Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Az Országgyűlés elfogadta Magyarország új alaptörvényét

A Jobbik az elszámoltatást és a volt pártállami vezetők közéletből való kizárását is hiányolta az alaptörvényből, amikor a képviselők megvitatták a zárószavazás előtt benyújtott a módosító javaslatokat hétfőn a parlamentben. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét.
1. rész
Az alkotmányozásról és a közbiztonságról volt szó hétfőn a parlamentben a napirend előtti felszólalásokban.

LMP: visszametszik a parlament ellenőrző szerepét
Schiffer András LMP-s frakcióvezető szerint a kormánypárti alkotmánytervezet "visszametszi" a parlament ellenőrző szerepét azzal, hogy csökkenti az ombudsman befolyását, az egyszerű parlamenti képviselőt is megfosztja attól, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon, és kiüresíti az alkotmányvédelem intézményét.
Összegzése szerint kiszolgáltatják az önkormányzatokat, könnyítik a köztisztviselők elbocsátását, a tavalyi médiatörvénnyel bevezették a cenzúrát az írott sajtó felett, "visszametszik" a népszavazás jogát. A Fidesz lamperthi útra tévedt, amikor furfangos módon próbálják a gyülekezés szabadságát korlátozni - mondta.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság olyan funkciókat kapott, amelyekkel nőtt a jogköre. Az ombudsmanok esetében a helyetteseket is kétharmaddal kell majd megválasztani, s azt, hogy egy ombudsman legyen, ő maga is kérte korábban - sorolta.
Az, hogy nem vettek részt az alkotmányozásban, ismerethiányt okozott - értékelte a parlamenti államtitkár, aki - egy mai magyar zeneszám szövegét idézve - azt mondta, sajnálja, hogy az LMP és az MSZP ezen a hétvégén is összenőtt, "mint két kicsi legó".

Jobbik: nincs Magyarországon közbiztonság
A Jobbik első embere, Vona Gábor azt mondta, Magyarországon nem közbiztonság, hanem közbizonytalanság van. Az ellenzéki politikus úgy látja, helytelen irányt vett a közbiztonságért folytatott harc, s nem látható, hogy a rendőrségbe vetett társadalmi bizalom helyre állt volna. Utalt a Jobbik korábbi, a csendőrségről szóló javaslatára, és azt mondta: szükség volna a magántulajdon és az élet védelmét a polgárok szempontjából is erősíteni. Az 1800 új rendőrből az emberek csak 1800 traffipaxost látnak - jegyezte meg. Szerinte három csapást kapott a múlt héten Pintér Sándor: egyet Hajdúhadházról, ahol a polgárőrség mellett kezdtek aláírást gyűjteni, a másodikat azzal, hogy az előállított személyeket a bíróság felmentette, s a harmadik csapás a rendvédelmiek tüntetése volt. Eltelt egy év, két hét alatt biztonságot ígértek, nemhogy biztonság nincs, de a rendet garantáló szervezetek körében is bizonytalanság van - összegzett, hozzátéve: a konzekvenciákat a belügyi tárca vezetőjének le kellene vonnia.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában azt mondta, hogy rend lesz, akkor is, ha ez sokaknak, illetve egyeseknek egyéni politikai érdekektől vezérelve nem tetszik, vagy nem szeretnék.
Leszögezte: nem szeretnének félkatonai szervezeteket látni, olyanokat, amelyek az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelezik.
Hozzátette, nagyon rossz állapotban vették át a rendőrséget, hiányos és bizonytalan állományt kaptak. A bizonytalanságot szétoszlatták, és megkezdték az állomány pótlását, még 1800 főt vesznek fel idén az eddig felvett 1800 mellett. Ha rendet szeretnének, s ezt kérik számon, akkor miért csinálnak rendetlenséget? - tette fel a kérdést, és azt javasolta, hogy mielőtt a csendőrségről beszélnének, nézzék meg honnan alakult, mi a története.

Fidesz: húszéves ígéret beváltására kerül sor
Lázár János azt mondta, hogy Magyarország fontos állomáshoz érkezik, egy húszéves ígéretet váltanak be az új alkotmány megalkotásával.
Nagy tartozása a rendszerváltó magyaroknak, és a politikai szereplőknek, akik részt vettek a politikai élet formálásában, s ezt az adósságot próbálják törleszteni - fogalmazott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Sajnálatának adott hangot, hogy az LMP ebben nem vett részt, és ugyanazt a politikát folytatták, mint a szocialisták. Ez utóbbin nem kell csodálkozni, hiszen abban érdekeltek, hogy ne változzon semmi ebben az országban - jegyezte meg. Önök, akik azzal a programmal jöttek, hogy változzon meg az ország, a saját választóikat csapták be - fordult Schiffer Andráshoz, és azt mondta: az elmúlt húsz év "szétrohadt, korrupt és tolvajlásra épülő rendszerét mentegetik a parlament keretei között és nem akarnak valódi változást".
A Jobbiktól azt kérdezte, hogy tiszta lelkiismerettel hogyan szavaznak. Ha nem tartózkodnak legalább, akkor a jelenlegi állapotok konzerválásában érdekeltek - mondta. A Jobbik ezt ígérte a választóknak? - kérdezte.
Lázár János leszögezte: az országot nem lehet megváltoztatni új alkotmány nélkül. Az új alaptörvény olyan értékeket tartalmaz, mint a munka, a szolidaritás, az önvédelem joga, és olyan értékeket amelyeket biztonságot, fejlődést, és előrelépést jelent ennek az országnak.
Az MSZP padsorai a felszólalások alatt üresek voltak, az ellenzéki párt képviselői budapesti részországgyűlésükön vesznek részt. Az ülés kezdete előtt Varju László országgyűlési képviselő minden szocialista politikus helyére egy, az alkotmányozáshoz kapcsolódó idézetet tartalmazó lapot helyezett el, ezt azonban a teremszolgák összegyűjtötték, mert nem kapcsolódott a napirendhez.

