Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Elkészült a Magyar Munka Terv

Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása.
Elkészült a Magyar Munka Terv, amelynek célja a foglalkoztatási és képzési területet érintően a Széll Kálmán Tervben, valamint a Konvergencia Programban vázolt strukturális átalakítások végrehajtása és az ebből eredő költségvetési megtakarítások elérése.

A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyra Munka Tervet (MMT-t), de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csütörtök óta olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján.

Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.

Olvasóink írták

  • 7. knifemaster 2011. június 25. 20:44
    „Orbán titkos hajtóműve: éhbér és állami emberkölcsönzés jön
    Rabszolga-kereskedelem?
    Két hónap csúszással elkészült a Magyar Munka Terv, ahogy Orbán Viktor fogalmazott: a kormány harmadik hajtóműve. Aszerint mégis 90 napig járna a munkanélküli segély, a következő években az állam hozza létre az új munkahelyek többségét. Létrehozzák a közfoglalkoztatási minimálbért, ami kevesebb lesz, mint a jelenlegi minimálbérnél, viszont több lesz, mint a segély.

    Két hónap csúszás és négy névváltoztatás után elkészítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Munka Tervet. Ha valaki esetleg nem emlékezne rá, ez volt az a titkos, harmadik, nagy teherbírású hajtómű, amelyet Orbán Viktor a március 15-i beszédében említett, s amelyet április végéig kellett volna elkészítenie Matolcsy tárcájának.

    A "hogyan lesz tíz év alatt egymillió munkahely" kérdésére választ adó terv nemcsak késve készült el, de a nevét sem sikerült sokáig kitalálni. Orbán Viktor még Országos Munkatervről beszélt, majd április elsején a gazdasági tárca Nemzeti Munka Tervre keresztelte át, ám miután felhívtuk a figyelmet, hogy Gömbös Gyula is hasonló tervet alkotott, még aznap átkeresztelték Magyarország Munkatervére.

    A végleges Magyar Munka Tervet a kormány közleménye szerint május 24-én tárgyalta és elfogadta, ám csak most hozták nyilvánosságra a részleteket, amely egyébként alapjaiban rengeti meg a munkavállalók helyzetét.

    Éhbér és közfoglalkoztatott-kölcsönzés jön
    A jövőben a foglalkoztatási támogatások három pillérre épülnek majd. Az első, hogy minél többen a nyílt munkaerőpiacon helyezkedjenek el. Ezt bér- és járuléktámogatásokkal érnék el, illetve azzal, hogy alaposan lecsökkentenék az álláskeresési járadékot, bár az is kérdéses, hogy mennyire. Matolcsy György még áprilisban azt mondta, a 270 nap helyett legfeljebb 90 napig jár majd a segély, Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatában viszont 180 nap szerepel. Egy fideszes módosító is 90 napra írná át, és a munkatervben is ez a szám szerepel.

    A második pillért az úgynevezett szociális gazdaság jelenti, ami a foglalkoztatási rendszer leghomályosabb eleme. A kormánynak ezzel az a célja, hogy egyfajta zsilip legyen, egy átmenet a közfoglalkoztatás és a versenyszféra között. Tulajdonképpen önkormányzati és magánforrásokra támaszkodva otthonközeli munkát biztosít. A dokumentum egyetlen példát említ, az idősgondozást.

    A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, ahol még a minimálbérnél is kevesebbet kapnak majd a dolgozók. A tervekben ugyanis szerepel a közfoglalkoztatási minimálbér fogalma, ami alacsonyabb az általános minimálbérnél. Figyelemmel arra, hogy a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása részben a szociális ellátó rendszerben nyújtható segélyezést hivatott kiváltani, és a rendszeres szociális segély átlaga 2010-ben 26 300 forint volt (az adható maximum 60.600 Ft), a bérpótló juttatás pedig 28 500 Ft, a közfoglalkoztatási minimálbér említett összegben történő meghatározása várhatóan egyik oldalról a közfoglalkoztatás vállalásának hajlandóságát, más oldalról az elhelyezkedési hajlandóságot fogja előmozdítani - írja a tervezet, vagyis arra utal, hogy a közfoglalkoztatotti minimálbér kellőképpen magas lesz ahhoz, hogy jobban megérje a segély helyett, viszont elég alacsony lesz, hogy az érintettek igyekezzenek elhelyezkedni.

