Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

A szabadkereskedelmi egyezmény hatásairól tárgyal a parlament

A nemzeti parlamentek jóváhagyása is kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásához.

7. rész


Magyarország GMO-mentessége mellett álltak ki pártállástól függetlenül az országgyűlési képviselők csütörtökön az Országgyűlésben az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről tartott vitában.

Fidesz: Magyarországnak a tisztességes piaci versenytől nincs félnivalója

Pócs János (Fidesz) véleménye szerint deficitet szenvedett azon képviselők demokráciafelfogása, akik úgy gondolják, vannak ügyek, amelyek tárgyalásra sem méltók.

Mint mondta, Magyarországnak a tisztességes piaci versenytől nincs félnivalója, ugyanakkor a GMO-mentesség kérdése nem lehet alku tárgya. Hangsúlyozta, nem lehet gyengíteni az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi szabályokat. Hozzátette: Magyarország szempontjából elengedhetetlenül fontos a vámkontingensek megtartása a többi között a kukorica, a marha, a dohány, a cukor, a textiltermékek tekintetében.

Tessely Zoltán (Fidesz) a vetőmagok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy nem lazulhat a szabályozás, Magyarország nem kér a genetikailag módosított szervezetekből. Azt kérte, "csírájában fojtsák el" a szabályozás felpuhítására irányuló törekvéseket.

Boldog István (Fidesz) azt mondta, ha ma kellene szavazni az egyezményről, akkor nemmel szavazna, mert nem látszanak még a részletek tisztán.

MSZP: a munkavállalók jogait védeni kell

Kiss László (MSZP) közölte, nem támogatnak olyan megállapodást, amely csorbítja a munkavállalók jogait.

Hozzátette: nem támogatják a GMO-s élelmiszerek dömpingjét, illetve a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi szabályok felpuhítását.

Arra a kormánypárti felvetésre, hogy Magyarországnak a tisztességes piaci versenytől nincs félnivalója azt mondta, a kormánypártok nem így gondolkoztak a trafik- vagy a földmutyi idején.

Jobbik: Magyarország ne ratifikálja az egyezményt!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy értékelte félig meddig titkos tárgyalások folynak a készülő megállapodásról. Szerinte ha a tervezetet fogadják el, akkor az Egyesült Államokból az EU 29 tagállama lesz, amely részben beleszólhat az uniós szabályozásba lényegi kötelezettségvállalás nélkül. Lehet, hogy a GMO-k kivonását előre egyeztetni kell "a még mindig világbirodalomnak tekinthető szerveződéssel" - közölte.

Kitért arra, hogy a választott bírósági kikötést a Kanadával kötött egyezmény kapcsán a megkérdezettek 97 százaléka elutasította.

Arra szólította fel a kormányt, ne ratifikálja és ne tárgyaljon tovább az egyezményről, ha ezek a veszélyek fennállnak.

Bana Tibor (Jobbik) szerint a hatástanulmányok is arról szólnak, hogy gazdaságilag is hátrányosan jönne ki Magyarország.

LMP: Magyarország szempontjából biztos, hogy nem ez lesz az évszázad üzlete

Ikotity István (LMP) azt mondta, a paksi bővítésre emlékezteti a szabadkereskedelmi egyezmény, hiszen minden érdemi kérdést titkosítottak. A hatások - az ellenzéki képviselő szerint - egyenlőtlenek lesznek az EU-n belül: az erős államok profitálhatnak, a déli és a keleti országok vesztesei lesznek.

Elmondta, a magyar gazdaság oldaláról nézve a multiknál fog összpontosulni a haszna. Szerinte az egyezmény a munkajövedelmek és munkahelyek csökkenésével jár, és biztos, hogy Magyarország szempontjából, hogy nem ez lesz az évszázad üzlete.

Sallai R. Benedek (LMP) is azon a véleményen volt, hogy ez az egyezmény rossz a magyar embereknek, a társadalomnak, illetve a természeti erőforrásoknak.

Szerinte az Egyesült Államok nem tud olyat kínálni, ami a magyar embereknek jó legyen. Azt kérte, hogy a magyar gazdaságot nem próbálják meg versenyeztetni egy olyan ország gazdaságával, amely semmilyen korrekt szabályozást, emberi jogokat nem tart be.

Közölte, határozottan el kell utasítani a GMO-mentesség felpuhítását.

Kormány: pillanatnyilag nem létezik a megállapodás

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a vitát lezárva közölte: a kormány a tárgyalásokat támogatja, nincs módja azok elől kitérni, ehhez kért felhatalmazást. Pillanatnyilag nem létezik az EU és az Egyesült Államok között transzatlanti megállapodás - hangoztatta, megjegyezve: annak végső formáját egy több éves tárgyalási folyamat során alakítják ki.

