Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Parlament: terítéken a roma integráció

A Roma integráció évtizede program, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény módosításának vitájával zárult a parlament keddi ülésnapja.
18:40 - A Roma integráció évtizede program, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény módosításának vitájával zárult a parlament keddi ülésnapja.

MSZP: a kormány fordítva gondolja az integrációt

Nyakó István (MSZP) a kormány intézkedéseit bírálva azt mondta, hogy "inkább még társadalmi csoportokat integrálnak a mélyszegénységben élő romákhoz, inkább még térségeket tesznek tönkre".

A politikus úgy fogalmazott, hogy ezekben a térségekben már nincsen különbség romák és nem romák között, mert a közmunkások 2010-ben még havi 62 ezer forintot kaptak, ma pedig már csak 47 ezret.

Bentlakásos iskolák mellett érvelt a Jobbik

Dúró Dóra (Jobbik) amellett érvelt, hogy a rossz családi környezetben élő gyermekeket bentlakásos iskolákban kellene tanítani. Hangsúlyozta, javaslatában nem tesz különbséget a cigány és a magyar származású gyermekek között. Példaként említette a Zala megyei Csapiban működő oktatási intézményt.

A többség felelősségéről beszélt az MSZP

Göndör István (MSZP) a többség felelősségét hangsúlyozta az integráció kapcsán. A politikus hozzátette, amikor a társadalomban meglévő hatalmas feszültségeket sokan megpróbálják a kirekesztés irányába tolni, akkor egyre kisebb lesz az a politikai akarat, amelyik ezt a felelősséget el akarja ismerni.
A képviselő azt is megjegyezte, hogy hozzászólására készülve 11 olyan törvényt vett számba, amelyről tételesen bizonyítható, hogy "akár a szegények, akár a romák ellen hat". Ezek között említette az adótörvényeket.

Halász János államtitkár előterjesztőként megköszönte a képviselőknek, hogy részt vettek a vitában, majd az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

A vízi közlekedésről szóló vitával zárták a képviselők a napirendet

Utolsó napirendként a vízi közlekedésről szóló törvény módosításának általános vitáját tartották meg az Országgyűlésben. Fónagy János államtitkár elsősorban uniós irányelvek átültetésével indokolta előterjesztését, de mint mondta, abban egyéb aktuális kérdéseket is szabályoznának.

Kifejtette: összeillesztik az uniós irányelveket a hazai jogrenddel a biztosításokkal kapcsolatban, így a kereskedelmi célú hajókra kötelező lesz biztosítást kötni.

Változnak a hajózási bírságok is, magánszemély esetében maximum 50 ezer forint lehet az eddigi egymillió helyett, a jogi személyeket pedig az eddigi 20 millió helyett maximum 200 ezres bírsággal sújthatják. Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a hajózás kisebb mértékű Magyarországon, ezért szereplői is nehezebben terhelhetők. E mellett viszont bírságot szabhatnak ki azért, ha nem működnek együtt az érintettek a hatóságokkal. Hozzátette: a bírságtételeket kormányhatározatban rögzítik majd.

A vitában a fideszes Manninger Jenő támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Göndör István (MSZP) azonban kifogásolta, hogy a bírságtételeket nem csatolták az előterjesztéshez, és szerinte a bírság kiszabásánál dominálnia kell a szabálysértés gyakoriságának és súlyának. Jelezte, hogy az MSZP nemmel fog szavazni az előterjesztésre.

Bödecs Barna (Jobbik) azt mondta, támogatják a javaslatot, majd közölte, az uniós szabályok átültetése mellé olyan gazdasági és adózási környezet kellene teremteni, amellyel a nemzetközi lehetőségeket a magyar szereplők is ki tudják használni.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel hozzátette: olykor "drákói", elrettentő mértékű bírságot is ki lehetne szabni.

Az LMP-s Szilágyi László szintén támogatta az előterjesztést, annyit fűzött hozzá, hogy a biztosítási jogcímeket konkrétan meg kellett volna nevezni.
Fónagy János államtitkár megköszönte a vitában való részvételt, és közölte, ha érkezik a bírságolással kapcsolatban módosító javaslat, azt szakmai vita után készek megfontolni.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta a napirendet tárgyalását, napirend utáni felszólaló híján pedig az ülésnapot is. A képviselők szerdán reggel 9 órakor folytatják a munkát.