LMP: Paródia Lázár szemrehányása

Mile Lajos  szerint "egész egyszerűen paródia", hogy Lázár János az elmúlt húsz  esztendő visszaélései és a kialakult korrupció miatt éppen az  átláthatóságot és társadalmi részvételt szorgalmazó LMP-nek tesz  szemrehányást.


2. rész
A képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén egyebek mellett a rendőrség munkájáról, valamint szociálpolitikai, illetve környezet- és egészségvédelmi ügyekben kérdezték a kormány képviselőit.

Jobbik: a rendőrök tegyenek különbséget bűn és bűn között!
Bertha Szilvia (Jobbik) belügyminiszterhez intézett kérdésében arra tett javaslatot, hogy a rendőrség szűkös erőforrásai miatt társadalmi károsság alapján tegyen különbséget a bűncselekmények között. Az ellenzéki képviselő úgy gondolja, a rendőrségnek elsősorban az emberek számára valódi kárt okozó cselekmények megakadályozására kellene figyelnie. Bertha Szilvia szerint ez a rendőrök társadalmi megbecsültségét is javítaná, hiszen - mint mondta - a lakosság jelenleg közellenségként tekint a hatóság embereire.
Pintér Sándor válaszában kijelentette: a rendőrség feladata a törvények betartása, illetve betartatása, és eközben nem tehet különbséget bűn és bűn között. A belügyminiszter szerint a rendőrök helyesen járnak el akkor, amikor például a tilos jelzésen áthaladókat is megbüntetik.
Kiemelte: a korábbi évekkel ellentétben az idén már nem a rendőrség bevételeit növelik a rendőrök által kiszabott büntetések, így már nem lehet azt mondani, hogy a rendőrség célja lenne a költségvetés bevételeinek növelése.

Fidesz: mit tervez a kormány a szociálpolitika területén?
Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) kérdésében az után érdeklődött, hogy a kormány miként tervezi a szociálpolitika megújítását. Mint mondta, a magyarországi szociálpolitika az elmúlt két évtizedben leginkább a társadalmi problémákat megelőzni nem tudó, "pénznyelő intézményként" tűnt fel.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormány még dolgozik a kormánypárti képviselő által felvetett szociálpolitikai problémákon. A kabinet a nemzeti szociálpolitikai koncepcióban a rászorulók számára kifizetett támogatások és szolgáltatások összehangolását tűzte ki célul, ami a segélyezési rendszer hatékonyabbá válását eredményezheti - fűzte hozzá.
A kormány képviselője aláhúzta továbbá, hogy a kormány 2013-től be kívánja vezetni a szociális számlát, amellyel személyre bonthatóan nyomon követhetővé válik a szociális támogatások kifizetése.

LMP: a kormány mikor lép fel a szálló por csökkentése érdekében?
Jávor Benedek (LMP) azt a kérdést tette fel a környezetvédelemért felelős államtitkár számára, hogy a kormány mikor lép fel érdemben az "emberi életeket veszélyeztető" szálló por mennyiségének csökkentése érdekében.
Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a városokban élők élete áltagosan egy évvel rövidül meg a szálló por magas koncentrációja miatt. Az LMP a helyzet megoldása érdekében a közösségi közlekedés fejlesztését, a kilométer arányos útdíj bevezetését, valamint kerékpár-, illetve gyalogosbarát városok kialakítását javasolja - fűzte hozzá az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke.
Illés Zoltán válaszában arra figyelmeztette Jávor Benedeket, hogy ne használja a szálló por kifejezést az elsősorban járművekből származó, "szilárd szemcse méretű anyagokra", mivel az - mint mondta - félrevezetheti a lakosságot.
A környezetvédelemért felelős államtitkár azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány jelenleg egyeztetéseket folytat ezen anyagok egészségkárosító hatásának csökkentése érdekében.
Szemétszállítási díjat fizettetne a szólólapokkal hirdető multikkal a Jobbik
Korondi Miklós (Jobbik) kérdésében arra tett javaslatot, hogy a lakosság számára nemkívánatos módon postaládákba dobott szórólapokkal hirdető multinacionális cégek is járuljanak hozzá a társasházak szemétszállítási díjainak törlesztéséhez.
Illés Zoltán válaszában úgy fogalmazott, a kormány célja, hogy a lakosság a jövőben csak azon hulladék után fizessen, amelyet nem szelektíven gyűjtenek. A papír alapú szórólapok visszaszorítását pedig az erre vonatkozó termékdíj növelésével kívánja elérni a kabinet - fűzte hozzá.

Jobbik: távozzon a hajdúhadházi rendőrkapitány
Kulcsár Gergely (Jobbik) azonnali kérdésében azzzal fordult a belügyminiszterhez, hogy meddig maradhat a hajdúhadházi rendőrkapitány a helyén, mivel a Jobbik szerint a rendőri vezető utasítására a hétvégén őrizetbe vettek "öt békésen sétálgató és aláírásokat gyűjtő" állampolgárt, majd nem engedték be egy rendőrségi épületbe a Jobbik országgyűlési képviselőjét.
Pintér Sándor válaszában leszögezte: nem történt semmilyen törvénysértés a rendőrség részéről, az őrizetbe vett emberek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez köthetők, akik megfélemlítették a hajdúhadházi emberek egy részét. A rendőrség előbb felhívta a figyelmüket erre, majd figyelmeztette őket és csak ezután vette őrizetbe az állampolgárokat - mondta.

LMP: tudja-e a kormány miért tiltakoznak a munkavállalók?
Kaufer Virág és Scheiring Gábor LMP-s képviselők azt kérdezték a kormánytól, hogy tudják-e miért tiltakozik az elmúlt hetekben szinte az összes munkavállalói érdekképviselet a kormány intézkedései ellen?
Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában leszögezte: a legnagyobb tiltakozás az európai megszorítások ellen szólt, azonban "Magyarországon ilyenek nincsenek". A másik jelentős megmozdulás pedig a hétvégén zajlott a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen, de a kormány szerint "ahhoz, hogy kikerüljünk abból a gazdasági helyzetből amiben vagyunk, abból az adósságból, ahhoz minden magyar emberre szükség van, mindenki, aki dolgozni képes, az dolgozzon." Cséfalvay Zoltán szerint ez a helyes út, egyetlen nyugdíjkorhatár van és mindenkinek lehet találni a végzettségének megfelelő munkát, ahol használni tudja tudását.


