Kisalföld logö

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 18°C Még több cikk.

Letette a miniszteri esküt Szijjártó Péter

Lefolytatta a deviza- és forinthitelezés károsultjainak megsegítését célzó elszámolási törvényjavaslat összevont részletes vitáját az Országgyűlés szerdai ülésén.

Letette a miniszteri esküt Szijjártó Péter

Esküt tett szerdán az Országgyűlésben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az esküokmány aláírása után Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a frakciók képviselői gratuláltak az új miniszternek.

Áder János köztársasági elnök - mint az az államfői átirat parlamenti ismertetésében is elhangzott - szeptember 23-ai, keddi hatállyal nevezte ki tárcavezetővé Szijjártó Pétert.

Fotók

Az Országgyűlés négy szakbizottsága, a külügyi, az európai ügyi, a gazdasági, valamint a nemzeti összetartozás bizottsága szombaton hallgatta meg Szijjártó Pétert, és támogatta miniszteri kinevezését. A politikus a meghallgatáson azt mondta, hogy a magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie.

Szijjártó Péter - aki eddig a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt - az uniós biztosnak jelölt Navracsics Tibort váltja a miniszteri poszton.

Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésének elején Jakab István levezető elnök közölte azt is: Navracsics Tibor arról tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy új megbízatására figyelemmel képviselői tiszteletdíját a továbbiakban nem kívánja felvenni.

Krónika

Az Országgyűlés határozathozatalokkal, majd a mezőgazdasági termelést érintő váratlan időjárási kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról rendezett általános vitával folytatta a szerdai napirend megtárgyalását. Az ülésnapot napirend utáni felszólalások zárták.

Pénzügyi törvénycsomagot fogadott el a Ház, választási évben később kell benyújtani a büdzsét

Országgyűlési választási évben október 15. helyett október 31-ig kell a parlament elé terjesztenie a kormánynak a következő évi költségvetési törvényjavaslatot - egyebek mellett ezt mondja ki az a szerdán elfogadott törvénycsomag, amely mintegy kéttucatnyi jogszabály módosítását tartalmazza. Így rendelkezik például a 98 százalékos különadó korrigálásáról, lehetővé teszi, hogy az Eximbankot párttisztségviselő vezesse, hogy a tévécsatornák ezután se kérhessenek programdíjat, és rendezi az iskolai papírgyűjtés helyzetét is.

A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett módosítási csomagot 151 igen szavazattal, 28 nem ellenében fogadták el.

Elfogadták az elszámolási törvényt

Elfogadta a parlament az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. Ennek részletszabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja majd meg. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt 167 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.

Budapestre költözik az Európai Rendőrakadémia

Az Európai Parlament (EP) áprilisi döntésének kihirdetésével az Egyesült Királyságból Magyarországra költözik az Európai Rendőrakadémia (CEPOL). A képviselők az erről szóló törvényjavaslatot 143 igen, 23 nem és 4 tartózkodás mellett fogadták el.

Az intézmény feladata, hogy a vezető beosztású rendőrtisztek képzését végző tagországi oktatási intézmények között együttműködési hálózatot teremtsen, továbbá ösztönözze a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést.

További határozathozatalok

A képviselők elfogadták a Lengyelországgal kötendő vízumképviseleti megállapodásról szóló törvényjavaslatot, és az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötendő légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot is. Megszavazták a Szlovák Köztársasággal az Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményről szóló javaslatokat is.

Az ülést vezető Latorcai János bejelentette: a jobbikos Volner János kérésére jegyzőkönyvezték, hogy igen szavazat helyett tévedésből tartózkodott a Henryk Slawikra és idősebb Antall Józsefre emlékező határozati javaslat határozathozatalakor.

Egyszerűsödik a mezőgazdasági kárenyhítések rendszere

A kormány nevében Czerván György mezőgazdasági államtitkár ismertette azt a törvénymódosítást, amely alapvetően az új európai uniós elvárásokhoz igazítva egyszerűsíti a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert.

A javaslat vitájában a kormányoldal nevében a fideszes Pócs János érvelt a változtatások mellett. A felszólaló ellenzéki képviselők is alapvetően elfogadhatónak nevezték a változtatásokat, a szocialista Legény Zsolt, a jobbikos Magyar Zoltán és az LMP-s Sallai R. Benedek ugyanakkor megjegyezte, a kormány hatékonyabb támogatást is biztosíthatna például az orosz embargó által sújtott almatermesztőknek.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát megnyitó Ander Balázs (Jobbik) a muhi csata emlékhelyének rossz állapotáról, Lukács László György (Jobbik) a tiszabői közmunkaprogram kudarcáról, Magyar Zoltán (Jobbik) a múlt héten pártja által benyújtott üzemtörvény-javaslatról beszélt, Kepli Ljaos (Jobbik) pedig a Balaton-törvény betartását kérte a kormánytól.
    Ikotity István (LMP) egy nemzetközi elemzést idézve arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer eredményessége elmarad a kívánatostól. Frakciótársa, Schmuck Erzsébet a Nemzeti Környezetvédelmi Program értékelését hiányolta, Sallai R. Benedek (LMP) pedig a Tisza-völgy problémái miatt kért szót.
    A szocialista Kiss László arra hívta fel a figyelmet, hogy egy felmérés szerint a magyar diákok körében nagyon népszerűek a diktátorok, köztük Adolf Hitler. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) három Munkácsy-kép sorsáról érdeklődött a kormánynál, Demeter Márta (MSZP) pedig az alacsony védelmi költségvetés miatt emelkedett szóra.

