez már halálos volt.

A tényői ház bejárata: A családi dráma helyszínén még tegnap délután is folyt a helyszíni szemle. Fotó: Bertleff András
A tényői ház bejárata: A családi dráma helyszínén még kedden délután is folyt a helyszíni szemle. Fotó: Bertleff András

Az alezredes által ismertetetteket az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetek Győri Intézetének igazgatója, dr. Tóth Zsuzsanna is megerősítette. Elmondta, a kedden reggel elkezdett s a tájékoztató előtt befejezett igazságügyi orvos szakértői boncolás azt bizonyítja, hogy az apa önkezével vetett véget életének.

Kérdésünkre, hogy az apa előre eltervezhette-e a cselekedetét, dr. Tóth Zsuzsanna annyit mondott: úgy látni, érzelmi, hangulati állapotban elkövetett, rohamszerű támadás volt, azaz nem előre kitervelt.

Megkeresésünket a feleség hozzátartozói elhárították. A település polgármestere, Varga Gábor – aki a helyszíni szemlén hatósági tanú volt – csak annyit mondott: a család néhány éve költözött Tényőre, Győrbe jártak dolgozni, nem vettek részt a falu életében, így nem igazán ismerte őket.

Olvasóink írták

51 hozzászólás
  • 51. LuciusCorneliusSullaFelix 2010. március 21. 09:54
    „A rendőrségi jelentés logikusnak látszik, de néhány dolog azért már akkor feltűnt. Műszaki ember lévén nekem nehezen hihető az, hogy egy felvágott erű, többszörösen mellkason szúrt ember hogy a fenében tud beindítani egy benzinmotoros láncfűrészt, illetve apaként, férjként nem tudom elképzelni azt az elmeállapotot, amiben végzetes támadást indítok azok ellen, akik az én világom központjai. Értelmiségi, tisztes anyagi és egyéb egzisztenciális körülmények között élő magyar családról van szó.

    De kezdjük a fűrésznél. Akinek már volt szerencséje ilyen masinériához, az tudja, hogy az indítás nem egy "megnyomokegygombot" művelet, hanem ezeknek a gépeknek az indítása bizonyos sorrendiséget ír elő. Nevezetesen bekapcsol (típusa válogatja), láncfék kiold, "szívató" ráad, majd berántás, akár többször is, ha szükséges. Ezt én nem tudom elhinni egy olyan emberről, akinek a csuklóján az erek (ne adj´ Isten az inak egy része is) átvágva, onnan erősen vérzik, többszörös mellkas-szúrástól sérültek a mellizmok és talán a beljebb lévő nemesebb szervek is. A benzinmotor úgynevezett "berántása" bizony férfimunka, ráadásul nem mindegy mit mikor csinál az ember. Amikor pedig beindult, azt bizony kemény kézzel tartani is kell.

    A másik dolog a bizonyos hivatkozott pszichológusi kezelés. Azt tudjuk, hogy a pszichológus lelki problémákkal foglalkozik, a fentebb említett apuka is egy baráti státusban lévő ilyen szakemberhez járt. Legalábbis a rendőrség szerint. Ebben a témakörben laikus vagyok, de az, hogy valaki néhány alkalommal elmegy egy ilyen szakemberhez, aki még ráadásul ismerős, barát is, nem feltételez egy ilyen rettenetes elmebajt, amit ez a cselekmény sugall. Az én olvasatomban az elkövetéskori elmeállapot szigorúan pszichiátriai eset, komoly gyógyszeres beavatkozással megtámogatva.
    A rendőrök találtak idegen lábnyomokat a házban (nem a gyilkosságok felfedezőjének nyomait), és még a zsaruk szerint is életszerűtlen az érfelvágós, késsel többször mellbeszúrós, láncfűrészes öngyilkosság. Az, hogy nem volt behatolási nyom a házon, az csak azért lehetett, mert a garázsajtó nem volt becsukva és ezen keresztül az elkövetők bejuthattak, illetve amikor elhagyták az épületet, a garázsajtót lecsukva, az automatikusan bezáródott. Így valóban azt a látszatot kelthette a helyszín, hogy az tette, aki nagy valószínűséggel eleve benn tartózkodott, ugyanis a bejárati ajtók be voltak zárva és belül himbálózott a kulcs is. Ehhez jön még a nem publikált láncfűrésztől eredeztethető sérülés az apa lábán.

