Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Parlamenti bizottságok: felgyorsítanák a hitelintézeti kártalanítást

Az alkotmányügyi bizottságtámogatta azt a kormányzati módosító indítványt, amely sarkalatossá minősítené a volt államfők jogállásáról és juttatásairól szóló törvényi szabályokat.
13:39 - A PSZÁF kezdeményezésének megfelelően felgyorsítaná a hitelintézeti kártalanítás folyamatát az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának módosító javaslata, amely azt indítványozza, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ne csak a hitelintézet felszámolása, hanem már a végelszámolás esetén fizessen a betéteseknek 20 napon belül.
Binder István, a PSZÁF szóvivője hétfőn reggel a Soltvadkert Takarékszövetkezettel összefüggésben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a felügyelet jogszabály módosítást kezdeményezett a jogalkotónál a kártalanítás felgyorsítása érdekében. A felügyelet június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el végelszámolását.

A hitelintézeti törvény szerint eddig csak azokat a betéteseket kártalanította az OBA, akiknek pénze a hitelintézet fizetésképtelensége miatt elrendelt felszámolása miatt fagyott be.

A jelenlegi szabályozás szerint az OBA belépésére csak a hitelezői követelések bejelentésre rendelkezésre álló 60 napot, illetve azt követően kerülhet sor, ha a végelszámoló kezdeményezésére a bíróság elrendeli a felszámolást.

A bizottsági módosító indítvány célja, hogy a hitelintézet betéteseit az OBA kártalanítás szempontjából a végelszámoláskor is ugyanolyan helyzetbe hozza, mint a hitelintézet felszámolása esetén. Ebben az esetben ugyanis a fizetőképesség kritikus szintje áll fenn, így olyan helyzetben kerül a végelszámolás alá a hitelintézet, ami fokozott veszélyt jelent a betétek visszafizetésére.

A bizottság másik, ugyancsak az adózást érintő törvényekhez benyújtott módosító javaslata azért született meg, mert a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem biztosítja, hogy azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek a végtörlesztésből származó veszteségük 30 százalékában meghatározott különadó kedvezményt 2011-ben nem tudták teljes mértékben érvényesíteni, azok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

A módosító javaslat elfogadása esetén a hitelintézeteknek lehetőségük lesz a fennmaradó összeget a 2012-re fizetendő különadó megállapításánál érvényesíteni. A kedvezmény feltételhez kötött, annak összegét kis- és középvállalkozások hitelezésére kell fordítani.

12:54 - Az alkotmányügyi bizottság hétfőn támogatta azt az első alaptörvény-módosításhoz benyújtott zárószavazás előtti kormányzati módosító indítványt, amely sarkalatossá minősítené a volt államfők jogállásáról és juttatásairól szóló törvényi szabályokat. A testület ellenzéki tagjai felvetették, hogy Schmitt Pál lemondott államfő miatt van-e szükség a változtatásra.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány szerint nem csak a hivatalban lévő köztársasági elnök, hanem a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok is sarkalatosak, azaz kétharmados többséget igénylők lennének.
A javaslatot az alkotmányügyi bizottság - kormánypárti tagjainak 16 igen szavazatával - támogatta.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik politikusa azt mondta: "nehéz nem arra gondolni", hogy Schmitt Pál "megbukott" köztársasági elnökkel kapcsolatban készült ez a szabályozás. Magyarázatot és alapos indokokat várt azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség a módosításra.

Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még két volt államfőt, Sólyom Lászlót és Göncz Árpádot is érinti.

Az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta: valaminek változnia kellett az alaptörvény elfogadása óta, hiszen korábban sem Göncz Árpád, sem Sólyom László esetében nem jutott eszébe senkinek, hogy a juttatásokon változtasson, és méltatlan helyzetbe hozza őket. Ugyanakkor úgy vélte: "más morális helyzetben" van Schmitt Pál. Szerinte a társadalom igazságérzetét rosszul érinti, hogy a volt köztársasági elnök "nem habozott" lakás kérelmezni, holott a sajtóhírek és a vagyonbevallása szerint van három budai háza.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára azt mondta: az államfő juttatásai és a tisztsége megszűnése utáni juttatásai mind a köztársasági elnöki jogállás részét képezik, ugyanakkor az elmúlt hetekben kialakult egy vita arról, hogy ezek a juttatások a köztársasági elnöki tisztség miatt illetik-e meg az államfőt vagy sem.

