Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

˝Minden magyar ember alkotmánya lesz az új alaptörvény˝

A helyesírásról és Horn Gyula tevékenységéről is vitatkoztak a képviselők az alkotmánytervezetek általános parlamenti vitájában csütörtökön.
17 óra 52 perc - Krónika 6. rész

Az állam és az egyház szétválasztása, az egészséghez való jog védelme és a súlyos fogyatékossággal élők választójoga is szóba került az alkotmánytervezetek általános parlamenti vitájában csütörtökön. A vita péntek reggel folytatódik.

Fidesz: az állam és az egyház elválasztása a vallásszabadság biztosítéka is
A fideszes Csöbör Katalin arról beszélt: az állam és az egyház elválasztása - amellett, hogy a szekularizált állam működésének egyik alapelve - a vallásszabadság egyik garanciájának is tekinthető. Az egyházak önállóságának deklarálása az alkotmányban további biztosítéka annak, hogy az állam nem szól bele az egyházak működésébe - tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget, a közösségi célok érdekében az állam együttműködik az egyházakkal. Kiemelte: az egyházak véleménynyilvánítása is jelzi, valótlan az ellenzék állítása, hogy az alkotmány tervezetéről nincs kellő társadalmi egyeztetés.
Az egyházak működését szabályozó sarkalatos törvény megalkotásával kapcsolatban azt mondta: a szabályok szigorításával véget kell vetni az adóelkerülési céllal működő "bizniszegyházak" korának. Nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy a törvény "történelmi beágyazottságuk", társadalmi támogatottságuk, híveik száma és a közfeladatokban vállalt szerepük alapján különbséget tegyen egyházak és vallási felekezetek között.

Fidesz: védeni kell az egészséghez való jogot az üzleti érdekekkel szemben
Pesti Imre (Fidesz) meghatónak nevezte, hogy részt vehet az új alkotmány megalkotásában, amely szerinte "évtizedekre, ha kell, évszázadokra rendezi hazánk létének, megmaradásának legfontosabb alapelveit". Úgy ítélte meg: az alaptörvény tervezetéből kiolvasható "a legfőbb bibliai parancs, a szeretet parancsa, amelyet ma gyakran szolidaritásnak nevezünk".
Úgy vélte: külön védelmet kell biztosítani az egészséghez való jognak az üzleti érdekekkel szemben. Mint mondta, kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátások megszervezésében, a szolgáltatások biztosításában piaci szereplők is jelen lehetnek, de a profit megszerzésének, növelésének szándéka nem szűkítheti az egészséges élethez való jogot, a gyógyulás jogát.
Kifejtette: az alkotmányban kellene kimondani, hogy a szolidaritás előrébb való mint a tőke, így lehetne elejét venni a társadalombiztosítás "kiárusításának", amire - folytatta - az előző kormányzati ciklusban volt kísérlet.

Kiemelt figyelmet kapnak a fogyatékossággal élők Kósa Ádám szerint
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő jeltolmács segítségével tett felszólalásában közölte: külön büszkeséggel tölti el, hogy a kormánypártok alaptörvény-tervezete a legtöbb európai uniós tagország alkotmányánál több figyelmet fordít a fogyatékossággal élőkre.
Kiemelte: az ország a jövőben hatékonyan védheti a fogyatékossággal élőket a megkülönböztetéstől és külön intézkedésekkel segítheti társadalmi beilleszkedésüket.
A brüsszeli politikus egyedülállónak nevezte, hogy az új alaptörvény a magyar kultúra részeként ismeri el a jelnyelvet, ezzel is teljes jogú állampolgárként elismerve hallássérülteket. Mint mondta, hasonló előrelépést jelenthetne, ha az állam a súlyos értelmiségi fogyatékossággal élők számára is biztosítaná a választójogot.

A sport fontosságát hangsúlyozta Bánki Erik
A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata az egészséges életmódhoz való jog érvényesülése érdekében kimondja, hogy az állam támogatja a sportolást és a rendszeres testedzést - mondta Bánki Erik (Fidesz) felszólalásában.
Hozzátette: az államnak a "játékszabályok rögzítése mellett" garantálnia kell a sport autonómiáját, vagyis biztosítania kell az ágazat önszerveződését.

Fidesz: segíteni kell a modern eszközök terjedését
A fideszes Koszorús László felszólalásában arról szólt, hogy a kormánypártok alaptörvény-tervezete rögzíti a modernkori eszközök használatának, illetve elterjedésének támogatását.
Hangsúlyozta: az új alkotmány ezen rendelkezése segítheti a közszolgáltatások színvonalának emelkedését, továbbá az állami szféra átláthatóbbá tételét, illetve az esélyegyenlőség elősegítését.
Az elnöklő Jakab István ezt követően elnapolta az alkotmányjavaslatok összevont általános vitáját. A képviselők pénteken folytathatják az előterjesztések tárgyalását.