3. rész
A hajdúhadházi történésekről, az esztergomi helyzetről, a 250 milliárdos kormányzati zárolásról, a védett állatok besorolásáról és a családi pótlékról kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

Fidesz: bárki lehet rendfenntartó?
Tasó László (Fidesz) a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kapcsán elmondta: a "magyar gárda kemény magjából alakult szervezet" golyóálló mellénnyel, gázspray-vel vonult fel Hajdúhadházon és csak mélyítették a feszültséget és hergelték a lakosságot. A kormánypárti képviselő azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy bárki részt vállalhat-e a rendfenntartásból és kért-e valaki segítséget a polgárőr egyesülettől?
Pintér Sándor válaszában leszögezte: az állam erőszakmonopóliumát senki nem kérdőjelezheti meg, de ehhez lehet csatlakozni az önkéntes jogkövetéssel és az állam támogatásával. "Mindenkit örömmel veszünk ha segít, de ez nem jelenti azt, hogy félkatonai szervezetek masírozzanak az országban, vagy olyan jogot vindikáljanak maguknak, amire senki nem hatalmazta fel őket."
Tasó László szerint nem szabad engedni az ilyen tevékenységet, mert "ma a cigányok vannak célkeresztben, holnap vallási alapon, holnapután pedig mindazok, akiknek a magyarságát a pártelnök nem hagyja jóvá."

Jobbik: mikor lép végre a kormány Esztergomban?
Vágó Sebestyén (Jobbik) felszólalásában elmondta: április 12-én testületi ülést hívott össze az esztergomi Fidesz-frakció, amiről az ellenzéket nem értesítették, a polgármester sem vett rajta részt, így "törvénytelen módon a korelnök vezette le." Az ülésen elfogadták a város reorganizációs tervét és a szervezeti és működési szabályzatát, amelyeket a jegyző polgármesteri aláírás nélkül ki is hirdetett, így jelenleg Esztergomnak törvénytelen szervezeti és működési szabályzata van.
A helyi ellenzék felülvizsgálatot kért a megyei kormányhivataltól, de egy ilyen jogi eljárás akár két-három évig is eltarthat, így ez az szmsz akár a mandátumok végéig érvényben maradhat.
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára válaszában leszögezte: ez nem a kormány hatás- és feladatköre, a kormányhivatalba érkezett kérdéssel kapcsolatban természetesen hivatalból el fognak járni.

LMP: kik a kárvallottjai a megszorításoknak?
Scheiring Gábor(LMP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a 250 milliárdos zárolásnak pontosan mely területek és pontosan mekkora összegben kárvallottjai?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a költségvetési zárolás "az óvatosság terméke," a piac visszaigazolta ezeket a lépéseket. A 250 milliárd forint konkrét lebontása pedig megvan a tárcáknál, a Magyar Közlöny is közzétette és "a tapasztalat szerint a tárcák ki tudják gazdálkodni."

Jobbik: a kormány gátolja a szakszervezeteket?
Bertha Szilvia (Jobbik) felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a szakszervezeti reprezentativitás kötelező megállapításának határideje hamarosan lejár, azonban az ehhez kötelezően használandó honlap nem elérhető, így tulajdonképpen a kormány ellehetetleníti a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek érdekérvényesítését. A Jobbik éppen ezért kezdeményezi a határidő meghosszabbítását őszig.
Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI) államtitkára válaszában elmondta: a honlap hamarosan működni fog, a határidő meghosszabbítását pedig megfontolja a minisztérium.

Jobbik: helyes-e ha Semjén Zsolt védett állatfajok védettségének megszüntetése mellett lobbizik?
Bödecs Barna (Jobbik) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy "helyesnek tartja-e, ha Semjén Zsolt a neki szervezetileg alárendelt szakminiszternél - civil szervezeti vezetői minőségében - egyes védett állatfajok védettségének megszüntetéséért lobbizik, hogy társaival együtt ezekre is vadászhasson?"
Ángyán József államtitkár válaszában elmondta: január 18-án valóban kaptak levelet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, mint Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökétől. Ebben Semjén Zsolt sok kérdést felvetett. Ángyán József hangsúlyozta: "a védett állatfajok listáját folyamatosan felülvizsgálják és az hogy valaki ezt kezdeményezi önmagában nem szokatlan. A kérés tartalma természetvédelmi szakmai kérdés."

A Jobbik 19 éves korhoz kötné a családi pótlék kifizetését
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy hajlandó-e a kormányzat a családi pótlék kiutalását alapfeltételként az anya 19 éves korához kötni. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis manapság sok esetben "a gyerek nem az élet szentsége miatt, hanem megélhetésből születik."
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány szerint minden gyermek érték, a kabinet családpolitikája két pilléren nyugszik: egyrészt az alanyi jogon járó juttatásokon, mint például a családi pótlék, a másik pedig a családi adózás.

4. rész
A hitelkárosultak megsegítéséről, a felsőoktatásban a nyelvoktatásról, a gyógyszerkasszától történő elvonásról volt szó többek között az interpellációk során hétfőn a parlamentben. Az ülésteremben jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök is.

A hitelkárosultak megmentését sürgette a Jobbik
Hegedűs Tamás (Jobbik) interpellációjában azt javasolta, hogy a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésében az állam és a bankok vállalják a legnagyobb szerepet, és ne a "végletekig kizsigerelt" családok.
Az ellenzéki képviselő szerint a kabinetnek első lépései között kellett volna segítenie a mintegy másfélmillió, egzisztenciálisan is veszélyben lévő hitelfelvevőnek. Hegedűs Tamás kiemelte, hogy az árfolyam kormány által tervezett rögzítése nem oldja meg, csak elodázza a magas törlesztő-részletek által érintettek problémáit. A jobbikos politikus kifogásolta továbbá, hogy a nemzeti eszközkezelő csak a "végveszélyben lévőknek" segíthet.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a szocialista kormányok "súlyos örökségének" nevezte a lakosság magas devizahitel állományát. A kormány képviselője szerint a bajba jutott hitelesek megsegítését nem lehet kizárólag az adófizetők pénzéből megoldani. Az államtitkár a kiszámítható törlesztő-részletek kialakítása érdekében egy arányos tehermegosztás kialakítását javasolta az állam, a bankok és az érintett hitelesek között.
Hegedűs Tamás viszonválaszában nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 194 igen és 36 nem szavazat ellenében megtette azt.