Kitért arra, hogy óriási gazdaságok nőnek fel a világban, például India, miközben az EU lassan elöregszik, kicsit skanzenizálódik. Európának is a piac szereplőjeként kell tovább élni - közölte.

A védendő magyar érdekek közé sorolta: a közúti járműgyártást, az autóalkatrész-gyártást, a vegyipart, a gyógyszeripart, az infokommunikációs termékeket. Mint mondta, csak behatárolt piacnyitást tartanak elfogadhatónak az alaptermékek esetében, például a sertés, a baromfi, a kukorica esetében.

Közölte, fenn kell tartani a jelenlegi, nagyon magas szintű uniós élelmiszerbiztonsági szabályozást. A választott bíróság kapcsán azon a véleményen volt, a magyar jogrend alkalmas arra, hogy annak keretei között intézzék el az állam és a nagyvállalatok jogvitáit.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány még mindig nem vitte az Országgyűlés elé a Nemzeti Vidékstratégiát. Nagy István, az FM államtitkára válaszként közölte, hogy a kormány korábban elfogadta a Nemzeti Vidékstratégiát.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról beszélt, hogy habár a törvényi előírás szerint a fővárosi Kossuth téren kellene állnia a Forradalom Lángja emlékműnek, de az nem található ott.

Ikotity István (LMP) bejelentette, pártja fel szeretné kérni a kormányt, hogy mérje fel a szegrációt a magyar iskolarendszerben.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta az ülést és március 2-ra, hétfőre hívta össze a következőt.

6. rész


Az LMP szerint magyar emberek bérét, a munkahelyeket veszélyezteti az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény. A csütörtöki parlamenti vitanapon az is szóba került, hogy a Kanadával megkötött hasonló egyezmény az LMP szerint eltörölte Magyarország GMO-mentességét. A kormány képviselője azt közölte, nincs szó a GMO-engedélyezési szabályok lazításáról

LMP: a magyar emberek bérét, munkahelyeket veszélyeztet az egyezmény

Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy egy olyan projektről van szó, amelyben szinte minden titkos. Hangsúlyozta, hogy pártja semmit nem tud támogatni, ami a magyar emberek bérét, a munkahelyeket veszélyezteti, és ez az egyezmény ilyen.

Szerinte jelentős mértékű és elhúzódó költségei lesznek az egyezménynek a megszűnő munkahelyek miatt, azt a szakszervezetek nem is támogatják. Megjegyezte, egyes kutatások szerint 600-680 ezer munkahely szűnhet meg Európában.

Szél Bernadett élesen bírálta a választott bírósági kitételt, úgy értékelte, hogy azzal a multiknak akkora hatalma lesz, hogy az államok kisinasként szolgálhatják ki őket.

Schiffer András (LMP) az EU és Kanada között kötött kereskedelmi és gazdasági megállapodást, a CETA-t hozta szóba, ami véleménye szerint feloldja Magyarország GMO-mentességét. "Ne szédítsék a parasztokat!" - hangoztatta.

Kormány: nincs szó a GMO-engedélyezési szabályok lazításáról

Nagy István, Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a CETA-egyezményről azt mondta, a GMO-k kérdésében az EU és Kanada között nincs semmiféle kötelezettség arra, hogy az EU-nak lazítani kellene a kanadainál szigorúbb GMO-engedélyezési rendszerén.

Közölte, tudományos kockázatokra hivatkozva továbbra is el lehet utasítani a GMO-k engedélyezését, fent lehet tartani a moratóriumot is.

KDNP: az egyezmény nem veszélyeztetheti a GMO-szabályozást

A KDNP-s Földi László arról beszélt, hogy Magyarország kiegyensúlyozott, ambiciózus megállapodásban érdekelt, a pozitív hatásokból pedig minden tagállamnak és szektornak részesednie kell.

Fontos érdeknek tartotta, hogy a világszinten szigorú uniós világegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályozás megmaradjon és ne is gyengüljön. A kormánypárti politikus elsőrendű célnak nevezte a GMO-szabályozás megőrzését.

Az MSZP feltételekkel támogatja az egyezményt

Az MSZP-s Mesterházy Attila feltételekkel támogatni tudja az egyezményt. Azt kérte: a kormány konkretizálja, mit tart nemzeti érdeknek, milyen feltételei vannak. Emellett szövetségesek keresését szorgalmazta és azt javasolta, hogy siettessék az adatok nyilvánossá tételét.

A szocialista politikus széles politikai konszenzust sürgetett és azt is megfogalmazta elvárásként, hogy készüljön gazdasági akcióterv, hogy Magyarország fel tudjon készülni a pozitív és negatív hatásokra.