15 óra 28 perc - Krónika 5. rész

A kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy büszkék a benyújtott javaslatra. A jobbikos Novák Előd és a fideszes Wittner Mária szópárbajba keveredtek a szöveg állítólagos helyesírási hibái kapcsán. Vitájukban Horn Gyula volt miniszterelnök is szóba került.

Kormánypárti képviselők büszkék alkotmányjavaslatukra
A vita során több kormánypárti képviselő, köztük a fideszes Braun Márton és Vinnai Győző és a kereszténydemokrata Nagy Andor is úgy fogalmazott, büszkének érzik magukat, amiért néhány hét múlva megszavazhatják az ország új alaptörvényét.
Nagy Andor cáfolta, hogy a Fidesz-KDNP javaslata "pártalkotmány" lenne. A politikus szerint a kormánypártok előterjesztése ezzel szemben előrelépést jelent egyebek mellett a magzatok életének védelme, valamint az egészséges munkafeltételek garantálása területén is.
A fideszes Heintz Tamás ezt követően azt emelte ki, hogy a következő alkotmány rögzíti: mindenkinek joga és kötelessége egészségének megőrzése.
Kocsis Máté felszólalásában a honvédelem ügyének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta a z új alaptörvény a honvédelem típusait is meghatározza, amelynek részletezését azonban a sarkalatos törvényekre bízza.

Jobbik: oktrojált alkotmányt készít a hatalom
A jobbikos Baráth Zsolt oktrojált, vagyis a központi hatalom által kikényszerített alkotmányoznak nevezte a kormánypártok eljárását, amely így szerinte nem is a nép, hanem a hatalom érdekeit szolgálja majd.
Az ellenzéki képviselő egyebek mellett kifogásolta, hogy a kormánypártok javaslatából kimaradt a szabadon választott munka utáni bérhez és fizetéshez való jog.

Baka: nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatás a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatában
A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerint nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában.
Baka András a vitában azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választott bíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását adó állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.
Az LB elnöke szólt arról is, nem tartja megalapozottnak azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni.

Jobbik: helyesírási hibák vannak a tervezet szövegében
Novák Előd (Jobbik) azt mondta, hogy nem lehet méltósággal alkotmányozni, amikor mindennapossá vált a törvények kijátszása "akár országgyűlési képviselők által".
A politikus a "Rákosi-korszakot idéző" ízléstelenségnek nevezte, hogy az igennel voksoló képviselők nevét feltüntetik az alaptörvényben.
Kijelentette, hogy a 2010-es választásokon a kormánypártok nem kaptak felhatalmazást az alkotmányozásra, mert az nem szerepelt a programjukban illetve a választáson elért társadalmi támogatottságuk 53 százalékos volt. Úgy fogalmazott, nem véletlen, hogy eltörölték azt a passzust az alkotmányból, amelyik az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló határozat elfogadását az országgyűlési képviselők négyötödének egyetértéséhez kötötte. Megjegyezte, hogy "ezt még Horn Gyuláék emelték bele az önmaguk kétharmadának a korlátozására".
"Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint Önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést" - jelentette ki Novák Előd.
A képviselő ezt követően felsorolta azokat a helyesírási hibákat, amelyeket a szövegben talált.

A helyesírásról és Horn Gyula tevékenységéről vitatkoztak a képviselők
Wittner Mária (Fidesz) kétperces reagálásában feltette a kérdést Novák Elődnek, hogy nyelvtanórát tartott vagy az alkotmányozásban vesz részt. A kormánypárti politikus azt mondta, hogy a Novák Előd által említett négyötödös törvényt 1994-ben alkották meg, de 1998-ban eltörölték azt.
"Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából" - jelentette ki a képviselő. Wittner Mária úgy folytatta: " és most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni".
Novák Előd válaszként azt felelte, "sajnálom, hogy Marika néniből ilyen vitát váltottam ki". A képviselő szerint ő nem tartott nyelvtanórát, legfeljebb nyelvleckét, de méltatlannak érzi, hogy még az alaptörvényben sem írják le helyesen az abba belefoglalt mondatokat.
"Azt viszont félreértette, Horn Gyulát én nem kívánom semmiféle erkölcsi magaslatra emelni, csak azt mondtam, hogy még ők is komolyabban vették a nemzeti együttműködést. Még ők is, akik azért nagyon a legalja az egész Országgyűlésnek és az egész magyar társadalomnak" - mondta Novák Előd.
Egyúttal sajnálatának adott hangot, hogy nem támogatták a Jobbik javaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy az előző rendszer vezetőit eltávolítsák a közéletből.
Hoppál Péter (Fidesz) azt mondta, hogy Novák Előd valótlanságokat állított, amikor arról beszélt, hogy helyesírási hibák vannak a tervezetben, mert éppen a jobbikos képviselő listája téves. Úgy fogalmazott, hogy a képviselő középfokú végzettséggel rendelkezik. "Talán több alázatot parancsolna Öntől, hogy az Önnel szemben ülő egyetemi professzorok és többdiplomás szakemberek iránt ilyen megjegyzéseket tesz" - tette hozzá.