15:24 - A Budapesti Olimpiai Központ rehabilitációjáról szóló előterjesztés, valamint a Roma Integráció Évtizede Program megtárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

A Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról szóló javaslat

A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában szocialista képviselők - Pál Béla és Józsa István - arra a módosító indítványra hívták fel a figyelmet, amely kihagyná a javaslatból, hogy a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban az épületek közötti tűztávolságra vonatkozó jogszabályi előírások alól más, legalább azonos biztonsági szintet szavatoló műszaki megoldás esetén eltérési engedély adható.

A Roma Integráció Évtizede Program megtárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés
A javaslatot előterjesztő fideszes képviselő, Nagy Csaba ugyanakkor azt mondta, a beruházás során csak olyan műszaki megoldásokat fogadnak el, amelyek garantálják a biztonságot.

Roma Integráció Évtizede Program

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter expozéjával kezdődött meg a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről szóló határozati javaslat módosításáról szóló előterjesztés, valamint a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve és a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia összhangjáról szóló jelentés, illetve az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája.

Balog Zoltán azt mondta: a legmegbízhatóbb adatok szerint ma Magyarországon a roma népesség 750 ezer főre tehető, közülük 5-600 ezer ember él mélyszegénységben. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az összes mélyszegénységben élő 1,2-1,3 millió ember közül minden második roma. A miniszter kitért arra is, hogy a 400 ezer mélyszegénységben élő gyerek fele is roma származású.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány 2011-ben elfogadta a társadalmi felzárkózási stratégiát, amely a mélyszegénység, a gyermekszegénység és a romák ügyét is magában foglalja. Beszélt arról is, hogy álláspontjuk szerint az alulképzettség, a hátrányos helyzetű területek és a roma származás mind része a szegénységi kockázatnak. Hozzátette: a stratégia ezeket a területeket célozza meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a stratégiában hangsúlyeltolódás van az emberi jogoktól a gazdasági-szociális szempontok felé, mert ha csak emberi jogi szemüvegen keresztül közelítenek a témához, akkor a romák az áldozat szerepébe szorulnak és ez a saját magukért való felelősségvállalást nem segíti.

Hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint a munka és tanulás a felzárkózáshoz vezető út, akár roma az ember akár nem.

Fidesz: felzárkózás nélkül nincs roma integráció

A fideszes Berényi László szerint a romák felzárkóztatása nélkül nem beszélhetünk integrációjukról. A képviselő üdvözölte, hogy az integrációs program részletes intézkedési tervét kormányhatározat rögzíti.
A politikus fontosnak nevezte a Roma Koordinációs Tanács szerepét, és üdvözölte, hogy az egyházaknak és civil szervezeteknek is helyet adó testület a jövőben is jelentős szerephez jut.

Berényi László az oktatás és képzés feladatát, a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú vállalkozások fejlesztését emelte ki a feladatok közül, és az egészségügy komplex társadalmi hatásait is hangsúlyozta.

Az MSZP az oktatás fontosságáról beszélt

Gúr Nándor (MSZP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a rendszerváltás különösen a romákra nézve hozott negatív változásokat, mint mondta, a cigányság többsége nem bír azokkal a szakmai képességekkel és tudással, amelyeket a mai munkaerőpiac megkíván.

A képviselő szerint mindez nem a cigánykérdéssel, hanem az iskoláztatással függ össze, ezért fontos az oktatás ügye.

Gúr Nándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a leszakadó térségekben élők hátrányai sokszorozódnak. Szerinte a kiskeresetűek hátrányát is növelik a kormány által nyújtott családtámogatási rendszerek.
A politikus a társadalmi konszenzus fontosságát hangsúlyozta a romák integrációjával kapcsolatban.

Jobbik: a politika csak szavazógépnek tekintette a romákat

A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a politika az elmúlt huszonkét évben olcsón megvásárolható szavazógépnek tekintette a cigányságot. Emlékeztetett arra, hogy integrációjukra Európa-szerte vitatható megoldások születtek.

Szerinte világos, egyenes beszédre van szükség a kérdésben. Úgy vélte: a cigányságról szinte mindenkinek a bűnözés jut az eszébe, a problémáknak azonban nem a szegénység az oka, az inkább az okozata.

