Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Koszorúzással és ünnepi üléssel emlékeztek Kemény Henrikre

Koszorúzással és ünnepi üléssel emlékeztek meg csütörtökön Kemény Henrikről, a vásári bábjátszás Kossuth-díjjal kitüntetett művészéről, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjáról születésének 90. évfordulóján.
A Vigadó Makovecz-termében rendezett ünnepi ülésen Kékesi Kun Árpád színháztörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője és Ács Norbert, a Budapest Bábszínház bábszínésze tartott előadást, majd Láposi Terka színháztörténész, a Korngut-Kemény Alapítvány elnöke mutatta be A Kemény Bábszínház képeskönyve - Korngut Kemény Henrik színházteremtése című könyvét. Az eseményen adták át a Kemény Henrik-díjat - Majoros Gyula szobrászművész kisplasztikáját -, amelyet Pályi János bábművésznek ítéltek oda - közölte a Magyar Művészeti Akadémia az MTI-vel.

A Vigadó Galériában február 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Kemény Henrikre emlékező "Szervusztok, Pajtikák!" című tárlatot, amely a 150 éves a Vigadó jubileumi programsorozat (2015. január 12 - február 20.) része.

Az ünnepi ülés előtt megkoszorúzták a művész Kolibri Színháznál található emléktábláját is.

Az 1925-ben Budapesten született Kemény Henrik a magyar bábművészet történetének eddigi legnagyobb, legeredetibb és legzseniálisabb vásári bábjátékosa volt. Legnépszerűbb bábfigurája Vitéz László, a piros sipkás, vidám fickó, aki palacsintasütőjével tanította móresre "a csoki pofákat", azaz az ördögöket és magát a halált.

A háromgenerációs vásári mutatványos család férfi tagjai közösen építették fel a budapesti Népligetben a Kemény Bábszínházat. A nagyapa Korngut Salamon (1853-1930), az apa Korngut-Kemény Henrik (1888-1944) és a két testvér, Kemény Henrik (1925-2011) és Kemény Mátyás (1926-2001) egymás mellett, egymást erősítve álltak színpadra. Bábszínházukban mindent maguk alkottak: a tervezéstől a művészi kivitelezésig, a szövegírástól a színpadi játékig, a közönségszervezéstől a beengedésig minden a családtagok összjátéka volt.

Kemény Henrik, az Állami Bábszínház tagja, nyolcvan éven át aktívan bábozott. Kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, és nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait a kortárs kísérletekkel. Hitt a humor és a nevettetés, valamint a játékos és közönsége közötti valódi párbeszéd fontosságában.

A Kemény Bábszínház 2011 októberében leégett, Kemény Henrik 2011 novemberében hunyt el.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legbátrabb város ünnepét tartották Balassagyarmaton

Arra a 96 évvel ezelőtti napra emlékeztek, amikor a Nógrád megyei település lakossága kiűzte a megszálló cseheket, elérve, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradjon. Tovább olvasom