A levezető elnök ezután lezárta a szerdai ülésnapot, a képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A közszolgáltatási tárgyú törvények módosításához beadott újabb összegző jelentés és módosító javaslat vitájával folytatódott a parlament szerdai ülésnapja. Az Országgyűlés elfogadta azt határozati javaslatot is, amely Henryk Slawik és idősebb Antall József második világháborúban kifejtett hősiességére emlékeztet.

Ismét módosulhat a közszolgáltatási törvény

Újabb összegző módosító javaslatot nyújtottak be a közszolgáltatási tárgyú törvények módosításához fideszes országgyűlési képviselők. Selmeczi Gabriella, a törvényalkotási bizottság előadójaként a vitában azt mondta, azért volt szükség az új összegző módosító javaslat benyújtására, mert ezzel megteremtették a lehetőséget arra, hogy a közeljövőben a teljes követeléskezelési területet lefedő jogszabályt alkossanak.

Németh Szilárd előterjesztő beszédében megerősítette, hogy a követeléskelezési piacot teljesen át akarják alakítani, a fogyasztók érdekeit növelni szeretnék a közszolgáltatási piacon. Hangsúlyozta: nem lehet "kukoricázni" az emberek életével, olyan biztonságos közszolgáltatást kell nyújtani, amelyeket a magyar családok meg tudnak fizetni. Az extraprofitot többé nem lehet "kitalicskázni" az országból - tette hozzá.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a módosítást.

A vitában Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a módosítás pontos képet ad arról, hogy mi is pontosan a Fidesz akarata: a saját korábbi törvényeiket módosítják úgy, hogy még szembetűnőbb legyen a rezsicsökkentés a számlákon. Ugyanakkor nem foglalkoznak azzal, hogy a számlakép továbbra is érthetetlen, és újabb fideszes vállalkozásokat hoznak helyzetbe a módosítással. Emellett "mélyen hallgatnak" arról, hogy több százezer ember van, akihez nem jut el a rezsicsökkentés, mert nem engedhetik meg maguknak a vezetékes energiát és egyes szolgáltatók nehéz helyzetbe kerültek a kötelező rezsicsökkentés miatt.

A szocialista Kiss László hangsúlyozta: az MSZP a fogyasztók pártján volt és ott is marad, minden olyan törekvést támogatnak, amely a fogyasztók védelmét erősíti, de a bürokrácia növelését elutasítják. Emellett csatlakozva az előtte felszólalóhoz hangoztatta azt is, hogy változtatni kell a számlaképet, mert sokan nem értik és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz sem gondolja: ha még feltűnőbb lesz számlán a rezsicsökkentés hatása, azzal érthetőbb is lesz a számla.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a korábbi módosító javaslatok egy részét visszavonta a Fidesz egy új jogszabály megalkotására hivatkozva, de ezek között voltak előre mutató javaslatok is, felmerült a bizottsági ülésen, hogy ezek miért nem léphettek az új törvény elfogadásáig hatályba. Hozzátette, ha át akarják alakítani a követeléskezelési piacot, akkor felmerülhetne az igény a végrehajtási rendszer módosítására is.

Magyar-lengyel határozat

A képviselők 179 igen és egy tartózkodó jobbikos szavazattal elfogadták azt az országgyűlési határozatot, amely Henryk Slawik és idősebb Antall József második világháborúban kifejtett hősiességére emlékeztet. A határozatot Kövér László házelnök és Csúcs Lászlóné lengyel parlamenti szószóló kezdeményezésére hozták a lengyel szenátussal közösen, Henryk Slawik halálának a hetvenedik, idősebb Antall József halálának pedig a negyvenedik évfordulója alkalmából. A határozat a két politikust a magyar, a lengyel és a zsidó nép hőseinek nevezi és emlékeztet, a háború áldozatainak védelmében tanúsított hősiességük a lengyel-magyar testvériség jelképévé vált.

A dokumentum elfogadása előtt Csúcs Lászlóné felidézte, hogy Magyarország a II.világháborúban megtagadott minden lengyel-ellenes tevékenységet, s a szabad élet lehetőségét is biztosítani kívánta a lengyel menekültek számára. A menekültgondozás egyedülálló volt a megszállt Európában - mondta. Emlékeztetett idősebb Antall József szerepvállalására, és Henryk Slawikkal való barátságára, együttműködésére, s rámutatott: az összefogásnak jelenleg is hatása van a két nép ma élő nemzedékeire. Megjegyezte: mindkét hőst feledésre akarta ítélni a kommunista hatalom, ezért olyan nagy jelentőségű ez a dokumentum.    