Kitért arra, hogy 500-600 ezerre tehető a mélyszegénységben élő romák száma, vagyis az ebben a helyzetben lévőknek mintegy fele cigány. Ennek ellenére a probléma kezelésére szolgáló stratégiák általában csak a romákat érintik - rótta fel.

Kijelentette azt is: az erőltetett integrációt abba kellene hagyni, mert az csak újabb konfliktusokat szül.

LMP: a mélyszegénység felszámolására lenne szükség

Szabó Tímea (LMP) úgy vélte: a program nem bír komoly súllyal, hiszen a kormány a napi politikájában a dokumentumban megfogalmazott célokkal ellentétes politikát követ. Példaként hozta a folyamatos forráskivonást a társadalompolitikából, az egészségügyből vagy az oktatásból, ez utóbbi hatására egyre kevesebben kapcsolódhatnak be a minőségi oktatásba.
Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy hétszáz iskolában jelenleg is szegregált oktatás folyik. Bírálta a közmunkarendszert, amely nem segíti a visszailleszkedést a munka világába, és arra is rámutatott, hogy mintegy százezer roma él infrastrukturálisan elmaradott és magukra hagyott telepeken.

Szerinte a kormány által vázolt program a szegénységet konzerválja, hiszen nem nyújt forrásokat a legszükségesebb feladatok megoldására.

13:23 - Egyetértés volt a pártok között a GMO-mentesség, azaz a genetikailag módosított élőlények tilalmának fenntartásában az erről szóló keddi parlamenti vitában. A Ház megvitatta az afganisztáni katonai szerepvállalásról szóló határozat módosítását is, amely 12 magyar katona mandátumának meghosszabbításáról szól. Emellett három törvényjavaslat részletes vitáját is lezárták.

LMP: erősíteni kell az ellenőrzést GMO-ügyben

Az LMP-s Szabó Rebeka felszólalásában elmondta, pártja támogatja a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását, mert egyetértenek az ellenőrzés, a szankciók és a információs kötelezettség erősítésével. Hozzátette, sikerként könyvelik el, hogy több korábbi javaslatuk is beépült a mostani kormányzati előterjesztésbe.

A javaslat pozitívumai között említette az együttműködési kötelezettséget a cégek és a fajtatulajdonosok között, a GMO-visszaélések szigorúbb bírságolását és a kibocsátók egyértelműbb felelősségét. Szabó Rebeka szerint ugyanakkor problémás, hogy az indítvány nem teszi egyértelművé a hatóságok közti viszonyrendszert. Emellett szorgalmazta a társadalmi kontroll, a nyilvánosság szerepének erősítését.

Az LMP-s képviselő felszólalása végén a Magyarországra érkező takarmányimport csökkentését is sürgette.

Fidesz: Magyarországnak nem érdeke a GMO-s növények bevonása a köztermesztésbe

Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított növények bevonása a köztermesztésbe - jelentette ki a fideszes Font Sándor, aki felidézte, hogy a 2006-ban beterjesztett géntechnológia-törvény szerintük elég laza szabályokat tartalmazott, de végül sikerült elérni, hogy szigorú tilalmakat rögzítsen, azaz hogy Magyarországon ne lehessen génmódosított növényeket termeszteni.

A kormánypárti politikus, a mezőgazdasági bizottság elnöke felidézte azt is, hogy Európában GMO-ügyben az jelentette az áttörést, amikor a német, majd a francia kormány is általánosan megtiltotta a GMO-s növények termesztését.

Magyarországnak sem fogyasztói, sem mezőgazdasági szempontból nem érdeke, hogy megengedje a génmódosított növények termesztését, hiszen a magyar élelmiszernek éppen az az üzenete, hogy tiszta agrárkörnyezetben termelik.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az általános vitát lezárta, és a következő ülésen várhatóan már a törvényjavaslat elfogadásáról dönt a Ház.
Afganisztáni szerepvállalás: négy hónappal meghosszabbodik 12 magyar katona mandátuma
A NATO kérésére négy hónappal meghosszabbodik az MH Mi-35 Légi Kiképzés-támogató Csoport keretében szolgálatot ellátó 12 magyar katona mandátuma, akik oktatói, kiképzési tevékenységet végeznek Afganisztánban - mondta Simicskó István, a honvédelmi tárca államtitkára az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló vitájában.
Expozéjában közölte: a beszámolóval a kormány alaptörvényi kötelezettségének tesz eleget.