Kormánypárti interpelláció a felsőoktatásban folyó nyelvoktatásról
Pósán László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte a kormánytól, hogy mit kíván tenni azért, hogy egyre kevesebb felsőoktatásban tanuló számára jelentsen problémát a nyelvvizsga megszerzése.
A fideszes politikus szerint a felsőoktatásból most kikerülők 35-40 százaléka, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül fejezi be tanulmányait. Pósán László úgy gondolja, ezen esetek mögött sok esetben anyagi okok állnak, mivel az egyetemeken és főiskolákon általánosan nem biztosított az ingyenes nyelvoktatás.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: az általános és középiskolai nyelvi képzés átalakításával megelőzhetők lesznek a lezáratlan felsőoktatási tanulmányok, "miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött".
Az államtitkár szerint átmeneti intézkedésként az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek körében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegennyelvi kurzus. Halász János megjegyezte továbbá, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Diákhitel Központtal annak érdekében, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt diploma nélkül maradóknak hitelezzék meg nyelvi tanulmányaik befejezését is.
A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkári választ.

LMP: milyen elvek mentén vonnának el 120 milliárdot a gyógyszerkasszától?
Szilágyi László a gyógyszerkasszától történő 120 milliárdos elvonásról beszélt. Szerinte nem látszik, hogy pontosan milyen elvek mentén történne ez. Úgy látta, hogy ma az orvosok nem kapnak kellő ösztönzést a szabadalmi oltalom alá nem tartozó, olcsóbb gyógyszerek felírására, s nem tudni pontosan mi mennyibe kerül.
Arra is kíváncsi volt, hogy visszaforgatják-e az így megtakarított milliárdokat a gyógyító-megelőző tevékenységbe.
Utalva a korábbi hatvan milliárdos elvonásra és felmutatva a korábbi liberális tárcavezető fotóit azt mondta, hogy a kormány két Molnár Lajosnyi megtakarításra készül. Hogyan lehet ekkora megtakarítást betenni a konvergencia-programba, ha nincs mögötte szakmai egyeztetés és támogatás.
Sokat kellene takarékoskodni - ismerte el, hozzátéve: ez azonban nem mindegy, hogy a magyar embereknek mennyibe fog kerülni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kassza 2010-ben 360 milliárdot tett ki, az egészségügyi kiadásokon belül Magyarországon a gyógyszerfinanszírozás 31,6 százalék. Ezzel szemben az OECD-átlag 17 százalék, Ausztriában az összes egészségügyi kiadás 13 százaléka megy gyógyszerkiadásra. Valami itt nem stimmel - állapította meg.
Hozzátette: 2002-vel összevetve 2010-re a kassza kiadásai közel megduplázódtak, ennek egyik oka elmondása szerint a szabadalmi védettségüket még el nem vesztett, originális készítmények térhódítása.
"Túl sokat költünk gyógyszerre, de keveset gyógyításra és megelőzésre" - összegezte az államtitkár, hozzátéve: ezen kíván változtatni a Széll Kálmán Terv, amely célként tűzi ki a lakosság egészségügyi állapotának javítását és egyben a támogatási rendszer racionalizálását.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 200 igen, és 40 nem mellett jóváhagyta.

5.rész
A magyar vállalkozások támogatásáról és az ifjúsági törvényről is szó volt hétfőn az interpellációk között a parlamentben.

Jobbik: mekkora összeggel támogatja a kormány a magyar vállalkozásokat?
Bödecs Barna a magyar vállalkozások közvetlen támogatásáról faggatta a szaktárca vezetőjét. Mint az ellenzéki képviselő kifejtette: az Audi és a Mercedes beruházásaikhoz 16,7 milliárd forint közvetlen támogatást kapnak, s az Audi által megvásárolt telek fejlesztésére további 4,2 milliárd közpénzt fordítanak. Ilyen összegekről hazai vállalkozások csak álmodhatnak - jegyezte meg, és azzal számolva, hogy a kormányprogramban 10 év alatt egymillió új munkahely teremtése szerepel, firtatta, hogy a közvetkező bejelentés 617 milliárdos támogatásról szól-e a hazai vállalkozások számára.
Aggályosnak tartotta a támogatást akkor, amikor az OECD és az unió egyaránt szorgalmazza a gépjárműközlekedés támogatásának felszámolását. A jobbikos politikus sajátosnak nevezte azt a szemléletet, hogy a nemzeti parkoknál 19,2 milliárdot zárolnak, majd egy hasonló összeget odaítélnek az autóiparnak.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: egymás ellen kijátszani a külföldi nagyberuházókat és hazai kis- és középvállalkozásokat hamis, demagóg és ellentmond a magyar gazdaság érdekeinek.
Az érintett vállalatokkal hazai beszállítókról szóló megállapodást is kötnek, a 17.500 beszállítói munkahely a fenti két esetben ennek köszönhető - tette hozzá. Szólt arról, hogy 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, kibővítették a Széchenyi-kártya alkalmazását, a Széchenyi-terv forrásai felét, mintegy 1000 milliárdot közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ezen belül kis és közévállalkozások fejlesztésére fordítják. Rámutatott: kiemelt feladatnak tekintik a kis- és középvállalkozások támogatását. Összeadva a támogatási formákat jóval több jön ki, mint 617 milliárd forint - fűzte hozzá. Cséfalvay Zoltán kiemelte: fejlesztéseket támogatnak, és azzal segítik a vállalkozásokat, hogy versenyképes környezetet teremtenek, ezt szolgálják az adócsökkentések.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 214 igen, 40 nem mellett jóváhagyta.