Maria Panczyk-Pozdziej, a lengyel szenátus alelnöke kiemelte: a határozat elfogadása a kölcsönös kapcsolatok nagyon fontos eleme, bizonyítéka annak, hogy a nehéz időkben kötött barátságok tartósak. Kiemelte: rendíthetetlen magatartásukkal lengyelek ezreiknek sorsát befolyásolták, és szembe mertek szállni a hatalmasa agresszorral, nem törődtek bele ártatlan emberek megsemmisítésébe. Elévülhetetlen kötelesség, hogy őrizzék emléküket - fogalmazott az alelnök, aki hangsúlyozta: a szabadság szeretete köti össze nemzeteinket, a történelmünkre büszkék lehetünk és büszkének is kell lennünk. Egy ilyen történelem kötelez, hogy megértsük más népek szabadságvágyát, támogassuk törekvéseiket. Nekünk sikerült, még ha nem is vagyunk mindennel elégedettek - hangsúlyozta. Végül mindenkit biztosított arról, a két hősre mindig emlékezni fognak.   

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere rámutatott: két olyan ember emlékét örökíti meg a határozat, akik nemcsak emberek maradtak az emberségben, hanem a lengyel-magyar barátság szimbólumává is váltak. Jellemző a történelmi emlékezet hiányosságaira, hogy a svéd Wallenberg és svájci Karl Lutz halált megvető hősiességéről előbb értesülhettünk, mint kettejük tevékenységéről. Hozzátette: életútjuk nem csupán egy tipikus, 20. századi, kelet-közép-európai sorstörténet, hanem annak is szimbóluma, hogy a kelet-közép-európai nemzetek testvérisége milyen nagy dolgokra hivatott, együtt mennyi mindenre képes. Baráti összetartásuk kiemelkedő példa a jövő számára - fejtette ki a tárca vezetője.

Lefolytatta a deviza- és forinthitelezés károsultjainak megsegítését  célzó elszámolási törvényjavaslat összevont részletes vitáját az  Országgyűlés szerdai ülésén. Következő napirendként a költségvetési  tervezésről szóló törvényjavaslat összevont részletes vitáját  tartották.   
     
Elszámolási törvény   
    
Völner Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai  korszakban a devizahitelezés területén is felelőtlen politikát  folytattak. A mostani javaslattal igazságot szolgáltatnak 1,3 millió  családnak - rögzítette.   
    
Az LMP-s Schiffer András azt kérdezte, miért nem került a  törvénycsomag már júliusban a Ház elé? A kormánypártokat csak az  érdekli, hogyan tudnak rövidtávú kampányt lefolytatni ebben a  témában. Kifogásolta, hogy a forintosításról még mindig nincs szó,  és nem készült hatástanulmány sem. A javaslat nem teljes körű, de  legalább előrelépés, ezért támogatják majd a zárószavazáson -  jelezte.    
    
Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: megint kapkodva, kicsit  kampányszagúan elővezetett javaslatról van szó, ami óriási  veszélyeket is rejt magában. A javaslatot támogatásukról  biztosította, de feltette a kérdést: miért kellett erre négy és fél  év, miért fogalmaznak ködösen a forintosításról.    
    
Burány Sándor (MSZP) szerint elképesztő, hogy még az összegző  módosító javaslat vitájában is félrebeszélnek a probléma lényegéről.  Ez pedig a gyenge forintból fakad - mutatott rá az ellenzéki  politikus, aki a javaslatot ugyan támogatandónak tartotta, az  valamelyest enyhít a terheken, de emlékeztetett: határozati  javaslatot nyújtottak be, hogy a törlesztő-részletek a jelzettnél  nagyobb mértékben csökkenhessenek.     
    
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában  azt mondta: mindegy milyen sértést vágnak a kormány fejéhez, örül,  ha a javaslatot megszavazzák. A javaslat ezermilliárd forinttal  könnyíti meg a deviza- és forinthitel csapdájában lévő 1,3 millió  család életét. Ezeket a tényeket tartsák szem előtt - kérte, és azt  ígérte, a további lépéseket megteszi a kormányt.   
    
A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, a szavazást szerdán  tartják.    
    
Költségvetési tervezés   
    
Völner Pál (Fidesz) kiemelte, a javaslatok nyelvhelyességi,  szakmai, jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak, amelyek a  koherenciát, a jogszabályok összhangját biztosítják.   
    
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat  olyan össze nem tartozó témákat ölel fel, mint az állami tulajdonban  álló pénzintézetek "pártkatonákkal való feltöltése", a Magyar Posta  "privatizációjának lopakodó módon történő előkészítése", a  költségvetési tervezés átláthatóságának csökkentése vagy az iskolai  papírgyűjtés túlszabályozása.   
    
Az Eximbankról szóló törvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy az  igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint a  vezérigazgató nem viselhet párttisztséget - emelte ki. Fontosnak  nevezte, hogy a parlament olyan erős összeférhetetlenségi  szabályokat érvényesítsen, ami alól nincsenek kivételek.   
    
Annak sincs elfogadható indoka, hogy a költségvetésről szóló  javaslatot csak az önkormányzati választás után akarják  beterjeszteni - folytatta.   