A mandátum meghosszabbításnak a biztonságpolitikai tartalma is fontos, hiszen Magyarországnak célja, hogy Afganisztán egy stabil országgá váljon - jelezte.

A fideszes Csampa Zsolt is azt emelte ki, hogy az afganisztáni műveletekben 2003 óta részt vevő Magyarországnak már csak azért is fontos a misszió, hogy az afgán kormány önerőből is képes legyen fenntartani a biztonságot az ázsiai országban.

Sem magyar nemzeti érdeknek, sem Afganisztán érdekének nem tartotta a műveleteket a jobbikos Németh Zsolt, aki felszólalásában olyan eseteket sorolt, amikor civilek haltak meg Afganisztánban, NATO-hadműveletek során. Kifogásolta, hogy a magyar misszió tagjai helikopteres kiképzést tartanak, miközben Magyarországon se nagyon vannak honvédségi helikopterek.

A szocialista Juhász Ferenc, korábbi honvédelmi miniszter elmondta, hogy pártja támogatja a beszámolót, mert fontos a NATO-szerepvállalásunk folyamatossága.

Mile Lajos (LMP) azt hiányolta, hogy a magyar kormánynak nincs ütemterve az afganisztáni kivonulásról.

Volner János (Jobbik) rablóháborúnak nevezte az afganisztáni eseményeket, és kifogásolta, hogy a magyar katonáknak azért kell részt venniük benne, hogy gyakorlatozhassanak.

Simicskó István államtitkár arra utalt, hogy az ország NATO-tagként nem maradhat távol a műveletektől. Elmondta, hogy a katonai szövetségben folynak az egyeztetések a kivonulás ütemezéséről, és emlékeztetett arra is, hogy 2014 után harcoló alakulatok már nem lesznek Afganisztánban.
Elmondta azt is, hogy Magyarország magas presztízsű, de költségkímélő feladatokat kíván ellátni, és arra is rámutatott: az ország igyekszik megoldani az itthoni helikopter-kérdést is.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az együttes általános vitát lezárta.

Részletes viták

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája néhány perc alatt ért véget, mert csak két felszólaló volt, így az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Ezt követően felszólaló hiányában lezárták az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját.

Ugyancsak pár perc alatt befejeződött a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája.

Budai Gyula, vidékfejlesztési államtitkár azt mondta: a javaslat a tejágazat problémái, az úgynevezett "tejválság" miatt került napirendre.

11:55 - Elfogadta kedden az Országgyűlés az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására múlt pénteken benyújtott fideszes javaslatot, majd a katasztrófavédelmi jogszabály és a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény - várhatóan konszenzussal elfogadandó - módosításának általános vitájával folytatódott a plenáris ülés.

Elfogadták a választottbíróságokat érintő egyes törvények módosítását
Az Országgyűlés kedden 237 igen, 12 nem szavazattal elfogadta az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott fideszes javaslatot. Előtte a képviselők Zsiga Marcell (Fidesz) zárószavazás előtti módosító indítványát megszavazva - a választottbíráskodásról szóló és a Polgári törvénykönyvről szóló jogszabályt módosítóra - írták át a törvény címét. A parlament kivételes sürgősségi eljárással döntött a változtatásokról, amelynek célja - az egyik előterjesztő korábbi ismertetése szerint - az, hogy egyes, állami vagyonnal összefüggő szerződések jogvitájánál szűnjön meg a választottbírósági klauzula az ügymenet gyorsítása érdekében.

Elfogadta az OGY az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot. Fotó: Koszticsák Szilárd (galéria)

Eltörölné a Fidesz a katasztrófavédelmi hozzájárulást, az ellenzék egyetért
A katasztrófavédelmi törvény módosítását fideszes képviselőkkel együtt előterjesztő Aradszki András (KDNP) expozéjában elmondta: a javaslat megszüntetné a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Ennek oka - ismertette -, hogy az új adóból alacsony bevétel származott volna és az adminisztrációs költségek mellett a nyereség is kérdéses lett volna. Emlékeztetett arra, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 is tartalmazza a katasztrófavédelmi hozzájárulás kivezetését 2013-tól. Hozzátette: a katasztrófavédelem nem rendelkezik a hozzájárulás befizetésének ellenőrzéséhez szükséges kapacitással.

Kontrát Károly belügyi államtitkár jelezte, a kormány támogatja a javaslat elfogadását.