    Mindezek fényében pedig fura, hogy a héten mennyi családja ellen forduló egyénről olvashatunk az újságokban és a neten is, illetve a rádió, televízió is megszaporította ezen esetek számát, kül- és belföldieket, múltban és napjainkban történteket egyaránt.

    Amennyiben ez így történt és történik most is (elhallgatás), ez hihetetlenül pimasz cinizmus a (háttér)hatalom részéről. Egyrészt szabadlábon van(nak) az elkövető(k), veszélyt jelentve bárkire, másrészt ez az összekacsintás kegyeletsértő, és hát a választási eredményt akár döntően befolyásolhatja..”
  • 50. lelkiismeret 2010. március 20. 21:38
    „+!
    A Jó Isten adjon erőt mindenkinek,hogy a történteket feldolgozza.
    Kérek mindenkit,hogy kegyelettel emlékezzenek meg a vétlen kicsi gyermekekről.
    Próbáljuk megvédeni gyermekeinket akár magunktól akár másoktól is....!
    Tanuljunk az esetből ...
    Nyugodjanak békében!
    +!”
  • 49. angyal1981 2010. március 20. 16:51
    „Ez valóban szörnyű tragédia!Én csak azt nem értem,hogyha a férfi korábban jeleket adott érzelmi állapotának hogyléte felől,miért csak "javaslatokkal"próbáltak segíteni neki a családtagok!Itt nem csak a pszichológus volt felszínes a kezelendő problémával kapcsolatban,hanem mindenki aki tudott a férfi feldolgozatlan tragédiájáról!!!Hogy ki hibázott és miben az itt már cseppet sem fontos!Megnyugtat majd benneteket a válasz,ha kiderül?
    A történteken ez már nem segít,akárki hibázott.A tanulság a fontos minden családnak!
    Nehéz időszakot élünk,semmi sem egyszerű,de akár mi történik is,mindenki felelősséggel tartozik azokért a szeretteiért,akikkel együtt él!Ha egy család együtt nem tud segíteni egymás gondjain,kitől vártok megoldásokat?Nálatoknál jobban nem ismerheti senki a szeretteiteket!Nektek a felelősségetek,hogy időben elmeorvosi vizsgálatra vigyétek erre szoruló szeretteiteket!!!!Ne keressetek felölősöket a bekövetkezett családi tragédia miatt,itt a család az első olyan komoly felelős,akinek a kezében volt a lehetőség a segítségnyújtásra,de nem élt vele,míg nem lett áldozata a felelőtlenségnek!!!
    Én is sajnálom a család elhunyt tagjait,részvétem fejezem ki a tragédia túlélő családtagjainak is,de ha magatokban megvizsgáljátok őszintén a lelkiismereteteket,úgye ti is tudjátok,hogy nem csak a pszichológus a felelős mindenért???”
  • 48. idec 2010. március 20. 07:57
    „na vajon mért nyomoznak még mindig a rendőrök?itt valami más van a háttérben! ezt sem tudták megoldani és a legkönnyebb sztorival állítottak elő.egy emberi elme nem borul így el, főleg hogyha csak nem régóta szorult kezelésre!ha én ezt tettem volna a családommal,akkor annyi késszúrással végzek magammal ahánnyal csak tudok és akkor kapott volna el az ideg,akkor kattantam volna ki!! nem pedig lánc fűrészt ragadok.”
  • 47. ibi86 2010. március 19. 23:54
    „Nyugodjatok békében”
  • 46. amilo194 2010. március 18. 22:03
    „Lehet hogy gyilkosság volt!”
  • 45. ZSUZSKA 2010. március 18. 17:46
    „NYUGODJATOK BÉKÉBEN !!!!!”
  • 44. rebeka78 2010. március 18. 11:00
    „Sajnálatos hír ez az egész országnak nem csak a megyének,három családos anyaként meg rázott a hír, de szerintm nem a közelben kellene keresni a hibát,mert ezeket a dolgokat amik történnek körülöttünk ezt a társadalom alakitja ilyenné és amig mi magunk nem változtatunk sok ember hozzáállásán a másik iránt addig sajnos egyre több ilyen tragédiával fogunk szembesülni.Mivel az emberek irigysége és kilátástalan helyzete ezt eredményezi.Öszinte részvétem a családnak, mert egy ilyen eseményt nem lehet napról napra hónapról elfelejtenimég évek kellenek hozzá de akkor is csak halványul az emlék.Erő és kitartás kell ezt a tragédiát mással orvosolni sajnos nem lehet.”
  • 43. bisset 2010. március 18. 10:40
    „annyira hihetetlen ez az egész,nem tudom elhinni hogy az a apa tette..abszurd...”
  • 42. pheni 2010. március 18. 09:56
    „Kétgyermekes anya révén,sokkolt a történet.
    Sajnos ez a társadalmi helyzet szüli meg az ilyen s hasonló történések kialakulását,a tehetelenség és a terhek még az edzett idegrendszert is megingathatják.
    Ez akkor sem adhat okot a gyilkolásra.
    Hiszen Emberek vagyunk...”
  • 41. kiskukta 2010. március 18. 09:39
    „Most olvastam vissza a korábbi hozzászólásokat.Egyetértek az előttem szólt anyukával,valóban ennek a megemlékezésnek az iskola falain belül kellett volna maradni,ott a sajtónak semmi keresnivalója nem volt!!!!De ez a médiát minősíti és nem az iskolát és a nevelőket.!!!”
  • 40. kiskukta 2010. március 18. 09:34
    „Mint Ajna osztálytársának anyukája szeretném kifejezni köszönetemet az iskolavezetésnek,az osztályfőnöknek és a kis elsősöket tanító nevelőknek,hogy ilyen méltósággal és empátiával kezelték a történteket,holott minket felnőtteket is próbára tesz ennek a tragédiának a felfoghatatlansága.Minden együttérzésre rászorulnak most a hozzátartozók és ez a kis osztály biztosan nagyon sokáig őrzi ennek a szőke kislánynak az emlékét.Nyugodjanak békében.”
  • 39. bugyortudor 2010. március 18. 09:17
    „Le a kalappal a Magyar Hírlap előtt. Nem szenzációhajhász, a tényekre szorítkozó cikk, felesleges képek nélkül.
    B.”
  • 38. vargavarga 2010. március 18. 08:50
    „Olvasom a kételkedő véleményeket azoktól akik nem hiszik,hogy az apa volt aki ezt a borzalmat elkövette.A munkám során nagyon sok emberrel kerülök kapcsolatba.Sajnos olyan sokan szenvednek a létbizonytalanságtól,munkahelyi problémáktól,pénzhiánytól és a társadalom erkölcsi értékrendjétől,a sárdobálástól,a kulturálatlanságtól,rosszindulattól.Egy-egy ilyen borzasztó tragédia sokkol bennünket,hogy mivé lehetünk,mennyire tesznek bennünket "állativá" a külső hatások és milyen pszichés deformitások alakulnak ki ami egy ponton túl kirobban.A kételkedőknek üzenem:a valóság néha rémisztőbb,mint amit józan ésszel a filmek alkotói elképzelnek.”
  • 37. jörg 2010. március 18. 08:32
    „A Magyar Hírlapban ( csak ott) megszólal a nagypapa:

    http://www.magyarhirlap.hu/hirvilag/szamunkra_hetfon_megallt_az_elet.html”
  • 36. igazságmondó 2010. március 18. 07:51
    „22 megmondó
    Één már nem hiszem el, hogy az apja volt......................
    Könnyű mondani............mert beteg volt.”
  • 35. Hobbitka 2010. március 18. 03:32
    „Azért a maszek pszichomókus praktizálási jogán csak el kellene gondolkozni...”
  • 34. pacsibácsi 2010. március 18. 00:04
    „Toto72! Szerintem meg a magyar média kismiska a nyugati újságíráshoz képest. Ott aztán sokkal részletesebb és mocskosabb dolgok is vannak ennél kisebb horderejű dolgok esetén is - lásd John Terry Chelsea-focista nőügyei -, de ami a legnagyobb különbség, hogy ott van kultúrája például a kritikák fogadásának. Persze ott is biztos előfordul anyázás, talán még orrbaverés is, mégis teljesen másként működik minden oldalról a dolog. De ez már nagyon elkanyarodott a témától, nem is ide tartozik, inkább azt írom, hogy részvétem a családnak.”
  • 33. pacsibácsi 2010. március 17. 23:58
    „ooooo! De akkor mi alapján írod ezt a véleményt, ha nem olvasod? Ez a fröcsögés miben más, mint amit szerinted a Kisalföld művel?”
  • 32. ooooo 2010. március 17. 23:38
    „... pacsibácsi!

    NEM OLVASTAM, ezt az oldalt azért nyitottam meg, hogy leírjam amit leírtam!

    ennyi!”
51 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mennyit kereshet egy rokkantnyugdíjas?

Olvasóink kérdezték, a szakember pedig válaszolt a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos problémákra.
Tovább olvasom