Fidesz: a világ legjelentősebb együttműködése aknázható ki

Bánki Erik (Fidesz) szerint a megállapodással az unió és Magyarország a világ legjelentősebb együttműködését aknázhatja ki, hiszen résztvevői állítják elő a világ GDP-jének felét. Hangsúlyozta: közép- és hosszútávon várható előny az egyezménytől.

Az ország számára fontos élelmiszer-, gyógyszer- vagy vegyipar nem járhat rosszul - hangsúlyozta. Nem tartotta megalapozottnak azt a félelmet, hogy a kormány az ország számára előnytelen partnerségi viszonyhoz adja hozzájárulását.

A Jobbik a szigorú európai élelmiszeripari szabályokat félti

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint, ha sikerül is megőrizni GMO-mentességünket, az egyezmény ellehetetleníti, hogy a húsiparból is kiszorítsuk a génmódosított takarmányt. Kijelentette: jelenleg az Egyesült Államokból érkező élelmiszerek csaknem fele fennakad az európai hatóságok vizsgálatain, szerinte félő, hogy nem védhetők a jövőben a szigorúbb európai szabályok.

Fidesz: szükség van garanciákra

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szükségesnek ítélte a garanciális elemek beépítését az egyezménybe, ehhez pedig - mondta - a magyar félnek a lehető legnagyobb mértékben be kell kapcsolódnia a tárgyalásokba. Közölte: nem egyenlő erejűek a partnerek, az Egyesült Államok gazdaságilag, de katonailag is túlhatalomban van, részben azért, mert nincs is egységes Európai Unió.

Kijelentette: a magyar mezőgazdaság hátrányban van az unióban, de az uniós termelők az amerikaiakhoz képest hátrányba szorultak. A többi között Kína azonban az Egyesült Államok kihívójává vált gazdaságilag, ezért az Egyesült Államoknak szüksége van partnerekre.

LMP: a versenyképesség növelésének káros hatásai is vannak

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint azokon a helyeken, ahol eltörölték a piacvédő vámokat, nőtt a különbség a szegény és a gazdag országok között. A megállapodás szerinte egyet jelent a profit növelése előtti akadályok teljes felszámolásával, ami miatt az ország komoly veszélyekkel nézhet szembe.

Azt mondta: beszélni kell a versenyképesség javításának negatív társadalmi és környezeti hatásairól is. Ide sorolta a termelési költségek, például a bérköltségek leszorítását, vagy a lazább környezetvédelmi szabályokat.

A versenyképesség növeléséért az államnak is csökkentenie kell az elvonásokat - mondta -, így kevesebb jut majd például az oktatásra, de összességébe mindenre.

Jávor: lazulhat a vegyianyag-politika

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője a vegyianyag-politikáról szólva azt mondta: az európai alapvetően különbözik az amerikaitól, szemlélete az elővigyázatosságon alapul, szemben a tengeren túlival. Szerinte így veszélybe kerül az európai biztonság, és felmerül a kérdés: kell-e olyan termékeket piacra engednünk, amelyek jelenleg be vannak tiltva.

5. rész

A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a versenyképesség javítását szolgálja az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény. Több államtitkár is a magyar érdekek képviseletének fontosságát hangsúlyozta. Az MSZP arról beszélt, hogy a tárgyalások elején felesleges "lázítani", a Jobbik pedig elutasította a megállapodást.

NGM: a partnerség javítja a versenyképességet

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a versenyképesség javítását, az iparosítást emelte ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezménnyel kapcsolatban (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP).

Magyarország támogatja a tárgyalásokat - jelentette ki, előnyösnek ítélve a partnerséget az olyan nyitott gazdaságok számára, mint Magyarország. Az egyezmény szerinte könnyebb piacszerzést biztosít az európai termelési ágazatokba szorosan integrálódott iparágak, például az autóipar számára, és így a vámok vagy a bürokratikus szabályok nem jelentenek majd akadályt.

A hatásvizsgálatokról - amelyek szerinte csak feltételezéseken alapulhatnak - azt mondta: az eddig készült tanulmányok pozitív képet festenek. Úgy ítélte meg: az európai gazdaság évente akár 0,49, a magyar pedig 0,2 százalékkal is bővülhet, Magyarországon pedig 20-30 ezer munkahely is létrejöhet.

Tévhitnek nevezte, hogy az egyezmény csak a multiknak kedvezve, szerinte a kis- és közepes vállalatok többet nyerhetnek általa, számukra ugyanis eddig nagyobb terhet jelentettek a kereskedelmi korlátozások. Negatív szektorális hatásokat a vizsgálatok nem jeleztek - közölte.

Az államtitkárok a magyar érdekek képviseletét hangsúlyozták

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára arra hívta fel a tiltakozó ellenzéki képviselők figyelmét, hogy még nem köttetett meg a szabadkereskedelmi egyezmény, jelenleg a tárgyalások zajlanak, Magyarországnak pedig az a dolga, hogy ott legyen a tárgyalóasztalnál, küzdjön a magyar érdekek képviseletéért.