13 óra 13 perc - Krónika 4. rész

A Magyar Nemzeti Bank szerepéről, a gyermekek utáni szavazati jogról, az önkormányzatok helyzetéről és a magyar nyelv, illetve kultúra védelméről is beszéltek a felszólaló képviselők az alkotmányjavaslatok csütörtökön folytatódott általános vitájában a parlamentben.

Pősze: definiálni kell az MNB szerepét
Pősze Lajos független képviselő leszögezte, hogy "nagyon nagy alkotmányozási kényszer van", hangsúlyozta, hogy 1989 óta hatalmasat változott a világ.
A választójog kapcsán egyetértett azokkal az elképzelésekkel, amelyek a kiskorú gyermekek szüleinek plusz választójogot adnának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkotmányban betöltött szerepéről azt mondta, az előterjesztésében definiálni kellene, hogy a monetáris politikát a hazai fizetőeszköz külső és belső stabilitásának érdekében folytatja, miközben ezzel a kormány gazdaságpolitikáját támogatja.
Révész Máriusz támogatta a gyermek utáni szavazati jogot
Révész Máriusz (Fidesz) a gyermekek után járó szavazati jogról azt mondta, miközben azt gondolják, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, kétmillió, kiskorú magyar állampolgár nem rendelkezik ezzel.
Kijelentette, ha kétmillió új szavazat jelenne meg a politikai színtéren, az alapjaiban alakítaná át a pártok hozzáállását a családpolitikához.
A képviselő a konkrét tervezet kapcsán azt mondta, azt viszont aggályosnak tartja, hogy az extra szavazati jogot adna a szülőnek. Véleménye szerint ugyanis a szavazati jog születésétől fogva mindenkit meg kell hogy illessen és amíg a szavazó azt nem tudja gyakorolni, addig ezt szülei teszik meg helyette.

KDNP: Európa egyik legkorszerűbb alkotmánya készül
Spaller Endre (KDNP) azt mondta, az alkotmánynak biztosítania kell azt emberek gyarapodásának lehetőségét, de azt is, hogy az országot ne lehessen még egyszer eladósítani. Leszögezte, hogy az alkotmány az egyik legkorszerűbb lesz Európában, abban szerepelni fog a biodiverzitás, a környezetvédelem és az ember génmanipuláció tilalma.
A magzati élet védelméről kijelentette, azt meg lehet tenni a nők jogainak korlátozása nélkül is.
Hangsúlyozta, hogy az új alkotmány nem forgatja fel a jogrendszert.

Jobbik az önkormányzatokról
Apáti István (Jobbik) kijelentette, hogy nem látják az önkormányzatok önállóságának hosszú távú garanciáját. Megjegyezte, hogy a helyi képviselő testületek megválasztását viszont egy sarkalatos törvényben szabályozná és az öt éves ciklusra vonatkozó kitételt kihagyná a jogszabályból.
Hangsúlyozta azt az álláspontjukat, hogy az államnak minden szükséges forrást biztosítania kell az önkormányzatok számára, hogy azok elláthassák feladataikat.
A képviselő más témára áttérve kijelentette azt is, ahhoz, hogy az elmúlt húsz évet le lehessen zárni, nyilvánosságra kell hozni az ügynöklistákat.

Fidesz: a preambulumban kell védeni a nyelvet és a kultúrát
L. Simon László (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy már a preambulumban vállalják, hogy a nemzeti kultúrát és a nyelvet ápolását és megóvását. Leszögezte, hogy a kultúra és nyelv alkotmányos alapérték, identitásunk egyik meghatározója, az a keret, amelyik minden magyart összeköt.


12 óra 57 perc - Krónika 3. rész

A választójog 18 esztendőről 16 évre csökkentését vetette fel az alkotmány általános vitájában csütörtökön a kereszténydemokrata Stágel Bence. Emellett a határon túli magyarokkal, a magzati élet védelmével és a termőfölddel kapcsolatos rendelkezéseket, és fogyatékosok jogait érintették többek között a felszólalók.