    A kormány megteremti annak lehetőségét is, hogy a közfoglalkoztatottakat közhasznú kölcsönzők munkavégzésére kikölcsönözzék. Közhasznú kölcsönző lehet civil szervezet, egyház, helyi vagy kisebbségi önkormányzat, önkormányzatok társulása által alapított alapítvány, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság, valamint közhasznú szervezet. A közhasznú kölcsönzőknek lehetőségük lesz piaci vállalkozásoknak is kölcsönbe adni a közfoglalkoztatottat.

    A terv arra a kérdésre nem ad választ, hogy tíz év alatt hogyan lesz egymillió munkahely, ám arra igen, hogy a ciklus végéig, vagy 2015-ig mennyi új munkahelyet hoznának létre. A kormány háromféle tervvel számol, az egyik egy konzervatív számolási módszert követ, egy másik azt feltételezi, hogy dinamikusabban fog növekedni a gazdaság, és emiatt több munkahely jön létre, a harmadik - amelyet a kormány célként jelölt meg - a kettőnek az átlaga. Így azt vállalták, hogy a 2011-2014 közötti időszakra hozzávetőlegesen 289 ezer, míg a 2015-ig tartó periódusban 377 ezer új munkahely jöhet létre.

    Az új munkahelyek többségét az állam hozza létre, kivéve idén, amikor is a kormány szerint az új munkahelyek 60 százalékát a versenyszféra teremti meg. 2012-ben azonban alaposan megfordul a trend: az állam 80 százalékot vállal az új munkahelyekből, majd a ciklus végéig ez az arány lecsökken 65 százalékra, és csak 2015-ben érhető el az, hogy az új munkhelyek fele a versenyszférában, fele a közfoglalkoztatás keretében jöjjön létre.

    Az új munkahelyek többsége a becslések szerint a feldolgozóiparban, a nagy- és kiskereskedelemben és a gépjárműiparban jön létre, illetve a kormány szerint az ingatlan-bérbeadásból fog származni.

    Átalakul a finanszírozás is, az eddigi Munkaerőpiaci Alapot átnevezik Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, és megtisztítják a szociális jellegű kiadásoktól.

    Visszavonul az állam
    A koncepció hosszan taglalja az új Munka Törvénykönyvét. A kodifikált tervezet június 30-ra készül el, majd augusztus 20-ig lezárul a tervezet társadalmi vitája. Az Országgyűlési vita október végéig lezárul, jövő év január elsejétől pedig hatályba lép az új törvény.

    A munkatörvénykönyv egyik eleme a foglalkoztatási szabályok rugalmassabbá tétele: az állam úgymond visszavonul és nagyobb teret kap a kölcsönös megállapodáson alapuló munkaszerződés. A munkajogi szabályok a jövőben csak a legszükségesebb védelmet biztosítanák a munkavállalóknak, meghatároznák például a munkavállalás alsó korhatárát, a napi és havi munkaidő maximális mértékét, a kötelező szabadság mértékét. A kormány szerint a ,,védett" munkavállalók körét is szűkíteni indokolt (például a magas jövedelműeket, képzetteket kevésbé kellene védenie a törvénynek). A munkavállalás alsó korhatárát a tankötelezettséghez igazítanák.

    Átírják a munkaidőre vonatkozó szabályokat is: azok a bérpótlékok maradnak, amelyek az úgynevezett garanciális védelmi körbe sorolhatók, például az éjszakai pótlék, és a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Felmondás esetén könnyítenének a vállalkozók jogi korlátain. Felmerült az indoklásmentes felmondás lehetősége is, de az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntései miatt ezt elvetette a kormány.