Tukacs István (MSZP) is kérdésesnek nevezte, hogy miért kell a költségvetés elkészítésének dátumát kitolni az önkormányzati választások utánra. Válaszként azt mondta, hogy a büdzsé készítésének fázisai körül mindig politikai vita alakul ki, amit a helyhatósági választások előtt a kormányzat el akar kerülni.  Egyúttal visszautalt arra, az előző ciklusban volt rá példa, hogy  már nyáron elfogadták a költségvetés sarokszámait.   
    
A takarékszövetkezeteket korábban szigorú szabályokkal látták  el, de az államosítás után ezek az alapszabályi feltételek már nem  olyan fontosak - közölte a szocialista képviselő.   
    
Staudt Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar  Posta tevékenységei közül a gyűjtés, feldolgozás, szállítás és  kézbesítés válhat kiszervezhetővé. Hozzátette, hogy a posta számára  2020 végéig garantált, hogy egyetemes szolgáltatóként működhet, hogy  utána mi lesz, "azt nem tudjuk". Hangsúlyozta, hogy korábban a BKV  buszüzletágat is privatizálták és az üzletbe beszállt szolgáltatók  drágábban végzik ezt a tevékenységet, mint korábban a közlekedési  vállalat.   
    
A vitában elhangzottakra válaszoló L. Simon László azt mondta,  miután a törvény szerint 2020 végéig az egyetemes szolgáltatási  kötelezettség a Magyar Postánál marad, ezért nem lehet  privatizációról beszélni. A Miniszterelnökség parlamenti  államtitkára megjegyezte, az a kormányzati szándék, hogy a postai  szolgáltatásokhoz az ország teljes területén száz százalékos  lefedettséggel lehessen hozzájutni, nem biztosítható a jelenlegi  postai hálózattal. A partnerszervezetek bevonása nem jelenti azt,  hogy a szolgáltatások sérülnek - tette hozzá.   
    
Leszögezte, nem az önkormányzati választás miatt tolják későbbre  a költségvetés benyújtását, ami október 30-ig a Ház elé fog kerülni.   
    
Az Eximbankról megjegyezte, ha valaki egy pártnak valamilyen  funkciót viselő tagja, az nem jelenti azt, hogy valamihez nem ért és  ha valakinek megvan a megfelelő szakértelme, akkor ne a politikai  hovatartozása alapján diszkvalifikálják.   
    
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát, a  szavazást szerdán tartják. 

Interpellációk


MSZP: elég lesz a 20 milliárd forint a Klik megsegítésére?

A szocialista Hiller István a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) összefüggésben azt mondta, hogy a gondok maradtak, egyre jelentősebbé váltak, minden korábbi győzelmi jelentés ellenére a tanév biztonságos finanszírozása kétségessé vált. Már a költségvetés tervezésekor súlyos hibák és szakszerűtlen intézkedések történtek - idézte fel, és emlékeztetett: azonnali, közel 20 milliárdos kiegészítésről döntött a kormány a közelmúltban. Kinek volt igaza, azoknak, akik tavasszal, nyár elején, még azt mondták, minden rendben van, vagy azoknak, akik kormánytagként a Klik megsegítéséről döntöttek? Elég lesz a 20 milliárd forint? Kinek jó ez a Klik? - kérdezte.

Rétvár Bence, az erőforrás-minisztérium parlamenti államtitkára a szocialista-balliberális kormányok oktatáspolitikai intézkedéseit idézve kitért többek között az érettségi botrányra, a folyamatos iskolabezárásokra, majd azt mondta: a Klik feladata óriási léptékű, létrehozatalát az indokolta, hogy csökkentsék a területi különbségeket az iskolák tanulóinak felkészültsége között. A pluszforrás is azt szolgálja, hogy ezeket a területi különbségeket csökkentsék, illetve a felmerülő adósságoknak, a többletfeladatból adódó kifizetéseknek legyen fedezete. A Klik arra jó, hogy azokat a problémákat, amelyek eddig elszigetelten jelentkeztek, országos szinten tudják - egységes szabályozással, a fenntartási és működési feladatok koordinálásával - megoldani.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen és 42 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Jobbik: a Fidesz az önkormányzatok IMF-jévé vált

Sneider Tamás arról beszélt, hogy mára a Fidesz vált az önkormányzatok IMF-jévé. A jobbikos politikus szerint az alacsony normatív támogatások mellett az önkormányzatok a helyi ingatlanadókat is előszeretettel vetik ki építmény-, vagy kommunális adó címén, s ahol eddig is volt, sorra emelik őket. Elfogadható, hogy az életvitelszerűen lakott ingatlanok után adózniuk kell a polgároknak? - kérdezte, és jelezte: törvényjavaslatot nyújtottak be arról, hogy 150 négyzetméternél kisebb ingatlan esetén ne kelljen se ingatlan-, se kommunális adót fizetni.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a párt önkormányzati kampánytéma híján van, és az elmondott interpelláció hiteltelen. Jelenleg 15 település van az országban a 3177-ből, amelyet jobbikos érzelmű polgármester irányít, így igazi társadalmi felelőssége még nem lehet a pártnak - mondta, hozzátéve: Gyöngyöspatán a kommunális adót a jobbikos polgármester emelte meg, Tuzséron a lakások után is fizetni kell adót, és még külön kommunális adó is van. Tiszavasváriban sem sokkal jobb a helyzet - értékelte, majd leszögezte: a helyi adó bevezetése lehetőség és senki számára nem kötelező.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 25 nem és 6 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP a vállalkozások támogatásáról

Sallai R. Benedek az Appolo Tyres beruházásról szólt, ami a Fidesz kezdeményezésére hiúsult meg 2008-ban, most viszont a Fidesz eredményként könyveli el a megvalósítását. Kitért arra, hogy munkahelyenként 30 millió forintos támogatást biztosít a kabinet, amivel szerinte mintegy 12 évre fizetik ki előre az üzem összes bérköltségét, járulékait. Más nagyvállalatok is jelentős támogatást kaptak, eközben munkahelyek ezreit szüntették meg és a profit jelentős részét kivitték - mondta.