Jobbik: semmilyen kötelezettséget nem állapít meg az új alkotmány a határon túli magyarokkal kapcsolatban
Szávay István a tervezetben megfogalmazott magyar államnemzeti koncepciót kifogásolta, mint közölte összhangban, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán több határon túli magyar szervezet felvetésével. Felrótta, hogy csak a felelősség viselése kitétel jelenik meg, s ebből az eddigieknél csak egy nagyobb figyelemmel bíró állam képe, de semmiképpen sem a határon túli magyarokért aktívan, cselekvően kiálló államé rajzolódik ki.
Az eddigi kereteken nem lép túl valójában a javaslat, semmilyen kötelezettséget nem állapít meg a határon túli magyarok védelme érdekében.
Kitért arra, hogy szép és jó, hogy a magyar jelnyelv védelme bekerül, de a székely magyar rovás alkotmányos védelmét meg lehetne jeleníteni. Ezt megfontolandónak ajánlotta.

KNDP: jó esély a változtatásra az új alaptörvény
Michl József azt kérdezte, lesz-e magyar feltámadás az oktatásban, az egészségügyben, az önkormányzatiságban, a hitben, hogy csak együtt sikerülhet, a munka szeretetében, a munkahely teremtésben, a közösség építésben? Ezekre a kérdésekre is segít választ adni az új alaptörvény, de csak "rajtunk múlik akarunk-e másik világot építeni", vagy jó lesz a régi. Az új alaptörvény jó esély a változtatásra, a paradigma-váltásra - emelte ki.
Az új alkotmány elfogadása után az élet nem folytatódhat úgy, mint eddig, nem lehetünk többé következmények nélküli ország - fogalmazott.
Fidesz: történelmi felelősséget vettek vállukra a kormánypárti képviselők
Lezsák Sándor azt mondta, a kormánypárti képviselők történelmi felelősséget vettek vállukra. Felidézte, hogy a lakiteleki alapítók nyilatkozataiban azok az alapelvek, amelyek megjelennek a mostani javaslatban, már benne voltak. Kiegészítve az alapítólevél megállapításait kiemelte, hogy nincs jogfolytonosság az előző diktatórikus rendszerrel, illetve, hogy a nemzeti tulajdont védeni kell, különös tekintettel a termőföldre és vízkészletre.
Hangsúlyozta: az alaptörvény alapjának a történeti alkotmánynak kell lennie. Új korszak kezdetén vagyunk, de neheze most következik - fogalmazott.

KDNP: fontos a magzati élet védelme
Sáringer-Kenyeres Tamás azt a passzust hangsúlyozta, amely szerint a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg. Az alaptörvény azt is megnyugtatóan tisztázza, hogy a házasság egy férfi és egy nő életközössége - mutatott rá. Szólt még az egészséges környezet fenntartásáról és védelméről, mint kiemelte: a természeti erőforrások, a termőföld megőrzése kiemelten fontos feladat.

Fidesz: múlt értékeit megőrző, jövőbe mutató alkotmány születhet
Tapolczai Gergely - aki jeltolmács közvetítésével mondta el beszédét - kiemelte: olyan alaptörvény születhet, ami a múlt értékeit megőrizve a jövőbe mutat. Üdvözölte az új fogalomhasználatot, ami magasabb szintre emeli a fogyatékossággal élők jogait. Külön idézte a megkülönböztetés tilalmát, ami egybe cseng a vonatkozó ENSZ-egyezménnyel is. Választójogukkal kapcsolatban azt mondta, a jogalkotók bonyolítják túl a kérdést, sokan az átlagos állampolgárok közül is érzelmi alapon döntenek, és nem csak racionális alapon.
Figyelembe kell venni e téren is az ENSZ-egyezményt - folytatta - amely kitér a politikai életben való részvételre, és a választási eljárásban való esélyegyenlőségre is. A választójog mellett fontosnak nevezte az akadálymentesség biztosítását is az eljárásban - mutatott rá a fideszes politikus, aki felszólalása végén jelnyelven elmondta a Szózatot.

KDNP: megfontolandó a választójog korhatárának 16 évre csökkentése
Stágel Bence a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését vetette fel. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv a kereszténydemokrata politikus szerint az, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Elmondta: a másik alapvető érv, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? - tette fel a kérdést Stágel Bence, aki megfontolásra és társadalmi vitára ajánlotta a korhatár csökkentését.
Mint jelezte, a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Rámutatott: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik - mondta a KDNP-s képviselő, aki több nemzetközi példát is felsorolt a 16 éves korhatárra.
Kitért arra, hogy szintén megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlja a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését is. Azt mondta, a kiskorú népesség politikai képviselete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános. A választójog átalakítása egy új, generációk közötti szerződés kialakítását jelenthetné, olyan jövőorientáltságot intézményesítene, amire a demokratikus közösségnek égető szüksége lenne - emelte ki.
A kormánypárti politikus hozzátette, a legfontosabb ellenérv nem tűnik megalapozottnak: a gyermekek szülei, mint képviselők által gyakorolt választójog nem a választójog egyenlőségének elvét sérti, hanem a személyes joggyakorlás követelményének újragondolását igényelné.