Jobbik: hol tart az ifjúsági törvény megalkotása?
Farkas Gergely az ifjúsági törvény megalkotásáról érdeklődött. A jobbikos politikus szerint az elmúlt közel egy évben a fiatalok hátrányos megkülönböztetést érezhettek, e korosztály elhelyezkedésével, családalapítási problémáival nem törődik a kormány. Egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállalásban, és egyre kevesebben családalapításban. Az ifjúsági törvény régi adósság, húsz év óta folyamatosan ígért dokumentum. Míg ellenzékben volt a Fidesz szintén égető szükségét érezte megalkotásának - jegyezte meg.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy az ifjúság stratégiai kérdés az egész nemzet számára. Az eddigi időszak intézkedéseiről szólva kitért a családi adókedvezmény bevezetésére, a gyes 3 éves időtartamának visszaállítására, és arra, hogy egyszerűsödött az örökbefogadás folyamata. Szólt arról is, hogy a lakás-előtakarékosságnál 10 évig lehet igénybe venni az állami támogatást, s folyik a szakképzés rendszerének átalakítása.
Az államtitkár elmondta: nemzeti életpálya-tanácsadási és szolgáltatói rendszert alakítanak ki a fiatalok szakmai életútjának megalapozására. Halász János kitért még arra, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia cselekvési tervének egyik eredménye lehet a vonatkozó jogszabály megszületése.
"Törvény csak egyeztetés, alapos előkészítés után fog születni, ha születik ebben az esetben is" - fogalmazott az államtitkár.
A képviselő a választ nem fogadta el, 231 igen, 40 nem és 1 tartózkodással elfogadta.

6.rész
A Jobbik az elszámoltatást és a volt pártállami vezetők közéletből való kizárását is hiányolta az alaptörvényből, amikor a képviselők megvitatták a zárószavazás előtt benyújtott a módosító javaslatokat hétfőn a parlamentben. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét.

Morvai Krisztina a Nemzeti Vidékstratégiából idézett
Morvai Krisztina, a Jobbik Európai Parlamenti képviselője a Nemzeti Vidékstratégiából idézett. A Fazekas Sándor miniszter által korábban "a vidék alkotmányának" nevezett szövegnek arról a részéről, amely szerint az állam a spekuláció és korrupció helyett az értékteremtő munka felé tereli a gazdaság szereplőit és fontos feladatának tartja a magyar termelők, fogyasztók és a helyi közösségek védelmét. Emellett a szöveg kitér az elszámoltatásra is.
Azt mondta, hogy ezek a sorok közel állnak a szívéhez, de nem ez a hang határozta meg az alkotmányozást.
Feltette a kérdést, hogy miért nincsen szó az elszámoltatásról és az igazságtételről az alaptörvényből.

Jobbik: külföldi is lehet a polgármester
Balczó Zoltán (Jobbik) a kormánypárti módosítókra reagálva azt mondta, hogy ezentúl a polgármestereknek nem kell magyar állampolgároknak lenniük. Véleménye szerint így előfordulhat, hogy a nagyvárosokban egy olyan összetartó, fegyelmezett, külföldi kolónia jön létre, akik képesek lesznek polgármestert választani maguk közül. Hangot adott annak a véleményének, hogy a polgármesterre vonatkoznia kell a magyar állampolgárság kötelmeinek.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy egy másik ajánlási pont szerint ha a helyi önkormányzat nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségeinek, akkor a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok vezetői alkotják meg a szükséges rendeletet. Véleménye szerint ilyenkor inkább fel kell oszlatni az önkormányzatot.
Leszögezte, hogy a Jobbik a végszavazásnál csak nemet mondhat.

Jobbik: az alaptörvényből hiányzik az igazságtétel
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) feltette a kérdést, hogy az alaptörvényből miért maradt ki az igazságtétel melletti kötelezettségvállalás. Azt mondta, az emberek milliói nem fogják tűrni, hogy az ellopott állami vagyon visszaszerzésének követelménye ne szerepeljen a szövegben.
Leszögezte, hogy csak akkor lehetne önrendelkezésről beszélni, ha kivizsgálnák az 1998 óta bekövetkezett vagyonvesztést.

Kizárnák a közéletből a volt pártállami vezetőket
Duró Dóra (Jobbik) azt mondta, frakciótársával, Szilágyi Györggyel együtt annak a húsz éves mulasztásnak az orvoslására tettek javaslatot, hogy a rendszerváltozás előtti kommunista vezetőket kitiltsák a közéletből. Azt mondta, ez a mulasztás megbocsáthatatlan bűn.
Megjegyezte, a preambulumban nem ismerik el az 1949-es alkotmányt, amelyik egy zsarnoki rendszer alapja volt. Véleménye szerint sem egy rendszerváltozásba, sem egy forradalomba "nem fér bele", hogy aki ezt a zsarnoki rendszert vezették, azok tevőlegesen részt vehessenek Magyarország vezetésében.
Fidesz: a jogszabály garanciákat ad az egészséges ételekre
Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy az új alaptörvény alkotmányos garanciát ad az egészséges élelmiszerhez és ivóvízhez.

A szavazataikért is felelősségre vonná a politikusokat a Jobbik
Novák Előd (Jobbik) zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatait ismertetve egyebek mellett arról szólt, hogy a választott politikusokat akár szavazataik miatt is felelősségre lehessen vonni.
Elfogadta Magyarország új alaptörvényét az Országgyűlés
Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek!" feliratot formáztak betűkből.
Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.