Hozzátette: ezért azt gondolják, hogy a köztársasági elnök esetén világossá kell tenni, ezek a jogállási kérdések egy sarkalatos törvényben kezelendőek.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló új, január 1-jén hatályba lépett törvény szabályozza a jelenlegi és a volt államfőket megillető jogokat és juttatásokat. Az elnök személyi védelméről és a Köztársasági Elnöki Hivatalról (KEH) szóló rendelkezések megváltoztatásához továbbra is elég lenne a parlamenti képviselők egyszerű többségének szavazata.

A törvény szerint a volt államfőt havonta a mindenkori elnöki tiszteletdíj összegének megfelelő juttatás, gépkocsihasználat és sofőr, kétfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás, valamint kérelmére lakáshasználati jog illeti meg, úgy, hogy az ingatlant és annak fenntartását a KEH biztosítja.

Matolcsy György azért kezdeményezte április közepén az alaptörvény módosítását, hogy megszüntesse azt az Európai Bizottság által kifogásolt szabályt, amely lehetőséget teremtett volna a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására. Azt is indítványozta, hogy az új alkotmány átmeneti rendelkezései az alaptörvény részét képezzék.

12:27 - Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága támogatta hétfői ülésén azt a kormányzati módosító javaslatot, amely szerint az államháztartás központi alrendszerének idei bevételi és kiadási oldala is csökken 288,8 millió forinttal.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára indoklásában elmondta: a módosításra a Költségvetési Tanács (KT) döntése miatt kerül sor, mivel a tanács aggályosnak tartotta a bírságbevételek 288,8 millió forintos emelésére tett javaslat megalapozottságát. Ezért a kormányzati kiadások 288,8 millió forintos csökkentésére tesz javaslatot a szaktárca.

A módosító javaslat szerint a bevételi főösszeg 14.341 milliárd 944,6 millió forintra, a kiadási főösszeg 14.918 milliárd 105,3 millió forintra változik, miközben a hiány továbbra is 576 milliárd 160,7 millió forint.

A helyettes államtitkár magyarázatként hozzáfűzte: a tavaly elfogadott stabilitási törvény értelmében, ha a KT nem ért egyet egy módosító javaslattal, akkor a kormány azt figyelembe véve olyan módosítót köteles benyújtani, amelynek eredményeképpen a költségvetési törvényjavaslat az államadósság-szabálynak megfelel.

A KT korábban előzetes hozzájárulást adott egy olyan módosító indítványhoz, amely a költségvetési bevételeket és a kiadásokat egyaránt 997,5 millió forinttal megemelte. Ezen kívánt változtatni egy kormánypárti képviselő a bizottság által elfogadott módosítója, az említett 288,8 millió forintos további bevételi és kiadási emeléssel, amit a KT elvetett. Ugyanakkor a stabilitási törvény értelmében a kormánynak vissza kellett térnie a korábbi javaslatra (állapotra) azzal, hogy 288,8 millió forintos kiadáscsökkentésre tett javaslatot.

Banai Péter Benő informálta a bizottságot arról is, hogy az időarányos teljesítéssel kalkulálva a bírságbevételek feltehetően 1,1-1,8 milliárddal meg fogják haladni az előzetesen tervezettet, ennek ellenére a kormány egyetért a 288,8 millió forintos kiadáscsökkentésre vonatkozó ajánlással.

A bizottság elvetette Vágó Gábor (LMP) kapcsolt módosító javaslatát, amelyet a képviselő a Nemzeti Eszközkezelő (NET) működésével kapcsolatos egyes törvények módosításához adott be. Vágó Gábor azt javasolta, hogy az önkormányzatok ne válogathassanak a NET-től a közigazgatási területükön átvett ingatlanok közül. Ebben az esetben ugyanis a NET a túlzott bürokratikus feladat miatt nem lesz képes ellátni a tőle elvárt ingatlanhasznosítási feladatokat, ha a megmaradt ingatlanok elszórtan helyezkednek majd el az ország területén - tette hozzá az LMP képviselője.

12:20 - Az alkotmányügyi bizottság hétfőn szabad utat adott az államfő által megfontolásra visszaküldött médiaszabályozás újbóli elfogadásának, a testület kormánypárti többsége ugyanis támogatta a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatát.