12 óra 12 perc - Krónika 2. rész

A honvédelem, az egészségügy, a természeti kincsek, a családok védelme és a vidék is szóba került a felszólalások között az alkotmánytervezetek csütörtökön folytatódó parlamenti általános vitájában.

Németh Zsolt: a Jobbik nem ért egyet Magyarország NATO-tagságával
Németh Zsolt (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy a Jobbik nem ért egyet Magyarország NATO-tagságával, ezért szerintük ennek az új alkotmányban sem kellene szerepelnie. Az ellenzéki politikus szerint a NATO-tagság nem magyar, de nem is európai érdek és "itt az ideje, hogy kimondjuk: nem akarunk gyalogok lenni az USA sakktábláján."
Gyenes Géza: egészségügyi tárgyú módosítókat is nyújt be a Jobbik
Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában az egészségügyről beszélt. Úgy fogalmazott: "a tervezet pátosza mellett, ami Magyarországon folyik az a népirtással azonos hatású folyamat és ennek a kormánypártok az alkotmány eszközeivel sem kívánnak véget vetni." A Jobbik elvárja, hogy az új alkotmányba szerepeljen mindenki számára az egyenlő hozzáférés a testi, lelki egészség és a munkaképesség fenntartásához, betegség esetén pedig a szükséges ellátáshoz. Emellett mindenkinek joga legyen az egészséges környezethez, de mindenkinek kötelessége is legyen megvédeni azt.
A Jobbik "elvárja, hogy a fenti jogok érvényesülése érdekében a sarkalatos törvények között a kormány gondoskodjon a munkavédelemről, a társadalmi szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás keretében az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről és annak európai színvonalon történő finanszírozásáról, közszolgálati feladatú médiákban az ehhez kapcsolódó ismeretterjesztésről és a rendszeres sportolási és mozgási lehetőségének biztosításáról." Gyenes Géza hozzátette: pártja ezeknek megfelelő módosító indítványokat nyújt majd be a parlamenti vitában.

Jakab István: az egyedülálló természeti kincseket is az alkotmányban kell védeni
Jakab István (Fidesz) a magyarországi egyedülálló természeti erőforrások védelmében szólalt fel. A kormánypárti politikus feltette a kérdést: megengedheti-e az ország magának, hogy "elherdáljuk a természeti értékeket, hogy több édes víz hagyja el az országot, mint ami bejön, hogy továbbra is a belvíz árassza el a földeket akadályozva családok ezreinek megélhetését, hogy aszályos években csak a termőföldek 1-2 százalékát tudjuk öntözni, illetve, hogy a termálvízkincset csak részben hasznosítsuk?"
Jakab István szerint mivel ezekre a kérdésekre a válasz nem, ezért van szükség "egy tákolt alkotmány helyett egy erős alaptörvényre és sarkalatos törvényekre, amelyek garanciákat adnak a jövőre nézve."
A fideszes politikus két módosító indítványt is benyújt majd a tervezethez: az egyik a természetes környezet védelménél az erdőt külön megjelölését kezdeményezi, a másik pedig a szövetkezéseket említené meg a tervezetben, mert "csak az összefogás ereje képes egy nemzetet versenyképessé tenni."

Volner János: hiányzik a hivatásos katonai pálya a tervezetből
Volner János (Jobbik) felszólalásában leszögezte: az új alkotmányban és a sarkalatos törvényekben a jelenlegi szerződéses katonákat alkalmazó rendszer helyett a hivatásos katonai rendszerre kellene átállni. A jobbikos képviselő szerint ugyanis a szerződéses katonák rendszere "zsoldosokká silányítja a hadsereget, hiszen csak öt évre ad jövőképet."
Volner János azt is megerősítette, hogy a Jobbik továbbra sem támogatja a magyar katonák külföldi misszióit. Emellett az ellenzéki politikus az alkotmányban rögzítené azt is, hogy tilos legyen külföldi rendfenntartó erőket Magyarországra hívni.