Koszorús László (Fidesz) a katasztrófavédelmi hozzájárulás kivezetésének szükségesség mellett érvelt, tudatva, hogy a nagyobbik kormánypárt támogatja a javaslatot.

Harangozó Tamás (MSZP) is üdvözölte a hozzájárulás megszüntetését. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az MSZP már korábban kezdeményezte a hozzájárulás eltörlését. Szerinte "jobb lenne, ha a kormány hallgatna az ellenzéki intelmekre", mert akkor sok kellemetlenségtől megmentették volna az érintetteket. Hozzátette: a mostani javaslat is csak arra példa, hogy mekkora a bizonytalanság a gazdasági környezetben, hiszen június 5-én sem lehet tudni, hogy június 30-án meg kell-e fizetni egy közterhet vagy sem.

Elfogadta az OGY az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot. Fotó: Koszticsák Szilárd (galéria)

Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy a javaslat "szomorú példája a kormány átgondolatlan és ötleteléseken alakuló adópolitikájának". A hozzájárulás története "klasszikus kudarc, ráadásul nyilván nem az utolsó". Emellett a képviselő felszólította a kormányt, hogy nevezze meg: miből fogják kipótolni a katasztrófavédelem számára a hozzájárulás kivezetésével kieső bevételeket.

Aradszki András a vitában elhangzottakra úgy reagált: a javaslat összhangban van az adózás rendjéről alkotott Fidesz-KNDP-stratégiával, amely a jövedelem helyett a fogyasztási adók felé tereli a hangsúlyt. Hozzátette: a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szerepel a kieső bevétel pótlása is.
Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) az általános vitát lezárta.

Konszenzus alakult ki a GMO-mentesség fenntartása mellett is

A géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabály javasolt módosítása kapcsán V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára elmondta: az előterjesztés célja, hogy megőrizze Magyarország teljes GMO-mentességét a jövő generációk védelme érdekében. Ezért a tervezet tovább szigorítja és tovább pontosítja a géntechnológiai tevékenység szabályait.

Kifejtette: a törvényjavaslat tartalmazza azt a már korábban kezdeményezett lényeges érdemi módosítást, amely a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettségét és a fajtatulajdonosoktól független vizsgálatok lefolytatását szabályozza. A változtatás bővíti a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság jogköret. A hatóság a módosítás életbe lépése után kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő a kérelmező számára, illetve maga is ilyen vizsgálatokat folytathat le a környezeti hatások megítélése érdekében. További fontos újdonság a mintaadási kötelezettség bevezetése, amely lehetővé teszi a hatóság számára a vizsgálatok lefolytatását.

Elfogadta az OGY az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot. Fotó: Koszticsák Szilárd (galéria)

Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy fontos fenntartani a GMO-mentességet Magyarországon, amely nem csak gazdasági, hanem elsősorban egészségügyi kérdés. A szocialista politikus amellett érvelt, hogy az Európai Unión belül a tagállamok kapjanak szabad kezet a szigor mértékében, Magyarország pedig maradjon a jelenlegihez hasonló teljes szigor mellett. Hozzátette: az MSZP támogatja a javaslatot, amely mellett konszenzus alakult ki a bizottsági tárgyalás során.

Gőgös Zoltán elmondta azt is, hogy a teljes GMO-mentesség főleg egyes szomszédos, de akár uniós országokhoz képest is versenyelőnyt is jelenthet Magyarország számára.

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja támogatja a szigorítást és a mentesség fenntartását. Emlékeztetett arra, hogy az EU-n belül mindössze 10 tagállam tiltja teljesen a génmódosított élelmiszerek köztermesztését, 17 tagállam azonban nem alkalmaz teljes tiltást, ezért a kormánynak és a diplomáciának is "résen kell lennie" ezen a területen.


10:30 - A határon túli magyarok autonómiatörekvéseiről, az állami fizetési fegyelemről, a földügyekről és az építőiparról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

KDNP: nemzetpolitikai kihívások
Kalmár Ferenc, a KDNP képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy Magyarországot több szempontból is nemzetpolitikai kihívások érik. Sajnálatosnak nevezte, hogy térségünkben az elmúlt 22 évben sehol sem sikerült bevezetni a nyugaton bevált kisebbségekkel kapcsolatos módszereket. Megjegyezte azt is, két ország között a kölcsönös eredmények egy kormányváltás követően megsemmisülhetnek. A politikus a "tömbmagyarlakta" területek autonómiájának elérését tartja megoldásnak.