"Nem vagyunk kiszolgáltatva az eseményeknek" - jelentette ki, a konkrétumok közül megemlítve, hogy több védővám is érvényben marad.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szintén azt hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások még a kezdeti, "erőfelmérő" szakaszban vannak, a nehéz kérdésekben várhatóan az év második felében kezdődhet meg az alku.

Kiemelte az átláthatóság fontosságát, mert "a folyamat nem lehet egy fekete doboz".

Fidesz: a megállapodás jó lehet a magyar gazdaságnak megfelelő érdekérvényesítés esetén

Hörcsik Richárd fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény komoly előnyöket nyújthat a nyitott magyar gazdaságnak, ha Magyarország kellő módon tudja képviselni az érdekeit a tárgyalásokon.

Szorgalmazta, hogy a tagállami kormányok folyamatosan jelezzék az Európai Bizottságnak: az Európai Parlamenten (EP) kívül tagállami parlamenti megerősítésekre is szükség lesz az egyezményhez.

A tárgyalásokról szóló információk hiányával kapcsolatban Hörcsik Richárd azt mondta: ősszel elmozdulás volt megfigyelhető ezen a téren, miután az Európai Tanács egyhangúlag döntött a tárgyalási irányelvek közzétételéről.

MSZP: felesleges, veszélyes "lázítani" a társadalmat

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő felszólalásában közölte: még nem döntötte el, hogyan fog majd szavazni a szabadkereskedelmi megállapodásról az EP-ben. Úgy számol egyébként, hogy ez két-három éven belül nem is fog megtörténni.

Úgy fogalmazott, a tárgyalás elején felesleges és veszélyes "lázítani" a társadalmat az ügyben.

A szocialista politikus szerint egyébként a Fidesz szélkakas-politikát folytat, rendszeresen mást mond a megállapodással kapcsolatban.

KDNP: jó megállapodásra kell törekedni

A KDNP-s Hargitai János (KDNP) szerint jó megállapodásra kell törekedni, és nem elég az, hogy az alaptörvény rögzíti Magyarország GMO-mentességét, arra a megállapodásnak is garanciát kell adni.

Elmondta, hogy egyes vélemények szerint az egyezmény 0,2-0,3 százalékkal növelheti a magyar GDP-t, de azt is jelenti, hogy megszűnik a mezőgazdaság erős támogatása az EU-ban.

Közölte, nem látják értelmét a választott bírósági rendszernek, és úgy látják, az egyezmény nem köthető meg parlamenti ratifikáció nélkül.

Jobbik: hátrányos a megállapodás

Bana Tibor (Jobbik) megerősítette: határozottan elutasítják a megállapodást, amelyet a nemzeti önrendelkezés szempontjából és gazdasági szempontból is hátrányosnak tartanak.

Mint mondta, a támogatók a GDP növekedésével, az életszínvonal emelkedésével érvelnek, miközben érdemi hatástanulmányokkal nem lehet találkozni. Szerinte az egyezmény megkötése a kevésbé fejlett uniós tagállamok gazdaságának hátrányos lehet, és az unión belül is csökkenhet a kereskedelem. A választott bíróság kapcsán azt mondta, a multik megakadályozhatnák az egyes államok célkitűzéseit.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint egy geostratégiai játszma újabb állomásáról van szó, az Egyesült Államok piacot kíván teremteni a rendkívül drágán és környezetromboló módon kitermelt palagáznak. Ezzel még kevésbé lesz érdeke az Egyesült Államoknak megegyezni az iráni atomprogramról, a szankciók feloldásáról - jegyezte meg.

4. rész

A Jobbik szerint az uniós tagállamok és az Európai Unió szuverenitása is csorbulhat, ha elfogadják az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt. A csütörtöki parlamenti vitanapon az LMP élesen bírálta a partnerséget.

Jobbik: az egyezmény a gyarmatosítás utolsó lépcsőfokát jelenti

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezmény (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP) több mint egy kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás. Szavai szerint a TTIP jelentősége túlnyúlik az üzleti, gazdasági és kereskedelmi szférán, mert az egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről szól, amelyik "a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti" - mondta.

A vezérszónok úgy fogalmazott: az egyezmény támogatói egyoldalú propagandát folytatnak. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság tavaly májusban olyan ismertetőt tett le az asztalra, amelyik csak a TTIP előnyeit mutatja be.

Gyöngyösi Márton azt mondta, az elhangzott érvek szerint a korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, ami elvezet a GDP növekedéséhez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez. Egyes vélekedések szerint a TTIP kihozza a résztvevő közösségeket a 2008-as válság során elért mélypontról - tette hozzá.