Bagdy Gábor: a család a társadalom legfontosabb egysége
Bagdy Gábor (KDNP) örömét fejezte ki, hogy a sarkalatos törvények szabályozzák majd a család védelmét és hogy az új alaptörvényben szerepel: a szülök kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni beleértve a taníttatást is; a nagykorú gyermekek pedig a szülőkről, így a felelősség szimmetrikussá válik.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte még, hogy a közteherviselésnél az új alkotmány és a sarkalatos törvények figyelembe fogják venni a gyermeknevelés költségeit. Bagdy Gábor a "nemzet jövője érdekében" még két elemet emelt ki az új alkotmányból: egyrészt, hogy a kiskorúakat is illesse meg választójog., másrészt pedig féken kell tartani az államadósságot, mert "egy generáció nem élheti fel egy későbbi boldogulását."

Czerván György: mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához
Czerván György (Fidesz) a magyar vidék helyzetével kapcsolatban szólalt fel. Mint kiemelte: az új alkotmány szövege szerint lehetőségeinek és képességeinek megfelelő munkával mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Ez a vidék és az agrárium számára Czerván György szerint azt jelenti, hogy mindenkinek munkát kell adni, aki képes és akar dolgozni, aki pedig segélyből él az is vegyen részt a neki felkínált munkalehetőségben. A fideszes képviselő szerint erre tökéletesen alkalmasak vidéken az élőmunka-igényes ágazatok, mint például a dohány-, szőlő- és gyümölcstermesztés, vagy az erdő- és vízgazdálkodás, illetve a helyi élelmiszer-feldolgozás. Emellett a kormánypárti politikus szerint újra segíteni kell a háztáji termelés, feldolgozás és értékesítés lehetőségeit.


10 óra 24 perc - Krónika 1. rész

Folytatódott az új alaptörvényre vonatkozó javaslatok együttes általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben, a tízórás időkeret első egy órájában felszólalt képviselők érintették többek között az ifjúsággal, illetve a választójoggal kapcsolatos rendelkezéseket.

Szili: az állampolgári alapjogoknak szerepelniük kell az új alkotmányban
A független Szili Katalin szerint az állampolgári alapjogoknak az alkotmányban a helyük, ezek közül kiemelte azokat, amelyek a szociális biztonság megteremtéséhez szolgálnak. A jövő nemzedékek és a környezet szempontjainak szerepeltetése szintén fontos az új alaptörvényben - tette hozzá. Szólt még arról, nem lehet, hogy a nemzeti ügyekben annak legyünk részesei, hogy az "ország egyik fele mindig legyőzi a másikat".

Fidesz: a nagykorú gyermekeknek gondoskodniuk kell rászoruló szüleikről
A fideszes Iván László azt a részt emelte ki a kormánypárti javaslatból, amely szerint a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Hozzátette: az alaptörvény egészével tükrözi az idősek megbecsülését és biztonságát. Az elmúlt nyolc év kormányai folyamatosan bizonytalanságban tartották az időseket és nyugdíjasokat - jegyezte meg, és azt mondta, megváltoztatják az eddigi gyakorlatot, hogy az egyes nemzedékeket senki ne fordíthassa szembe egymással.
A tervezet alkalmas arra, hogy helyreállítsák az időskor méltóságát - tette hozzá a kormánypárti politikus.

Jobbik: hangsúlyosabban kellene foglalkozni az ifjúsággal
Farkas Gergely (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az ifjúsággal kapcsolatos passzusok szerinte háttérbe szorultak az alaptörvény tervezetében, csupán két mondat foglalkozik ezzel a korosztállyal, és szóvá tette, hogy a témában benyújtott módosításukat lesöpörték az asztalról. Ne csak elvárást fogalmazzanak meg, hanem biztosítékot, hogy kiemelten kezelik ezt a korosztályt - kérte a kormánypártoktól, s azt mondta, az ifjúság olyan ügy, aminek pártok felett kellene állnia, különösen elvi szinten. Felrótta, hogy az ifjúsági törvény megalkotása sem kezdődött meg, holott ez régi adóssága az Országgyűlésnek. A fiatal pályakezdők körében 27 százalék - az EU-átlagnál jóval magasabb - a munkanélküliségi ráta, és sokan életcélként tekintenek arra, hogy külföldön élik le életüket - mutatott rá.

KDNP: minden magyar ember alkotmánya lesz az új alaptörvény
Lanczendorfer Erzsébet arról beszélt, hogy alkotmányozási kényszer nincs, de szükség van új alaptörvényre, s ezt a szocialisták is megfogalmazták 2002-ben. A KDNP vallja, hogy minden magyar állampolgár alkotmánya lesz az új alaptörvény, amely a történeti alkotmányra épül - jelentette ki. A szocialista, kommunista múlttal közjogi értelemben sem vállalnak közösséget, ezért az 1949-es alkotmányt érvénytelennek tekintik - emelte ki, s azt mondta, az új alkotmány értékközpontú, és minden betűje vállalható. Védi a természeti értékeket, a természetes úton létrejött biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a gyermekeket és a családokat, védi a házasság intézményét. Csak akkor lesz a társadalom kiegyensúlyozott, ha a családok is kiegyensúlyozottak - hangsúlyozta. Megjegyezte: a tervezet alkotmányos védelmet biztosít az eladósodás ellen, megvédi az ország gazdasági függetlenségét.