Szerinte a kis- és középvállalkozások nélkül a munkahelyteremtés Magyarországon nem elképzelhető, esetükben a foglalkoztatási alap ugyanakkor csak 1,5-1,8 milliós támogatást ad. Arra volt kíváncsi, hogy miért nyújt ilyen "aránytalan és méltánytalan" támogatást a multiknak a kormány.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azt mondta: a beruházásösztönzési támogatások nem hasraütés-szerűen alakulnak Magyarországon. Ennek világos jogi keretrendszere van, amit az unió hagyott jóvá és amelyről folyamatosan jelenteni kell. A magyar jogrendszerben az adható támogatások jogcímei, és a regionálisan megállapítandó támogatásintenzitási maximumok is meghatározottak - közölte, majd jelezte: a munkahelyteremtő hatás és a várható adóbevétel alapján határozzák meg az egyedi készpénztámogatások összegét. Az érintett indiai vállalat 957 munkahely létrehozását vállalta - jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 110 igen és 38 nem szavazattal azonban igen.

Fidesz: segíti-e a kormány a tatabányai bányászkórház átadását?

Bencsik János (Fidesz) arra kérdezett rá: segíti-e a kormány a tatabányai volt bányászkórház önkormányzati tulajdonba adását. Mint mondta, a romló állagú, de építészetileg is értékes épületben bérlakásokat alakítana ki a helyhatóság.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a tulajdonosi jogokat gyakorló GYEMSZI most készíti elő az ingatlan megosztását, mert csak ez után és csak a főépület adható át az önkormányzatnak, ingyenesen.

Beszámolt arról is: az elmúlt négy évben a kormány mintegy négyszáz önkormányzatnak adott át több mint hétszáz ingatlant ingyenesen.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: a rezsicsökkentést differenciáltan kellene biztosítani
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a fogyasztási mennyiség alapján, differenciáltan kellene biztosítani a rezsicsökkentést, úgy, hogy a leginkább rászoruló kisfogyasztók akár 40-50 százalékkal olcsóbban kapják az energiát.

Kijelentette: számos család használ olyan fűtési módot, amelyet nem érint a rezsicsökkentés. Nő a szegénység, mivel a kormány többet vont el a családoktól, mint amennyi a rezsi mérséklésével megspórolható - mondta.

Fónagy János rámutatott: jelenleg több mint 340 ezer olyan család részesül támogatásban, amely például fával fűt. A rászorulóknak szerinte egyedi elbírálású szociális támogatást kell nyújtani. Kijelentette azt is: a fogyasztók anyagi helyzete és a fogyasztás mennyisége között nincs feltétlenül kapcsolat.

A szocialisták javaslatát az államtitkár átláthatatlannak, nehezen ellenőrizhetőnek ítélte.

A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 104 igen szavazattal, 33 nem szavazat mellett megszavazta azt.

Jobbik: kétség merül fel a választás tisztaságával kapcsolatban

Szilágyi György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy - mint mondta - a választás lebonyolításához szükséges szerverek egy olyan bérleményben üzemelnek, amely egy Amsterdamban jegyzett, ismeretlen tulajdonosi körben lévő cég magyarországi leányvállalatának tulajdonában van, a cég ügyvezetője pedig egy izraeli személy, Spingold Tiberiu. Szerinte emiatt kétségek merülnek fel a választás tisztaságával kapcsolatban.
Választ kért arra, milyen okok vezettek oda, hogy az eszközöket nem köztulajdonban lévő ingatlanban üzemeltetik, és nem jelent-e nemzetbiztonsági szempontból kockázatot, hogy azok külföldi tulajdonú épületben vannak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában leszögezte: a választási iroda számára a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala biztosítja az infrastruktúrát. Hangsúlyozta azt is: a szerverek nem az említett helyen vannak, hanem egy a magyar állam tulajdonában lévő épületben, egy magas biztonságú gépteremben.

Közölte azt is: az elhelyezés során az információbiztonsággal kapcsolatos minden szabályt betartottak.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 98 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett igen.

KDNP: mit tesz a kormány a családok további támogatása érdekében?

Vejkey Imre (KDNP) a kormány népesedéspolitikájával kapcsolatban szólt a család fontosságáról, azok megerősítésének szükségességéről. Szerinte a kormány intézkedései lefektették azokat az alapokat, amelyek mentén elindulhatott az értékmegőrző családpolitika.
Azt kérdezte: milyen további intézkedéseket tervez a kormány a családok megerősítéséért?

Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár úgy felelt: az Orbán-kormány családbarát fordulatot hajtott végre, mivel a megelőző időszak kormányai semmit nem tettek a népesedési folyamatok megfordításáért.

Sorolta a megtett intézkedéseket, a jövőről szólva pedig közölte: azon az úton fognak haladni, amelyen eddig is, így a családok semmit sem veszítenek abból, amit eddig kaptak, azt megtarthatják.
A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések és válaszok

A Jobbik az almaválság kezeléséről érdeklődött a kormánynál

Apáti István (Jobbik) az almaágazat válságáról beszélt, azt kérdezve: hogyan maradjon talpon az a termelő, aki a kilogrammonként 40-50 forintért megtermelt étkezési almát jó esetben 20 forintért tudja eladni. Ki fogja vállalni a felelősséget azért, hogy Magyarország nem igényelt árukivonási támogatást az uniótól? - tette fel a kérdést.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány és a szaktárca kiemelt felelősséggel kezeli az almahelyzetet. Emlékeztetett, a kabinet több mint hárommilliárd forintos támogatást nyújt a termelőknek. A magyar gazdákat pedig nem érte veszteség, mert az uniós keret újraindul majd - jelezte.

LMP: hogy áll az offshore hátterű cégek támogatásainak vizsgálata?

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, a közelmúltban több olyan ügy került napvilágra, amelyben - az adott cégek offshore háttere miatt - jogosulatlan támogatásokat kellene visszakövetelnie a kormánynak. A politikus ezek állásáról érdeklődött.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: a korábbi uniós ciklusban pályázók átvilágítása során szűrtek ki olyanokat, akiknél offshore gyanú merült fel. A velük szembeni eljárások folyamatban vannak, amelyek végén az egyik lehetséges a szankció a támogatás visszafizettetése, a másik az adott cég kitiltása a pályázásból a 2014-2020 közötti időre.

MSZP: tervezik az 1-es villamos meghosszabbítását?
Kiss László (MSZP) azt kérdezte, tervezik-e, hogy a kormányzati ciklusban kiemelt beruházásként megvalósítják az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítását az esztergomi vasútvonalig. Ennek szükségességét a többi között az óbudai temető egyszerűbb megközelítésével indokolta.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, 2013-ban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása 7 milliárd forintba kerülne. A 2014-20 közötti uniós költségvetésben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program adhat forrást ehhez a beruházáshoz, az operatív program az Európai Bizottság jóváhagyására vár - mondta. Fónagy János szerint a jelenleg zajló szakmai egyeztetés után lehet megmondani, hogy az előkészítet projektek közül melyek valósulhatnak meg uniós forrásokból.

Jobbik: apad Somogy megye lakossága

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy az 1980-as évek óta 360 ezerről 315 ezerre főre apadt Somogy megye lakossága, ez pedig az országos csökkenést meghaladó mértékű. A 120 ezer lakóingatlanból 20 ezer üresen áll - tette hozzá.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kistelepülések népesség-megtartóképessége gazdasági erőforrás kérdése. Nemcsak az országos területfejlesztési koncepció, vagy a Földművelésügyi Minisztérium által összeállított vidékfejlesztési program szintjén kell ennek a célnak megjelennie, hanem az állam számára rendelkezésre álló vagyonelemekkel való gazdálkodásban is - hangsúlyozta.

A miniszter szerint ennek eszköze az állami földek újraelosztása, de azt mondta, ezért fogják felülvizsgálni az állami erdőgazdaságok helyzetét is.
Az LMP a játszótérépítésekről kérdezett

Sallai R. Benedek (LMP) elmondta, hogy 145 kistelepülés érintett a játszótérbotrányban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján. Ki a felelős ezért? - kérdezte.

Lázár János közölte, száznál több önkormányzat azt csinálta, hogy a vidékfejlesztési rendszeren keresztül kiosztott forrásokból a játszótérépítést úgy valósították meg, hogy többlettámogatást igényeltek, a kivitelező pedig visszajuttatott pénzeket. A következmények súlyosak - folytatta - , mert az Európa Bizottságnak (EB) vissza kell kérnie az erre a programra költött 1,3 milliárd forintot. Hozzátette: a Belügyminisztérium helyt fog állni az EB felé az ország nevében, kisegíti azokat az önkormányzatokat, amelyek a pénzt nem tudják visszafizetni.
A miniszter azt mondta, a Legfőbb Ügyészségnek meg kell vizsgálnia a személyi felelősséget is.

Fidesz: mekkora támogatást kapott a csornai napelemgyár?

Gyopáros Alpár (Fidesz) azt mondta: Csornán a rendszerváltás óta nem volt komolyabb munkahelyteremtő beruházás. Szólt a napelemgyárról, és arra kért választ, mekkora összeggel támogatja az üzem beindulását a kormány és milyen vállalást tett a beruházó.

Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter közölte: az ország el kívánja érni, hogy 2020-ra több mint 14,5 százalékos legyen a megújuló energia felhasználása. A kabinet 1 milliárd forinttal járult hozzá az üzemhez, az Új Széchenyi Terv keretében pedig 2 milliárd forinthoz jutott a gyár.