Áder János köztársasági elnök múlt héten azért küldte vissza megfontolásra a Háznak a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, május 24-én elfogadott jogszabályt, mert házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását.

Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hétfői ülésén 16 igen szavazattal elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtti módosító indítványát, amely tartalmilag megegyezik L. Simon László korábbi javaslatával. Az MSZP-s Lamperth Mónika a bizottsági ülésen cinikusnak nevezte, hogy csak technikailag kicserélnek szakaszokat, de tartalmilag nem történik változás.

Répássy Róbert, a tárca államtitkára azt mondta: a módosító javaslat orvosolja azt a problémát, amelyet a köztársasági elnök kifogásolt, nem volt cél a tartalmi változtatás. A bizottság nem fogadta el Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó szocialista képviselők zárszószavazás előtti módosító indítványait, amelyekben többek között azt javasolták, hogy közösségi médiaszolgáltatásként való elismerésre ne csak a Médiatanács, hanem a jogelőd testület, azaz az ORTT által indított pályázati eljárás alapján is sor kerülhessen. Lamperth Mónika úgy értékelte: a médiatörvény módosításában ez az egyik pont, amely a Klubrádió ellen irányul, hiszen ők még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kiírt pályázaton szerezték meg a jogosultságukat. Hozzátette: ha a médiaszolgáltatóként való elismerés csak a Médiatanács által kiírt pályázatokra vonatkozik és a jogelődre nem, az azt jelenti, hogy "tovább akarják folytatni a trükközést a Klubrádióval".

12:15 - Egy budapesti székhelyű légitársaságra szükség lenne, de nem biztos, hogy annak állami tulajdonban kell lennie - mondta Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési kérdésekben illetékes helyettes államtitkára a parlament sport- és turizmus bizottságának hétfői ülésén.

Hozzátette: a tárca külön üdvözölné azt, ha ez a társaság használná a sármelléki, debreceni és pécsi repülőteret is.

A bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára is alkalmasnak tartotta Kovács Péter (Fidesz) javaslatát, amely a sport-huliganizmus elleni törvényt módosítja úgy, hogy a közbeszerzések elhúzódása miatt ne július 1-ig, hanem egy évvel később kelljen felszerelni a labdarugó stadionokat beléptető rendszerrel.

A turisztikai vendéglátás helyzetéről Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára számolt be a bizottságnak. Az ágazat árbevétele tavaly 1 százalékkal csökkent, a szolgáltatás volumene pedig 2,1 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben. A foglalkoztatottak száma viszont 6 százalékkal, 163 ezerre emelkedett. A 18 ezer társas vállalkozásnak 31 százaléka volt nyereséges.

Arra a kérdésre, hogy a Malév csődje mennyivel veti vissza a beutazó turisták számát, a helyettes államtitkár a kezdeti, 5 százalékos becslést említette. Ez azonban jóval kisebb is lehet, miután az európai vonalakon gyorsan pótolták más társaságok a kiesett Malév-kapacitást - tette hozzá.

Az átalányadózás bevezetési lehetőségéről tájékoztatta a bizottságot Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. Ennek jelenleg két technikája működik: az egyik a falusi vendéglátásban, ahol évi 32 ezer forint egy-egy szoba adója, illetve amikor a bevétel meghatározott százaléka után kell csak adót fizetni.

Elmondta, miután az uniós szabályok szerint a kft.-k és az rt.-k beszámoló készítésére, illetve kettős könyvvitelre kötelezettek, az átalányadózás csak az egyszerűbb társaságoknál, illetve az egyéni vállalkozóknál jöhet szóba. Ezt engedik az uniós szabályok is, de csak szektor-semlegesen, legfeljebb az elismert költség aránya lehet más ágazatonként.

Két dolgot azonban nyilvánvalóvá tett az osztályvezető: a bevétel nyilvántartásáról, illetve az áfa megfizetéséről nem mond le az állam. Ezért nehezen elképzelhető a mai eva-hoz hasonló átalányadózás, amely a forgalmi adót is tartalmazza, a nyereségadó mellett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több száz motoros kíséri haza a lengyelországi baleset áldozatait

A bő egy héttel ezelőtt Krakkó és Zakopane között történt balesetben meghalt három motorost kísérő… Tovább olvasom