A képviselő az ellenérvek közé sorolta, hogy a beruházásvédelmi egyezmény lehetővé teszi, hogy multinacionális vállalatok jogi eljárást kezdeményezhessenek egy állam ellen, ha úgy érzik, hogy sérül a profitérdekük. A pert választott, profitorientált, magánbíróságokon folytatnának le - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot be lehetne perelni a GMO-mentesség miatt, miközben Romániától kártérítést lehet követelni, mert nem engedélyezik a cianidos aranybányászati eljárásokat.

A kereskedelmi szerződés megnöveli az egészségügyi kockázatokat, mert az Egyesült Államokban olyan élelmiszeripari technológiák is engedélyezettek, amelyek az EU-ban nem - folytatta. A transzparencia, az átláthatatlan titkos tárgyalások folyamata pedig kifejezetten veszélyessé teszik ezt az szerződést - jelentette ki.

Az uniós tagországoknak és az EU-nak is csorbulhat a szuverenitása, miközben az Egyesült Államok befolyása tovább nő - mondta a politikus, aki szerint a TTIP nem szolgálja a tagállamok és az EU céljait, ezért le kell venni a napirendről.

Jobbik: mégis kinek az érdeke?

Az Egyesült Államok érdekének tartotta a szabadkereskedelmi megállapodást Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője, aki szerint az veszélyt jelent a többi közt az európai élelmiszerbiztonságra, az emberi egészségre, a környezetvédelemre.

Rámutatott: az USA tárgyalódelegációjára a génmódosított élelmiszertermékek előállítói gyakorolják a legnagyobb nyomást, akik nem tudják elfogadni a szigorúbb európai szabályozást. Úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság éppen azért nem javasolja a GMO teljes európai tiltását, mert az veszélyeztetné a TTIP-t.

Beszámolt arról is, hogy bár húsz uniós tag az állami ratifikálást is szükségesnek tartotta, a bizottság azonban közölte: csak a tárgyalások lezárultával dönthető el, hogyan véglegesítsék azt, vagyis még nem tudható, hogy a magyar parlament rendelkezik-e vétójoggal a kérdésben.
LMP: a szabadkereskedelem kiterjesztése a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztése

Schiffer András (LMP) szerint a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztésével jár a szabadkereskedelem kiterjesztése. A politikus megállapodás tétjének nevezte a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését.

Kijelentette: az egyezmény a globális nagytőke kiváltságait védi, leépíti a munkavállalók jogait, az egészségvédelmet, veszélyezteti a Kárpát-medence környezetbiztonságát, és hátrányos a kisvállalkozásoknak.

A TTIP az Európai Unió hátrányait is felnagyítja - vélekedett -, és rossz választ ad a pénzügyi válságra: Európában hatszázezer munkahely veszhet el általa, csökkenni fognak a bérek, széthullhat az EU gazdasága.
A megállapodást az Észak-Amerika és Mexikó között kötött egyezményhez hasonlította és elmondta: a közép-amerikai országban sem csökkent a szegénység, a munkanélküliség viszont emelkedett általa. Beszámolt olyan esetekről, amikor nagyvállalatok azért pereltek egy államot - sikeresen -, mert az csökkenteni kívánta a gyógyszerek árát vagy növelni a minimálbér értékét.

Bírálta a magyar kormányt, amely eddig kizárólag gazdasági szereplőkkel tárgyalt, de azt is, hogy az USA és az EU között zajló tárgyalások iratait harminc évre titkosították, miközben a kérdésben hatszáz nagyvállalati lobbista "nyomul" Brüsszelben.

Az egyezmény szerinte lenullázza a politikai beavatkozás lehetőségét. Nyugatról a TTIP jelent majd függőséget, keletről Paks 2 - jelentette ki.

Szelényi Zsuzsanna: előnyös a TTIP

Az Együtt független képviselője, Szelényi Zsuzsanna előnyösnek nevezte a TTIP-t. Szerinte új pályára állíthatja Európát a partnerség, amely összeurópai szinten emelheti a jólétet. Kérdésként vetette fel ugyanakkor, hogy az unió és az Egyesült Államok a jövőben milyen irányt szab a partnerségnek.

A bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak - mondta - utalva arra: ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát.

Úgy ítélte meg: Európának és Magyarországnak is Nyugat, és nem Kelet felé van fejlődési lehetősége, felvetve a kérdést: ha a kontinens az USA-val sem tud megállapodni, hogyan tudna másokkal?

Bírálta mind a kormányt, amelynek szerinte "több véleménye van" a kérdésben, de az ellenzéket is. Az LMP és a Jobbik a multik hatalomátvételétől retteg - fogalmazott -, "konspirációs teóriákban nincs hiány".