Szabó Tímea: az Emmi helyettes államtitkára fundamentalistákkal közösen konferenciázott

Szabó Tímea független képviselő kifogásolta, hogy Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára egy olyan moszkvai eseményen vett részt, ahol fundamentalista szervezetek vezetői is jelen voltak, valamint olyan milliárdosok, akik érintettek az unió szankciójában.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára közölte: Magyarország az orosz demográfiai kutatóintézet meghívására vett részt az eseményen. Közölte: a helyettes államtitkár a családpolitikai célkitűzésekről és eredményekről számolt be. Sorolta azokat a vezető orosz egyházi tisztségviselőket, akik szintén jelen voltak az eseményen.

Az MSZP az RTL Klub megadóztatására kérdezett rá

Bárándy Gergely szocialista képviselő azt kérdezte: miért annak a médiumnak a közterhe a legmagasabb, amelynek a műsora nem tetsző a kormányoldal számára? Kivel kötött szerződést az RTL Klub megfigyelésére a kormányzat, hogy "megalapozza" a reklámadót? - tette fel kérdését.

Lázár János miniszter azt mondta: Magyarország 2010 után tudatos politikai döntés után a különadók rendszerére tért át, ezek közül a bankadó és a telekommunikációs különadó már átment az európai szűrőn. Megdöbbentő ténynek nevezte az RTL Csoport napvilágra került adóelkerülési gyakorlatát, amelyet az elmúlt években folytatott.
Jobbik: mi lesz a vasárnapi bérpótlékkal a kereskedelemben?
Farkas Gergely (Jobbik) a bérpótlékkal kapcsolatban azt mondta: a bevásárlóközpontokban vagy a benzinkutakon dolgozók nem részesülhetnek vasárnapi munkájukért pótlékban egy kúriai döntés értelmében. Milyen lépéseket terveznek a vasárnapi bérpótlék visszaadása érdekében? - kérdezte
.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az új munka törvénykönyve önállóan rendelkezik a kereskedelmi tevékenységben a vasárnapi munkavégzésről, és annak díjazásáról, vagyis ott rendes munkaidőben is elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, ilyenkor 50 százalékos bérpótlék jár a dolgozónak. A Kúria döntése a kereskedelmi üzemekben kialakult munkavégzésre nincs hatással, problémát pedig nem jeleztek az érdekvédelmi szervezetek.

Napirend előtt

Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról, a bankok elszámoltatásáról, a jövő évi költségvetési tervekről, a kettős állampolgárságról volt szó szerdán az Országgyűlésben napirend előtt.

LMP: lassított puccs zajlik

Schiffer András (LMP) az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény ellen emelt szót. Véleménye szerint lassított puccs zajlik, a megállapodással ugyanis annak ágyaznak meg, hogy a nagyvállalatok ellenőrizhetetlen magánbíróságokon keresztül átvegyék a nemzeti kormányok, a törvényhozások helyét.

Mint mondta, Magyarország szuverenitása az Orbán-Putyin paktum mellett a szabadkereskedelmi egyezmény miatt is veszélyben van.

(A Kossuth téren az üléssel egy időben Trójai falovat mintázó, nyolc méter magas légszobrot fújtak fel a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Magyarország akciójának keretében a szabadkereskedelmi egyezmény elleni tiltakozásul.)

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában alaptalannak nevezte a képviselő aggodalmait azzal összefüggésben, hogy veszélybe kerülne az ország alaptörvényben rögzített GMO-mentessége. Úgy értékelte, a megállapodás hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok erősítéséhez, az a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára jelentős előnyökkel járhat. Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számára hátrányos egyezmény megkötésében, ilyenhez nem is adta hozzájárulását - tette hozzá.

KDNP: a rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés

Hargitai János (KDNP) a bankok elszámoltatása kapcsán arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés. Amíg a devizakitettségén az ország nem tud enyhíteni, addig áttételesen minden család érintett az ügyben - tette hozzá. Mint mondta, meggyőződése, a banki szakemberek is tudják, hogy a bankrendszernek át kell esnie ezen "a megtisztuláson", mert addig nem tud megerősödni, amíg ilyen szerződéseket cipel magával.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár elmondta, hogy több mint ezer milliárd forinttal csökkenhet a nap folyamán elfogadott törvénnyel 1,3 millió család adóssága. Közölte, hogy 680 ezer devizahitel- és 650 ezer forintalapú hitelszerződést érint a jogszabály, amely az alapján készült, hogy a tisztességtelenül szerzett pénzt vissza kell adni.

MSZP: mire készül Orbán Viktor a választás után?

Lukács Zoltán (MSZP) azt firtatta, hogy mire készül Orbán Viktor az önkormányzati választás után. Mint mondta, sajtóhírek szerint Orbán Viktor a választás után komoly költségvetési átalakításokra tervez megszorító csomag formájában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden már arról beszélt, hogy 1700 milliárd forintos megszorító csomaggal készülnek - tette hozzá. Véleménye szerint a kormány hozzá fog nyúlni a nyugdíjakhoz, részben fizetőssé teszi az egészségügyet, még több fiatal fizethet tandíjat.