    Nem lesz elmaradt munkabér
    A tervezet azt is felveti, hogy a munkáltatót mentesíteni kell az indokolatlan kifizetések alól. Ha a munkaviszony a munkáltatói felmondás szerinti időpontban megszűnik és a munkavállalót a munkáltató által bizonytalan ideig fizetendő elmaradt munkabér helyett a törvényben meghatározott mértékű (átalány)kártérítés illeti meg.

    A megoldás a kormány szerint egyúttal az eddigieknél hatékonyabban ösztönzi a munkavállalót a munkaerő-piacra való visszatérésre. Emellett a munkáltatói rendes felmondás esetén indokolatlan a végkielégítés megfizetése, ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartásával függ össze.
    Munkaügyi önellenőrzés jön

    A kormány azt is tervezi, hogy a munkaügyi ellenőrzés hatáskörét leszűkíti a munkavédelem, a fekete munkavállalás, illetve a munkaidőre vonatkozó alapvető szabályok megtartására. Emellett a könyvvizsgálathoz hasonló, a munkáltató (ön)ellenőrzésén alapuló rendszert vezetnének be. Ez azzal járna, hogy - döntéstől függően - a legalább 15 vagy 25 főt foglalkoztató munkáltatók kötelesek lennének megbízás keretében olyan auditort alkalmazni, aki a munkajogi szabályok megtartását ellenőrzi, s erről a munkáltató tulajdonosának rendszeres tájékoztatást ad.

    A hatósági ellenőrzést pótolva, s az egyre növekvő bírósági munkaterhet akár lényegesen csökkentve, a független munkaügyi ellenőr jogosult lenne az egyes munkavállalóknak a foglalkoztatásuk jogszerűségével kapcsolatos panaszának (kifogásának) kivizsgálására is.

    A koncepció ír az érdekegyeztetés átalakításáról is. Az érdekegyeztetés új keretei között a kormány nem kíván meghatározó szerepet vállalni, az egyeztetések fő szereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek. Ezt azonban már mind a munkaadók, mind a szakszervezetek bírálták, ugyanis az új rendszerben a kormány arra törekszik, hogy súlytalanná tegye őket és tőlük függetlenül dönthessen, például az éves bérajánlásról.

    A koncepció szerint a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga a jövőben az üzemi tanácsok kompetenciája kell legyen. A felvetés azért érdekes, mert a bürokráciacsökkentő csomag következtében nem lesz kötelező üzemi tanácsokat alakítani 15 fős munkavállalói létszám felett.

    A tervezet hozzáteszi, a szakszervezetek tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás benyújtásának joga. A kormány szerint felesleges a szakszervezeti tisztségviselőket megillető, a hatályos szabályozás szerinti védelmi szint is.”
  • 6. rommel 2011. június 25. 15:45
    „LOAD
    VALAHOL EL KELL KEZDENI !
    MINDEN KEZDET NEHÉZ !”
  • 5. load 2011. június 25. 14:20
    „4. rommel
    Már amennyit ebben a 4 órás közmunkában dolgozni lehet.
    Egy óra kivonulás, egy óra eligazítás, egy óra bevonulás.
    Ami marad, az AZ ORSZÁG ÚJ KERETEI.”
  • 4. rommel 2011. június 25. 12:02
    „MUNKA , MUNKA , MUNKA !
    ALAKULNAK AZ ORSZÁG ÚJ KERETEI !”
  • 3. dorombolok 2011. június 24. 06:38
    „Egyik legfontosabb pontja a foglalkozási statisztikai rendszer felülvizsgálata! Rezsi munka produktívként elszámolva,
    4 órás közmunka teljesnek elszámolva.”
  • 2. háté 2011. június 23. 18:01
    „Gyomorfogató ökörségek, teljesen meghülyültek.
    Még egy vicclapban is gyenge.”
  • 1. pozdorja 2011. június 23. 16:40
    „Kíváncsi lennék vajon kik és mennyi pénzért csinálták, valamint hogy a szakmai részeket honnan ollózták össze. Mert valószínű hogy ez történt. Hazánkban ez a szokás. Újat alkotni nehezebb és drágább.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Térképen a korrupciós kockázatok

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt… Tovább olvasom