3. rész

A nemzeti parlamentek jóváhagyása is kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásához - hívta fel a figyelmet a Fidesz a csütörtöki parlamenti vitanapon, amelyen az MSZP azt firtatta, milyen állapotban találja a magyar gazdaságot a megállapodás, a KDNP pedig leszögezte, hogy a GMO-mentesség nem lehet alku tárgya.

Fidesz: a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül nem születhet meg az egyezmény

Németh Zsolt (Fidesz) a középkori európai vallásháborúkhoz hasonlította az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezmény (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP) körüli vitát. Kifejtette: egyik oldalon a messianisztikus TTIP-ánusok állnak, akik szerint az egyezmény elhozza a virágkort, a másik oldalon az anti-TTIP-ánus ördögűzők állnak, akik szerint minden rossz gyökere ez az egyezmény. Az erre felhangzó taps miatt hozzáfűzte: ez a szekta jelen van az Országgyűlésben is, ők az ördögűzők, és sajátos koalíciót alkotnak, hiszen a Jobbik és az LMP is tagja ennek.

Mint mondta, minden hitvita kitermeli a saját agnosztikusait is, akik szerint mindegy, hogy jó vagy rossz az egyezmény, mert a külkereskedelem kis része irányul az Egyesült Államokba, ezért a TTIP nem is nagyon érinti az országot. Végül úgy összegzett: ideje véget vetni a TTIP-pel kapcsolatos vallásháborúnak.

A fideszes politikus hangsúlyozta, az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez. A kormánypárti képviselő szerint a megállapodásnak nem az a lényege, hogy a vámok megszűnnek, igazán újszerűt a nem vámjellegű akadályokban akarnak elfogadni, ez pedig Magyarországot is húsba vágóan érinti.

Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német TTIP-politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek - hangoztatta. Kitért arra, hogy az egyezményről a kormánynak további egyeztetéseket kell folytatnia a magyar gazdaság szereplőivel, a többi uniós tagállammal, illetve az EU-n kívüli partnerekkel.

Olyan egyezmény lenne a helyes - ismertette Németh Zsolt -, amelyben a részes államok jól érzik magukat, nem sodorja gazdasági, mezőgazdasági, ökológia válságba őket.

MSZP: nehéz egyértelműen állást foglalni

Tóth Bertalan (MSZP) a civilek észrevételeit vetette fel, miszerint nem sokat tudni az egyezmény előkészítéséről folyó tárgyalásokról. Szerinte a bizonytalanságot erősíti az is, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Hozzátette: a kormány szereplői is ellentmondásosan nyilatkoztak az egyezményről az elmúlt időszakban.

A civilek által felvetett másik problémaként említette, egyben antidemokratikusnak nevezte azt, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választott bírósághoz fordulhatnának. Mint mondta, ezt a magyar szuverenitás csorbulásának is tartják, és felhívta arra a figyelmet, hogy a paksi beruházásnál is szerepel a választott bíróság lehetősége.

Tóth Bertalan szerint a szervezetek attól is tartanak, hogy a szabályok egységesítésekor a kevésbé szigorúakat fogják alkalmazni, és ezzel összefüggésben vethető fel a GMO-mentes termékek forgalmazása is.
Közölte, nehéz egyértelmű álláspontot megfogalmazni a kérdésben, a konzultációkat nem lehet leszűkíteni a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekkel, a magyar emberekkel is meg kell vitatni. Jelezte, hogy az MSZP a szakszervezetekkel kezd konzultációba, hiszen a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők érdeke is, hogy tudják mire számíthatnak.

Kitért arra, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások nagy része nem integrálódott be a globális termelői láncokba, ez komoly hátrányt jelenthet a versenyképesség szempontjából. A mezőgazdaság területén a GMO-mentes termelés megszűnése mellett kihívás lehet az is - hangsúlyozta - , hogy komoly vetélytársat jelentenek az amerikai mezőgazdasági vállalkozások.

Tóth Bertalan azt is firtatta, milyen állapotban találja a magyar gazdaságot az egyezmény elfogadása. Szóvá tette a többi között az áfacsalásokat, az uniós pénzek irányított felhasználását, az állami bankvásárlásokat.

KDNP: a GMO-mentesség nem lehet alku tárgya

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok a világ egyik legjelentősebb gazdasági kapcsolatrendszerét jelentik, amelyek a világ GDP-jének 46,7 százalékát adják. Az áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az ezermilliárd dollárt - emelte ki.

A tervezett megállapodás nem csak a vámok lebontásában, de a szabványok egységesítése során is komoly változásokat hozna. Magyar szempontból a legjelentősebb kitörési előnyök a közúti járműgyártásban, a gyógyszeriparban és az IT-szektorban jelentkeznének - emelte ki. Hozzátette, hogy eközben viszont szinte mindenütt komolyabb versenyre kellene számítani. A KDNP álláspontja szerint a GMO, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy területén nem lehet felpuhítani az uniós szabályokat. Magyarország GMO-mentessége nem lehet alku tárgya - szögezte le Vejkey Imre.