Az alkotmányozás, a modern feudalizmus és a kárpát-medencei őskori műveltség is téma volt napirend után
Babák Mihály (Fidesz) napirend utáni felszólalásában az alkotmányozás kapcsán az elmúlt 62 év nehézségeiről beszélt.
Németh Zsolt (Jobbik) a modern feudalizmus bukásáról szólt. Szerinte a modern feudalizmus korának véget kell vetni, "de nem fülke-, hanem radikális forradalommal és változással" és ehhez szükségesek a IV. Béla Terv intézkedései, többek között a külföldi multinacionális cégek magyarországi szerepvállalásának szigorúbb szabályozásával.
Szatmári Kristóf államtitkár válaszában leszögezte: hiba minden külföldi székhelyű céget egy kalap alá vonni, mert sok hozzájárult az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaság modernizációjához.
Ferenczi Gábor (Jobbik) a kárpát-medencei őskori műveltségi körökről beszélt napirend utáni felszólalásában.
Az ülést elnöklő Balczó Zoltán az Országgyűlés következő - várhatóan kétnapos - ülését április 26-ra hívta össze.

Olvasóink írták

105 hozzászólás
  • 105. elemér 2011. április 20. 07:37
    „Azért még hozzáfüzném, hogy se a cigány problémát, se a munkanélküliséget és eladosodást nem tudták idáig megoldani. Bárki nyert volna ezeket nemtudta volna megoldani. Többet vártak az uj kormánytol, mint amit idáig teljesitettek.”
  • 104. elemér 2011. április 20. 07:20
    „Én egyszerüen csak azt tudom hozzáfüzni, hogy mikor a nép megvan elégedve akkor nem kritizáll. Lássák hogy itt valóban változások voltak és megszünt a korrupció és mutyizás. Ez történt Gruziában, amit bel és külföld ott elismer. Ha ilyesmi Mo.-n töténik, akkor ott is lessz elismerés. Én idáig ilyen elismerésröl nem tudok. Én csupán hiteles egészséges kételkedésekröl tudok. Igen volt 2/3 többség, de a baj ott van, hogy ezek karrier politikusok és valódi változást tölük bajossan lehet. Kell egy uj generáció ahoz.”
  • 103. annobon 2011. április 19. 14:57
    „101-102-höz: Csaxólok, hogy az ilyen más weblapokról átmásolt hosszú ömlengések nem tartoznak a klasszikus "hozzászólás" kategóriájába! Aki ilyesmiket akar olvasni, az felkeresi az adott honlapot és annyi...”
  • 102. Phobos 2011. április 19. 14:26
    „A nagy áprilisi fülkeforradalom egy éve - elsőként a cigánybűnözés tükrében

    Az utóbbi időben baráti-ismerősi körben mind többektől - akik korábban fanatikus Fidesz-rajongók voltak - egyre ingerültebb megnyilvánulásokat hallok, hogy nagyon nem jól alakulnak honi dolgaink.
    Természetesen a Bajnai-, Gyurcsány-, Veres-, Szűcs Erika-, Lendvai-féle bűnöző csatornatöltelékek rémuralma és vészkorszaka után senki nem várt csodát, azt azonban teljes joggal remélte, hogy valamiféle enyhe javulás és kibontakozás elkezdődik a hazai gazdaságban, helyreáll a közrend, visszaszorul az erőszakos bűnelkövetés, s az említett főkolomposok bandájukkal együtt már régen valamely büntetés-végrehajtási műintézmény hosszadalmas vendégszeretetét fogják élvezni.
    Nos, ehelyett - a részletező teljesség legcsekélyebb igénye nélkül - a közbiztonság rosszabb, mint Gyurcsányék alatt volt, s a kormány semmiféle erőfeszítéseket nem tesz, hogy olyan jogszabály-módosításokat hajtson végre, amelyek a veszedelmes cigánybűnözőket évtizedekre kivonnák a normális, civilizált emberek közösségéből, s olyan értelemben módosítaná a rendőrségi törvényt, miszerint bármely politikai demonstráció résztvevőivel szemben az egyenruhások erőszakot nem alkalmazhatnak, ám az állati módon viselkedő, agresszív, emberi mivoltából kivetkőzött és közveszélyes cigányt - akár Amerikában - a helyszínen lepuffanthatnák. A rohamrendőrséget, a készenlétieket pedig demonstratív módon az ország rikítóan ,,kiszínesedett" abaúji, zempléni, szatmári, nógrádi, hevesi, hajdúsági régióiban lehetne módfelett tanácsos, hasznos és statáriális módon példát statuáló érvénnyel bevetni. Persze Pintérék az egész cigány-problémából semmit nem értenek, illetve nem akarnak érteni, pedig az ország említett régióiban pokoli állapotok uralkodnak már ma is, s a paleolit kori elképesztő mélysötétség és antiszociális magatartásformák - a purdécsinálás gyors ütemét és intenzitását tekintve - hihetetlen gyorsasággal eszkalálódnak és mélyülnek napról napra, pokollá téve a helybéli magyarság ottani életét, továbbá súlyosan és teljességgel értelmetlenül megterhelve szociális ellátórendszerünket.