Jobbik: kapkodó alkotmányozás történik
A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, ha úgy gondolják a kormánypártok, hogy a nemzeti együttműködésbe az ellenzék is beletartozik, vállalják a négyötödös többséget az elfogadáshoz. A magyar nemzet alapkérdéseit nem oldja meg ez az alkotmány - közölte, s hangot adott azon véleményének, hogy nem lehetett volna nyitva hagyni többek között azt a kérdést, lesz-e a határon túli magyaroknak szavazati joga. Kapkodó alkotmányozás történik, az lett volna helyes, ha az alapkérdésekben világosan állást foglalnak - tette hozzá.

Fidesz: jó kiindulópont az új alkotmány
Kósa Lajos szerint a magyar alkotmány a többi uniós tagállamhoz képest inkább visszavesz a nemzeti szuverenitásból, mint sem kiterjeszti az unió által képviselt olyan kérdéseket, amelyek egyébként a nemzeti szuverenitás kérdésébe tartoznak. A fideszes politikus az alaptörvényből kiemelte a vármegye elnevezést, ami szokatlan a fülnek, régimódinak tűnhet, de - mondta - ez lesz tételesen az a pont, amit Szent Istvántól közvetlenül örökölve feltüntetnek. A választójogról azt mondta, ez a modern demokráciákban folyamatosan változik. Svájc például a nőknek 1971-ben adta meg - jegyezte meg, hozzátéve: a választójog kiszélesítése egy folyamat.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: ha kellő nyitottsággal nézik az alkotmányt, az sok megfogalmazásában lehet, hogy újszerű, de mindenképpen alkalmas az elfogadásra. Magyarország még komoly feladatok előtt áll, s ezekhez jó kiindulópont az új alaptörvény - fogalmazott.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. load 2011. március 27. 16:54
    „20. Pofátlan
    Ebből a szentkoronatanos ősmagyar baromságból hagyd ki a nickemet légyszives!
    Csak saját magad égesd vele, ha megkérhetlek!”
  • 22. öszödiböszme 2011. március 26. 21:16
    „20.pofátlan
    Vazze te kapsz lovét a fityesztől! Értsd meg: utálom a fityeszt meg a komcsikat is!”
  • 21. miracle 2011. március 25. 18:11
    „Pofátlan
    Miért akkor mi lenne? Olcsóbb lenne a gáz?”
  • 20. Pofátlan 2011. március 25. 17:37
    „mirakle, hidas, load, fürgeszarvas, janika, öszödiböszme... szépen összejöttek itt az MSZP hivatásos beírói.
    Az 1949 előtti történelmi, a Szent Korona Tanon alapuló ősi magyar alkotmányt kellene visszaállítani!”
  • 19. öszödiböszme 2011. március 25. 15:55
    „Van valakinek egy eladó fehér lova?”
  • 18. janika 2011. március 25. 12:49
    „Szent korona alkotmány? Miért nem a Vérszerződés? Mind kettő elavult és nem a termelő nép javát szolgálja.”
  • 17. totel 2011. március 25. 10:08
    „Én is KÖVETELEM A SZENT KORONA AKOTMÁNY JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK A HELYREÁLLÍTÁSÁT!”
  • 16. Fürgeszarvas 2011. március 25. 09:12
    „12. AHA 2011.03.25. 06:22
    Nálad már ezek szerint elkezdődött a rohadás !

    Wittner Máriából pedig megszólalt : vagy az "igazi keresztény " ,vagy
    a "<moderálva>" ( Pongrácz Gergely jellemzése és véleménye alapján) , vagy
    csak egyszerűen egy .. fideszes !”
  • 15. annobon 2011. március 25. 08:34
    „14-hez: 0-tól 122 éves korig. :-)”
  • 14. xonder 2011. március 25. 07:10
    „Minden magyar ember alkotmánya akkor lesz,ha egy népszavazáson minden magyar ember megszavazza!!!!”
  • 13. xonder 2011. március 25. 07:07
    „Az igazi forradalmárok vagy meghaltak a harcban,vagy kivégezték őket....!!”
  • 12. AHA 2011. március 25. 06:22
    „Wittner Mária még finoman fogalmazott!

