Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

A viza visszatért a Dunába - galéria

Szerdán Véneknél miniszteri engedéllyel mintegy ötven vizát telepítettek a Dunába: megjelölték őket.


A Vaskapu miatt évtizedek óta nem járt már e faj a Szigetközbe szaporodni. A nagybajcsi polgármester gyermekként még látta a megyében 1958-ban utoljára kifogott vizát.



A Viza 2020 programot itthon 2002-ben dolgozták ki, majd a WWF Magyarországgal történt kapcsolatfelvétel szélesítette azt: az elképzelés – a fajok mesterséges szaporítása és telepítése a még megmaradt és a rekonstruált élőhelyekre – lassan célt ért. Tavaly ugyanis a megszületett első magyar vizák okán remény volt e halfaj visszatelepítésére.

Az ügy miniszteri engedélyt kapott, így Budapesten néhány napja már telepítettek száz vizát a Dunába: szerdán Véneken (harminc kecsege mellett) mintegy ötven példánnyal gazdagodott a folyó. A telepítésben a Győri Előre Halászati Szövetkezet mellett a Közép-dunai Hal Kft., a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., a Hallépcső Bt. és a helyi vízügyi igazgatóság segédkezett.

A viza visszatért a Dunába. Fotók: Cseh Róbert.

A tokfélék a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartoznak – a legtermetesebb faj a viza: némely példányának testhosszúsága elérte a 6 métert, tömege meghaladta az 1000 kilogrammot. A dunai tokpopulációk ˝összeomlásának˝ oka egyrészt az évszázadokon keresztül folytatott kíméletlen halászat, másrészt a tokok egyedfejlődésében meghatározó jelentőségű élőhelyek megváltozása volt. A tokfélék sorsát megpecsételő vaskapui vízlépcsők gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a Fekete-tenger felől eljussanak a Duna középső szakaszára. Márpedig a viza egyik jelentős szaporodási helye a Szigetköz vizeiben volt, majd az ikrából kikelt ivadék megkezdte vándorlását a Fekete-tengerbe és ott vált ivaréretté, majd ismét visszatért „szülőhelyére", a Szigetközbe. Megyénkben utoljára 1958-ban Nagybajcsnál fogtak vizát. Huszár Imre, a település jelenlegi polgármestere akkor kisgyerekként még látta a hatalmas példányt.

˝Kilencéves voltam, amikor kifogták a helyi halászok. Nagy szó volt egy ekkora hal hálóba akadása, emlékszem, az egész falu látta azt a vizát, még én is˝ – mondta.

Rideg Árpád, a vizák szaporításában részt vett haltenyésztő szerint lehetőség nyílt több magyarországi halnevelő telepen a Dunába történő visszatelepítésre alkalmas egyedek felnevelésére. A budapesti és a véneki az első magyarországi kísérlet erre. A fél kilogrammos, telepített tokokat megjelölték, néhány példányt egy későbbi telepítésnél majd nyomkövetővel is ellátnak, a mozgásukat folyamatosan figyelik. Így látható majd, hogy a tokok merre érzik jól magukat, mely részeket kedvelik.

Olvasóink írták

  • 9. fióka 2010. szeptember 28. 08:27
    „miniszteri engedéllyel mintegy ötven vizát telepítettek a Dunába: megjelölték őket---->azt a mindenségit és ha én miniszteri engedély nélkül 10 ezret engedek bele a Dunába akkor törvényt sértek???”
  • 8. annobon 2010. szeptember 24. 13:24
    „Mivel válaszokat nem kaptam, ezért úgy könyvelem el magamban a megoldást, hogy a viza a Dunába zárva, majdnem olyan, mint a guppy az akváriumban!”
  • 7. janika 2010. szeptember 23. 17:50
    „"Atyus 1" mint horgász vajon azokat, hogy nevezi akik 6800,-Ft vágnak zsebre évente a horgászoktól amiért egy szalmaszálat nem tesznek, keresztbe azért, hogy a horgász horgászhasson is! Ők nem rabsicok, hanem?”
  • 6. Jandex 2010. szeptember 23. 15:43
    „Nem visszatértek,hanem raktak pár db-t a szennyvízbe!/Koppánymonostornál néhány éve még lehetett fogni kecsegét,hogy mostanában mi van azt nem tudom./”
  • 5. annobon 2010. szeptember 23. 14:06
    „Szóval ezt találtam a neten (többek között) a vizáról:
    "A viza mozgása kissé nehézkes. Életének egy részét a tengerben, másik részét a folyókban tölti. [...] A vizák évente két hullámban úsznak fel a tengerről ívásra, a folyók sekélyebb vizeire. Az állomány egy része ősszel úszik fel a folyókon, ahol a víz fenekén egy-egy mélyedésben vagy gödörben áttelelnek."

    Akkor ez most hogyan lesz? Az al-dunai vízi erőműveken hogyan fognak átúszni? És főleg, hogy fognak visszaúszni ívni?”
  • 4. Atyus1 2010. szeptember 23. 10:09
    „Én mint horgász örülök de sajnos ismerem a rabsicokat is és hát félelmeim vannak, hogy megint ők jártak jól az adóforintjaimból.
    Sok esetben elakad a keresztbe részeket leszakaszolva kifeszített tükrös hálóban a hajó csiga.
    Zárások, ruganyok fő célpontjaik.
    Véneken a "döglöttnél" felső befolyásnál hetente háló a betévedő hal rögtön fogva illegálisan.
    Ideje volna rendet tenni!!”
  • 3. Szilágyi_Zsolt 2010. szeptember 23. 09:55
    „Ekkora korukban szerintem csak a szakértő tudja megkülönböztetni őket. Húsz év múlva majd nem lesz probléma, mert a kecsege csak 1 méteres lesz, a viza meg 3. :)
    De az még hagyján. A szakirodalom szerint egykor, a halászat hőskorában (mondjuk a nagy folyószabályozások, feltöltések, lecsapolások, vízszennyezés előtt) megtalálható volt Magyarországon:

    - a viza
    - a sima tok
    - a sőregtok
    - a vágótok
    - a kecsege

    Na, ezek között bírjon kiigazodni bárki is.

    Különben üdvözlöm ezt az értelmes és hasznos programot, ilyesmire nem kell sajnálni a pénzt. Inkább a vizákat hizlalják belőle, mint a... (nem írom tovább).”
  • 2. Agent 2010. szeptember 23. 01:59
    „Mondjuk ember legyen a talpán aki megkülönböztet egy kecsegét ettől:) LR mesélte anno, hogy kecsegét és tokot (talán vágótokot) is szokott fogni a Dunán Gönyü és Ács között.”
  • 1. ZéZé 2010. szeptember 22. 23:42
    „Na ez TOK jó hír !
    Remélem sok sok évet megérnek a kicsik, minél nagyobb számban.
    Én 15 éve fogtam kecsegét a Dunán. Ők megvannak még? Lehet még fogni?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kálóczy tér: megvertek két rábaszentmihályi fiút - fotók

A rendőrség ismeretlen tettesek ellen garázdaság miatt folytat eljárást. Tovább olvasom