    Ismételten: a drákói törvények, a bűnözőkkel szembeni kőkemény hatósági fellépés jogi feltételeinek kodifikálása, s a purdéreprodukálás drasztikus visszaszorításához szükséges jogszabályok a parlamenti kétharmad birtokában egy félévnél kevesebb idő alatt kényelmesen megteremthetők lettek volna. Ehelyett a kormány struccpolitikát folytatva még ma is a politikai korrektség és neoliberális elmebaj vezérfonala mentén mer az ügyben bármit is lépni. Összességében azonban a magam részéről a cigánykérdést - be kell vallanom - történetileg és politikai értelemben is megoldhatatlannak látom. Történelmünk során minden jövevény, kulturálisan a magyarságtól teljesen idegen mentalitású etnikum sikeres beilleszkedésére és integrációjára elég volt 2-3 generációnyi idő. Esetükben 600 év is kevésnek bizonyult. (Amennyiben persze már a 11. században angliai kávéházakban zenéltek a roma ősatyák, úgy egy évezred is elégtelen volt!) Sokszor halljuk kormányzati és egyéb prominensektől, hogy a cigányok civilizálása és felemelése a tanulás és a munka világába való bevezetés által volna megoldható. Szerény kérdésem: miképpen? Jómagamnak volt szerencsétlenségem középiskolában, esti tagozaton cigány osztályt tanítani, nos, ez maga volt a legteljesebb értelmetlenség és totálcsőd. Civilizációs szakadékok tátonganak egy fehér és egy cigány diákokat tömörítő osztály között, s nem is azonos történelmi időben léteznek. Egy másfajta lehetőség lenne, ha az oktatást-nevelést, a társadalmi együttélés legalapvetőbb normáit egy kialakuló cigány értelmiség sajátíttatná el saját etnikumával. Újabb, súlyos adekvát kérdéseim: hol vannak ők, a néhány ezreléknyi minoritást leszámítva? S legfőképpen: honi cigányvezéreink olyan síkhülyék, hogy 20 év alatt egyetlen projektet sem tudtak az asztalra csapni saját fajtársaik felemelése érdekében, tevékenységük abban múlt ki, hogy lenyúltak több százmilliónyi közpénzt, retorikájuk meg kimerült a permanens ,,rászisztázásban", a fajgyűlölet, kirekesztés, fasizmus és társaik mániákus és betegesen kényszeres szajkózásában. Nos, a bajt tetézi, hogy akinek mégis sikerül a barbárság viszonyai közül kikerülnie a cigány etnikai közösségből, és a civilizált társadalom hasznos tagja lesz, arra már a putri nívón élő társai is ,,magyarként" tekintenek, lévén, hogy önmaguk identitástudatát definiálják úgy, s azonosítják - teljes joggal - saját életformájukat a bűnözéssel, élősködéssel, ,,segílyen" éléssel, s az állítólagos, legendás gyermekszeretet náluk csak pénzkereseti forrás. Hát így bizony nehéz lesz bármit is elérni. Talán valamely csendes-óceáni szigeten, netán Szibériában alapítani kellene egy szuverén cigány államot. Ez ügyben Pintérék felvehetnék a diplomáciai tárgyalások fonalát Putyinnal. Fletó nyilván igen pragmatikus és hasznosítható instrukciókat tudna adni ez ügyben.”
  • 101. Phobos 2011. április 19. 12:38
    „Lázár marad a Fidesz frakcióvezetője