Tállai András államtitkár szerint az MSZP egy dologban állandó, akkor is, ha kormányon van, akkor is, ha ellenzékben van, mindig megszorításokról beszél.

Ne élje bele magát "a megszorítósdiba" - kérte a képviselőt, úgy folytatva, hogy Orbán Viktor nem ezt fogja csinálni a választás után, folytatni fogja a megkezdett munkát. Kitért arra, hogy Varga Mihály nem beszélt 1700 milliárdról, arról beszélt, az állami kiadásokat GDP-arányosan csökkenteni szükséges. Ez azt jelenti, hogy a GDP folyamatos növekedésével, az állami kiadások féken tartásával, ez a szám évről évre csökkeni fog - fejtette ki, szó sincs róla, hogy ilyen összegű megszorítást vezetnének be.

Fidesz: gyűlöletkampányt indított a baloldal a határon túli magyarokkal szemben

Németh Zsolt (Fidesz) szerint nem meglepő, hogy a választási kampányban gyűlöletkampányt indított a baloldal a határon túli magyarokkal szemben. Ismertetése szerint az elmúlt időszakban 660 ezer magyar állampolgár tett esküt, 22 ezer kérelmet utasítottak el, 110 feljelentés történt ilyen ügyekben, amelynek következtében 20 esetben kezdeményezték az állampolgárság visszavonását. Mint mondta, a felvidéki, szlovákiai magyarokra is ki szeretnék terjeszteni a kedvezményes honosítást, a reális cél az, hogy négy év alatt elérjék az egymillió külhoni állampolgárt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sikertörténetnek értékelte a kedvezményes honosítást, de megjegyezte, hogy amivel lehet élni, azzal vissza is lehet élni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy minden egyes állampolgársági ügynél szigorú államigazgatási, rendőrségi, nemzetbiztonsági ellenőrzés van.

Mint mondta, bizonyos országok nem lelkesednek a nemzetegyesítésért, ezért dezinformálnak fiktív honlapokkal, ahol nem létező emberek, nem létező történeteket mesélnek el. Az ügyben írt cikk kapcsán arra is kitért, hogy Navracsics Tibor uniós biztosjelölt portfóliójába tartoznak majd az állampolgársági ügyek, ezekkel az ügyekkel pedig muníciót akarnak adni ellenfeleinek.

Jobbik: a banki vezetőket is el kellene számoltatni

Staudt Gábor (Jobbik) a bankok elszámoltatása kapcsán azt hiányolta, hogy a személyi felelősök elszámoltatása elmaradt. Szerinte a banki vezetők egyértelműen megvalósították a csalás tényállását. Hozzátette: mellékbüntetést, a foglalkozástól való eltiltást is ki lehetne szabni, hiszen a pénzintézeti vezetők méltatlanul jártak el és alkalmatlanok tisztségükre.

Répássy Róbert államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány számos intézkedést tett a devizahitelesek megsegítésére. Azt kérte a képviselőtől, hogy amennyiben bűncselekmény történt az ügyben, tegyen feljelentés.

Előzetes

Az Országgyűlés a mai ülésén fogadhatja el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A képviselők emellett megválaszthatják a kormánypártok által jelölt három új alkotmánybírót is.

A Ház ülése 10 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a házelnök előzetes napirendi javaslata szerint interpellációkra, valamint azonnali kérdésekre és kérdésekre kerül sor.

Ezután fogadhatják el az őszi ülésszak egyik legfontosabb törvényét, amellyel a kormány a bankok elszámoltatására törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

A miniszterelnök korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan harmadával biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal. A múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, a bankok elszámoltatása után a ciklus második feléig történhet meg a devizahitelek forintosítása.

A Ház ugyancsak ma szavazhat három, a kormánypártok által jelölt alkotmánybíró-jelöltről: Czine Ágnesről, Sulyok Tamásról és Varga Zs. Andrásról. Gulyás Gergely, a jelölőbizottság fideszes elnöke azt mondta, mindhárom jelöltnek van tudományos fokozata, a gyakorlati mellett tudományos munkát is végeznek, és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet.

Zárószavazás várható a költségvetési tervezéssel kapcsolatos, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabbá tételét célzó előterjesztésről is. Ebben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy a kormánynak a választások évében az eddigi gyakorlathoz képest két héttel később, október végéig kelljen benyújtania a következő év költségvetéséről szóló javaslatát.

A képviselők megtárgyalhatják, majd rögtön el is fogadhatják Kövér László házelnök és Csúcs Lászlóné lengyel parlamenti szószóló azon határozati javaslatát, amely Henryk Slawik és idősebb Antall József második világháborúban kifejtett hősiességére emlékeztet. Az Országgyűlés - a lengyel szenátussal közös - határozatával Henryk Slawik halálának a hetvenedik, idősebb Antall József halálának pedig a negyvenedik évfordulójára hívja fel a figyelmet.

Az Országgyűlés pénteken a tervezett paksi bővítésről tart vitanapot az LMP kezdeményezésére, várhatóan négy órás időkeretben.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parragh: fenntartható növekedés indult a magyar gazdaságban

Fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság a 2010 óta végrehajtott mélyreható átalakítások eredményeként. Tovább olvasom