    Rohadjon meg az összes gazember, aki tönkre tette az országot.”
  • 11. coment 2011. március 25. 00:37
    „Azért sztálinista, mert 1899 egyedüli és kétségbevonhatatlan információforrása most ezt szajkózza.
    A másikat meg felmagasztalja, pedig még senkinek halvány gőze sincs hogyan lesz megfogalmazva.”
  • 10. load 2011. március 24. 22:36
    „6. 1899
    A jelenlegi alkotmány - szerinted - mitől sztalinista?
    Elolvastad egyáltalán?”
  • 9. rommel 2011. március 24. 22:32
    „MINDEN ALKOTMÁNY , TÖRVÉNY , JOGSZABÁLY ANNYIT ÉR AMENNYIT VÉGRE HAJTANAK BELŐLE !
    A GYAKORLAT ELDÖNTI AZ IDŐ PEDIG IGAZOLJA !
    DE A RÉGINÉL TÖBB OSZTÁLLYAL FELJEBB SOROLHATÓ !
    KÖSZÖNJÜK..................................”
  • 8. hidas 2011. március 24. 22:22
    „7.miracle
    Teljesen mértékben egyetértek. Akár egy kocsmai beszélgetés is lehetne, ez a magyar parlament-lehet ennél is lejjebb?!”
  • 7. miracle 2011. március 24. 21:54
    „Nem értek egyet azzal, amit a Jobbik képvisel, de Novák Előd most kivételesen tökéletesen elmondta, hogy mi a helyzet.
    Aki pedig ilyeneket mond (Wittner Mária): "már három éve ott kezelik (Horn Gyulát) és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni", annak nem lehet mást kívánni, mint, hogy ő meg 40 évet vergődjön ott.”
  • 6. 1899 2011. március 24. 21:39
    „Én nem tartom magamra érvényesnek sem a mostani(sztalinista),sem a fityesz által kreált magyarellenes alaptörvényt!Mert ez egyik sem alkotmány...
    Számomra egy alkotmány létezik,ezért KÖVETELEM A SZENT KORONA AKOTMÁNY JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK A HELYREÁLLÍTÁSÁT!”
  • 5. load 2011. március 24. 21:06
    „4. Stive
    "...megoldás ha végre nem csak a gazdagokat,külföldi befektetőket támogatná a kormány,hanem az életszinvonal emelésével,növelnék a társadalom egészségét."
    Ez jól hangzik, csak nincsen mód az életszínvonal emelésére.
    Ezzel pontosan ellentétes intézkedések történtek.
    A minimálbéresek és az alacsony jövedelműek megadóztatása, a munkanélküli segély folyósításának lerövidítése, a közhasznú munka kereteinek szűkítése, a segélyek minimalizálása ...stb.
    Azt, hogy mit gondolnak a szegényekről elég pontosan megfogalmazta Lázár János.
    Orbán attól fél, hogy a hatalma prolongálásának legfőbb gátja nem az - egyébként töketlen - ellenzék, hanem a közel 2 milliós, a létminimum határán élő szegények tömege.
    A Fideszt a következő választásokon - a jelek szerint - csak ők tudják elzavarni.
    Ők azok, akiknek az isten pénze sem elég, és leginkább hittek abban, hogy a választások után minden jobb lesz.
    Ők érzik majd a legjobban, hogy Orbán nyolc éves, ellenzéki szociális demagógiája finanszírozhatatlan.”
  • 4. Stive 2011. március 24. 19:58
    „Sokminden jó ami az új alkotmány tervezetben van, persze vannak vitás kérdések is. Pl. a választójog! Mikor vállik felnőtté egy ember jogilag? 18éves kora után,tehát jogilag utánna önálló,tehát választásra is csak akkor jogosult és ez így helyes!! Ami viszont sokmindenre megoldás ha végre nem csak a gazdagokat,külföldi befektetőket támogatná a kormány,hanem az életszinvonal emelésével,növelnék a társadalom egészségét. Mert amit megtehet egy német,osztrák gyári munkás, arról egy magyar csak álmodozhat,mert még ők azon gondolkodnak,hogy a gyermeküket milyen sportra fizessék be,vagy hol nyaraljanak,túrázzanak idén addig a magyar társaik a kenyérre és vajra próbálják összeszedni az aprót hónap végén. Amíg ez nem változik,semmi sem változik ebben az országban!!!”
23 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szájer jobbnak tartaná a gyermekek utáni szavazati jogot

A fideszes Szájer József inkább támogatná, hogy családonként plusz egy szavazat járjon a gyermekek után, mint hogy 18-ról 16 évre csökkenjen a választójog korhatára. Tovább olvasom