    Frakcióvezetőt választ május 9-én a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja; Lázár János, ha Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök jelöli, újra elvállalja a tisztséget. A frakcióvezető az MTI-nek adott interjúban beszélt arról is, nem lát változást Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Fidesz-frakcióbeli megítélésében, amely ,,eddig támogató volt". Lázár János emellett elmondta, személy szerint meggyőzhető a szabad vasárnap ügyében, de komoly fenntartásai vannak.
    Lázár János a Fidesz és a KDNP kapcsolatát firtató kérdésre azt mondta: az elmúlt egy évben pozitívabb lett a Fidesz viszonya a kereszténydemokratákkal. A KDNP történelmi pártként egy óriási lehetőséget kapott a tavalyi országgyűlési választásokon, és a saját maga nézeteit próbálja megvalósítani. Az teljesen természetes, hogy egy akkora támogatottságnál, mint amekkorával a Fidesz-KDNP rendelkezik, viták alakulnak ki a koalíciós pártokon belül - vélekedett, hozzáfűzve: ,,én olyan frakcióvezető vagyok, aki ezeket a vitákat nem elnyomja, hanem hagyja, sőt inspirálja".
    Azzal kapcsolatban, hogy új felsőoktatási koncepció készül, mert a hírek szerint Orbán Viktor hiányolta a jelenlegiből a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat, a frakcióvezető kifejtette: mind a közoktatási, mind a felsőoktatási koncepció, mind pedig a pedagóguséletpálya-modell ügyében egyeztetés zajlik a képviselőcsoport és a kabinet között.
    Az esetleges kormányátalakítást érintő felvetésre Lázár János azt mondta: rendszeresen konzultál Orbán Viktorral, és ezek alkalmával ,,még egy kormánytag esetében sem merült fel, hogy problémája lenne vele" a miniszterelnöknek.
    Megosztott a frakció a szabad vasárnap ügyében
    Az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos kereszténydemokrata elképzeléssel összefüggésben közölte: a javaslat nagy vitát váltott ki a Fideszben, vannak, akik támogatják, vannak, akik ellenzik. A téma még nem volt napirenden frakcióülésen, de az alkotmányozás végeztével, várhatóan már a jövő héten a képviselőcsoport elé kerül - tájékoztatott, megjegyezve, hogy a fideszes politikusok szeretnék majd megismerni a kormányzat által rendelt hatástanulmányokat a lehetséges következményekről.
    A politikus személy szerint meggyőzhető a szabad vasárnapról, de komoly fenntartásai vannak. Rámutatott: az a KDNP-s cél támogatható, hogy a vasárnap a családé legyen, de azt is figyelembe kell venni, hogy sokan a munkájuk miatt csak vasárnap érnek rá vásárolni.
    Lázár János bejelentette azt is: május 9-én, hétfőn a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja frakcióvezetőt választ, amelyen - ha Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök jelöli őt - újraindul. Elmondta, a Fideszben első alkalommal egy évre, utána pedig három évre választanak frakcióvezetőt. Így ha most újra megválasztják, 2014-ig ő lehet a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.
    Arra a kérdésre, hogy a Fidesz nyári tisztújító kongresszusán elindulna-e valamilyen tisztségért, azt válaszolta: nincs ambíciója ilyen jellegű feladatra, ,,bőven elég a frakcióvezetés".”
  • 100. load 2011. április 19. 12:03
    „99. AHA
    "De vajon mi lehet abban a táskában?"
    Hármat találhatsz. ;)”
  • 99. AHA 2011. április 19. 11:52
    „load
    Jól kisarkítottad,pont ezt vártam.
    :-) De vajon mi lehet abban a táskában?”
  • 98. load 2011. április 19. 11:03
    „88. AHA
    "Még mindig nem értem!"
    Akkor elmagyarázom.
    Ha egy közbeszerzési tenderen, azért viszi el előlem a konkurencia kétszeres áron a munkát, mert nagy, jól kibélet aktatáskával megy be a pályázat kiírójához, akkor az engem személyesen is érint, mert elbukom a munkát.
    Téged meg azért, mert abban az aktatáskában a te adód is benne van.
    Remélem, így már értesz!”
  • 97. kerteszb 2011. április 19. 10:48
    „A fideszes Ovi-tákolmány azokra fog rádőlni, akik megszavazták...pótcselekvés a megszorítások leplezésére.”
  • 96. annobon 2011. április 19. 10:46
    „A ´zembereknek´ nagyjából mindegy is, hogy mi van az alkotmányban. Az eddigiből se sokan tudnának idézni, ha mondjuk az utcán megszólítaná őket egy riporter. Az új sem fog különösebb hatást gyakorolni a mindennapi életünkre. Ettől még nem lesz se több se kevesebb a fizunk, a benzin és az élelmiszerek továbbra is drágulni fognak, a gyereknek ugyanúgy meg kell venni majd a tanszert és ruházni kell őket, aki bűncselekmény t fog elkövetni a Btk. alapján fogják felelősségre vonni és hosszasan sorolhatnám. Összefoglalva: a napi élet és az állampolgárok szemszögéből az alkotmány(osdi) teljesen irreleváns! Viszont az tagadhatatlan, hogy az országgyűlésnek és a médiának biztos munkát jelentett és jelent még jó sokáig! :-)”
  • 95. okostojas007 2011. április 19. 10:25
    „magyarország túlnyomó többsége nem volt elvakult komcsi és most sem elvakult keresztény ( szentfazék ) én biztos nem..
    előbbi benne volt az útóbbi most lesz ....
    <moderálva>”
  • 94. AHA 2011. április 19. 10:11
    „okostojas007
    Ez nem kimondottan neked szól:
    Azért a hőbörgők közül még senki nem mondta el,hogy személy szerint ő miért fog rosszabbul élni az új Alkotmány miatt.
    Load legalább vette a fáradtságot és elolvasta.Ezt gondoltam is.A többi meg csak úgy szokásból lövöldöz a levegőbe mert kell azt kész.”
  • 93. AHA 2011. április 19. 10:08
    „okostojas007
    A Jobbikosokat ne keverd ide!
    Az akinek szól az úgyis tudja!”
  • 92. okostojas007 2011. április 19. 10:06
    „Aki ma reggel a benzinkútnál káromkodott mert 386 ft a benzin - az komcsi ?
    aki kiment szombaton tűntetni a munkaszerződése szerinti jogaiért - az komcsi ?
    aki a magyar gárdát betiltotta - Az komcsi ?
    aki a gárda járőrözését törvénytelennek tartja - az komcsi ?
    aki kijelenti hogy nincs cigánybűnözés - az komcsi ?
    aki nem fizet be önként ( mint te ) az államadósságcsökkentő alapba - az komcsi ?
    látod ezért vagy te fogalomzavarban és nem tudod hogy mit beszélsz.....”
  • 91. AHA 2011. április 19. 09:41
    „mindigatutit
    Kifejtenéd bővebben? Tudod,a problémák miatt!”
  • 90. mindigatutit 2011. április 19. 09:40
    „aha
    mi nem tehetünk arról,hogy szövegértelmezési problémáid vannak”
  • 89. machers 2011. április 19. 09:35
    „66. Dr.Lang 2011.04.19. 02:15
    Próbálok pontosabban fogalmazni. Erőszak nem volt, csak az egy év nem szólt másról, mint a hatalom bebetonozásáról.
    Így már érted?”
  • 88. AHA 2011. április 19. 09:33
    „load
    Még mindig nem értem!
    :DDD
    Személy szerint téged ez miben gátol? Miért lesz neked ettől rosszabb életed?”
  • 87. AHA 2011. április 19. 09:30
    „okostojas007
    nem láttál,vagy csak nem figyeltél..
    Hogy honnan tudom,hogy ki a komcsi? Aki kézzel-lábbal tiltakozik ellene.Lám,milyen egyszerű!”
  • 86. load 2011. április 19. 09:24
    „79. AHA
    No, akkor msot a komcsi beidegződésemmel felhívom a figyelmedet náhány kifogásolt alkotmány részre.
    Rágódj rajta!
    Transparency International:
    ,,A hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétes az, hogy a kapcsolódó sarkalatos törvények tervezetei közül egy sem ismert, és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről sem lehet semmit tudni"
    "Az új alkotmányban szűkítik az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát és fenntartják a testület jogkörének korábbi korlátozását, ami a korrupció legsúlyosabb formáiból származó következmények elhárítását teszi lehetetlenné. Az állampolgároknak a jövőben nem lesz lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezzék, ha azt sejtik, hogy egy jogszabályt úgy fogadtak el, hogy a jogalkotót korrumpálták."
    " Aggályos az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése. Egyrészt azért, mert a jogkereső állampolgárok, újságírók, civil szervezetek kizárólag egy közigazgatási hatósági eljárás közbeiktatásával, feleslegesen hosszadalmas és bonyolult eljárás után fordulhatnak majd bírósághoz, ahelyett, hogy közvetlenül bírák dönthetnének az ügyükben. "
    "A korrupcióelleni küzdelem gátja lehet, ha a bíróságok függetlensége veszélybe kerül. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg nem szerepel sem a javaslat normaszövegében, sem az indokolásban és nem ismertek a bírósági szervezetre vonatkozó reformelképzelések sem."
    "Az Alaptörvény korábbi szövegváltozatában helyet kapott, hogy a pártok működésének és gazdálkodásának szabályait a tiszta közélet biztosítására tekintettel kell szabályozni, ám a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat ilyen rendelkezést már nem tartalmaz. A Transparency International álláspontja szerint a párt- és kampányfinanszírozás hatékony, átlátható és szigorúan érvényre jutatott szabályozása nélkül a közélet tisztasága nem biztosítható, ezért éppen az elhagyott rendelkezés lehetne különösen fontos a korrupció elleni fellépés szempontjából."”
105 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Érdekelte-e a kormányt a külföld véleménye?

Az új magyar alkotmányról közölt interjút Prőhle Gergellyel, a külügyminisztérium helyettes államtitkárával hétfőn a Deutschlandfunk rádióállomás. Tovább olvasom