Elfogadta az OGY az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot. Fotó: Koszticsák Szilárd (galéria)

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: 92 éve élnek kisebbségi létben magyar közösségek a határokon túl. Óriási elismeréssel tartozunk a határon túli magyaroknak, hiszen ők nehéz helyzetben, hátrányos megkülönböztetések között vállalják magyarságukat - mondta.

LMP: általánossá vált az állami kifizetések halogatása
Mile Lajos, az LMP politikusa egy uniós bizottsági irányelv kapcsán az állami fizetési fegyelemről és a körbetartozásokról beszélt. Szerinte a választások előtt a Fidesz azt ígérte, hogy felszámolja az állami szektorból kiinduló körbetartozások szövevényét, mára azonban általánossá vált az állami kifizetések halogatása. Hozzátette: az áfa-visszafizetés határidejét 70 napra hosszabbították meg, az LMP viszont azt javasolja, hogy álljon vissza a 45 napos határidő.

Az államkincstár friss adataira hivatkozva közölte: a költségvetési szerveknél áprilisban több mint 42 milliárd forint volt a kifizetetlen számlák összege.

Az elnöklő Ujhelyi István jelezte, a kormány írásban válaszol a napirend előtti felszólalásra.

Fidesz: autonómia albizottság alakult
Csóti György, fideszes képviselő arról számolt be, hogy május 18-án megalakult a Nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága, amelynek feladata a határon túli magyar közösségek önrendelkezésének elősegítése. Hangsúlyozta: a magyar közösségeknek alanyi jogon jár az önrendelkezés.

Rétvári Bence közölte: a bizottság támogatása azért is kötelezettsége a kormánynak, mert ezt az alaptörvény is előírja. Kiemelte, mindenképpen támogatni kell a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit.

Elfogadta az OGY az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot. Fotó: Koszticsák Szilárd (galéria)

MSZP: egyre több titokra derül fény földügyekben
Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője szerint egyre több titokra derül fény földügyekben, a szakmai szempontokat sok esetben felülírja egy jól időzített telefonhívás vagy politikai utasítás, miközben a kormány azt állítja, hogy minden rendben van. Az ellenzéki képviselő szerint több megyében nem helyi gazdálkodók, hanem távol élő, állattartással korábban nem foglalkozó vállalkozások nyertek. Van közöttük műkörmös és tetőfedő is - mondta.

Gőgös Zoltán azt kérdezte, mikor lesz érdemi vizsgálat földügyekben.
Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár azt a kérdést tette fel, mi az oka, annak, hogy hétről hétre ugyanazokat a "paneleket" mondják el ellenzéki politikusok, akik megpróbálják azt sulykolni, hogy a "csúnya kormány" nem a helyben lakó gazdáknak juttat földet. Szavai szerint az 1781 nyertes pályázó közül 5-6 vesztes esetet emlegetnek a szocialista képviselők. Az államtitkár úgy értékelte, az MSZP-sek csak a politikai haszonszerzés érdekében foglalkoznak ezekkel az ügyekkel.

Jobbik: mit tesz a kormány magyar vállalkozások megerősítéséért?
Volner János, a Jobbik politikusa az államadósság mellett Magyarország egyik legnagyobb problémájának azt tartotta, hogy a külföldi cégek évente 4000 milliárd forintnyi nyereséget visznek ki az országból. Felhívta a figyelmet arra, hogy az építőipar a padlón van, az építőipari vállalkozások 27 százaléka elbocsátásokat tervez, miközben a nagy infrastrukturális beruházásokat külföldi nagy cégek uralják, elnyerve a pályázati pénzek 60 százalékát. A politikus azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások helyzete megerősödjön.

Az elnöklő Ujhelyi István jelezte, hogy a kormány írásban válaszol a napirend előtti felszólalásra.

Olvasóink írták

  • 2. xverax 2012. június 05. 19:29
    „a fővezérüknek meg ismét halaszthatatlan dolga akadt....
    róluk vitáznak és nincs jelen:D:D:D”
  • 1. norbika96 2012. június 05. 19:12
    „<moderálva>”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymilliárd forint az új nemzeti konzultációra

Csaknem egymilliárd forintot csoportosít át a kabinet az új nemzeti konzultációra. Az erről szóló… Tovább olvasom