Arra is kitért, hogy a beruházásvédelem területén nem egyértelmű, hogy a befektető és az adott állam közötti vitarendezést hogyan építsék be a megállapodásba. Kérdésesnek nevezte, hogy ez alapján Magyarországot beperelhetnék-e azok a multinacionális vállalkozások, amelyek kevesebb profitot tudnak termelni a kormány piac- és fogyasztóvédelmi intézkedései miatt.

A KDNP a tervezetet sok szempontból aggályosnak tartja, annak támogatásról vagy elutasításáról majd csak a részletek ismeretében tudnak nyilatkozni - zárta felszólalását.

2. rész

Az  Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett  szabadkereskedelmi egyezményről kezdett - ellenzéki kezdeményezésre  - vitát csütörtök délelőtt az Országgyűlés. A vitanapot indító  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy  a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogat.  Navracsics Tibor uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az  egyezmény nem születhet meg a tagállami kormányok és parlamentek  hozzájárulása nélkül.   
    
Szijjártó: a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő  szabadkereskedelmi egyezményt támogat  

Egyelőre bizonytalan az Európai Unió és az Egyesült Államok  közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások  végkimenetele, az azonban biztos, hogy a kormány csak a magyar  érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti  jóváhagyásra - közölte vitaindítójában Szijjártó Péter.  

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy a  szabadkereskedelmi megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a  közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és  beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a  résztvevő felek szabályalkotási együttműködését célozza.  

Mivel a tárgyalások kimenetele bizonytalan - folytatta a  tárcavezető -, rendkívül bizonytalanok a becslések a várható  hatásokról. Azt azonban általános tényként rögzítette: a magyar  gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat  egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek  szempontjából. Szerinte a különböző nemzetközi akadálylebontásokkal  az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegy- és a  gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, valamint az  infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén  jelentkezhetnek.  

A magyar szempontokról szólva több mezőgazdasági kérdést is  megemlített a politikus. Kiemelte annak elérését, hogy a baromfi-, a  sertés- és a marhahúsnál, valamint a csemege kukoricánál az EU nem  irányoz elő teljes vámlebontást. Kijelentette továbbá azt is, hogy a  magyar mezőgazdaság GMO-mentességét semmi sem fenyegetheti.  

A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a  figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények  Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.  

Szijjártó Péter jelezte, a kabinet folyamatosan figyelemmel  kíséri a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket nagy  jelentőségűnek tart, mert az EU akkor lehet erős, ha nyitott az  együttműködésre, a jelenlegi helyzetben a bezárkózás rossz válasz  lenne.  

Magyarország alapvető elvárása a tárgyalásokkal kapcsolatban az  átláthatóság és a nyilvánosság - hangsúlyozta a tárcavezető, aki  szerint a regionális kereskedelmi integrációk területén zajló  versenyben az EU-nak el kell kerülnie, hogy két szék között a pad  alá essen. Megemlítette például, hogy a csendes-óceáni  szabadkereskedelmi övezet az Egyesült Államok  preferencia-sorrendjében megelőzi az EU-val folytatott tárgyalásokat.  

Szijjártó Péter összegzésképpen óva intett attól, hogy végleges  értékítéletet fogalmazzanak meg a transzatlanti kereskedelmi  partnerségi megállapodásról, mert még hosszú hónapokba vagy akár  évekbe is beletelhet, hogy eredményről lehessen beszélni.  

Navracsics: az egyezmény nem születhet meg a tagállami kormányok  és parlamentek hozzájárulása nélkül  

Navracsics Tibor uniós biztos kiemelte: jelzésértékű, hogy  felszólalhat a parlamenti vitanapon, ugyanakkor sajnálja, hogy  biztosi megszólalásra tíz évet kellett várni. Reményét fejezte ki,  hogy ezentúl gyakrabban kerül sor ilyenre.  

Kifejtette: az egyezménnyel kapcsolatban az aggodalmak arról  szólnak, nem történhet-e meg, hogy az Európai Bizottság (EB) olyan  saját alkut köt, amely ellentétes Európa és az unió tagállamainak  nemzeti érdekével, kiszolgáltatja az uniót és a nemzeti, regionális  gazdaságokat. Az EB ugyanakkor nem tud "elszabadulni" a tagállami  érdekektől, hiszen tárgyalási mandátumot kapott a tagállamoktól, s  ennek határait nem lépheti túl - mondta.  

Hozzátette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában  kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a  magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos  exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer  új munkahely jöhet létre.  

A mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság területéről szólva  Navracsics Tibor rámutatott: úgy tűnik, biztonságban vannak, a  GMO-mentesség garanciái adottak. Fontosnak nevezte, hogy az európai  modell és értékek semmiképpen ne károsodjanak az egyezménnyel. Az  állat- és növényegészségügyben megmarad az unió joga és privilégiuma  a szabályozásra - mutatott rá Navracsics Tibor.  

A kultúra és közszolgáltatások nem tárgyai a megállapodásnak, de  hogy melyik ország mit tekint közszolgáltatásnak, az tagállami  hatáskör - rögzítette a biztos, aki hangsúlyozta: a tárgyalásnak nem  lesz tárgya a kulturális örökség sem, nem szolgáltatják ki ezt a  területet a szabad versenynek.   

Kitért a választott bírósági eljárásokra a beruházásvédelem  területén, és elmondta: jelenleg több mint 1400 ilyen van hatályban  az unió tagállamaiban, s több mint 50 Magyarország vonatkozásában  is. Ezzel együtt különös figyelmet szentelnek e témának, mert más  tagállamoknál is merültek fel aggodalmak - jelezte.  

Hozzátette, az eljárás nem érintheti az uniónak és a  tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően  szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági  témákban, a pénzügyi rendszer stabilitását érintően, a  közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, és a kulturális  sokszínűséget sem akadályozhatják.  

Az egyezmény a tagállami kormányok és parlamentek egyetértése  nélkül nem léphet hatályba - mutatott rá az uniós biztos.

Országgyűlés, 2015. február 26.

1. rész

A  foglalkoztatásról és a bérekről, az időseket megtévesztő  termékbemutatókról, a szabadkereskedelmi egyezményről, a  Kubatov-listákról, valamint a kormányzati eredményekről volt szó  csütörtökön napirend előtt az Országgyűlésben.
   
    
LMP: több munkahelyet, magasabb béreket!  

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a kormány 2010-ben egymillió  új, adózó munkahelyet ígért 10 év alatt, most időarányosan 400 ezer  munkahelynél kellene tartani, ehelyett a versenyszférában csak 40  ezer munkahely jött létre. Értékelése szerint a kormánynak nincs  munkahelyteremtő programja, illetve "irdatlanul" levitte a béreket.  Szél Bernadett szerint nem az oligarchákat kellene támogatnia a  kormánynak és nem kellene "bandaháború" színterévé tennie az  országot. Jelezte, az LMP egy csomagban nyújtja be megoldási  javaslatait.  

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci  államtitkára felszólalását úgy kezdte: ha ez a felszólalás 2009-ben  hangzott volna el, minden szava igaz lenne. Közölte, a legfrissebb  adatok alapján több mint 400 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma,  és ha levonják abból a közfoglalkoztatási, illetve a migrációs  növekményt, akkor a versenyszférában több százezerrel nőttek a  munkahelyek. Elmondta azt is, a bérek olyan mértékben nőnek, ahogy  azt a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi.  

KDNP: rendezni kell a nyugdíjasokat megtévesztő termékbemutatók  problémáját  

A KDNP-s Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának  parlamenti államtitkára a termékbemutatók problémáira hívta fel a  figyelmet, amellyel szerinte sok nyugdíjas zsebéből húznak ki  százezreket. Mint mondta, ezres nagyságrendben érkeznek panaszok, a  nyugdíjasok naivitását használják ki ezeken a bemutatókon, az is  előfordul, hogy már a vásárláskor lemondatják a résztvevőket  vásárlói jogaikról.  

Közölte, KDNP a következő időszakban a probléma megoldása  érdekében felkeresi az illetékes állami szerveket, a  fogyasztóvédelmi, illetve az adatvédelmi hatóságot.  

Aradszki András, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi  államtitkára üdvözölve a kezdeményezést azt mondta, céljuk olyan  jogi szabályozás kialakítása, amely megszünteti a problémát, vagy  minimalizálja azt. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztók tájékoztatását  segíti a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatását szolgáló  pályázat is. Szerinte ugyanis ezek a szervezetek eredményesen tudják  elérni a fogyasztókat.  

MSZP: milyen állapotban találja a magyar gazdaságot a  szabadkereskedelmi egyezmény?  

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a magyar közbeszédben súlyához  képest alig lehet hallani az Európai Unió és az Egyesült Államok  között kötendő szabadkereskedelmi egyezményről, és a tisztánlátást  az is gátolja, hogy a kormány először titkosította a magyarországi  hatástanulmányokat.  

Mint mondta, érdemes megvizsgálni, hogy ha a dokumentum végső  formát ölt, milyen állapotban lesz a magyar gazdaság. Felvetette a  többi között az áfacsalásokat, a trafik-, a földmutyit, Mészáros  Lőrinc milliárdos megrendeléseit, "a Simicska-birodalom  duzzasztását", a titkos paktumokat, az eltitkolt paksi beruházást.  

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta,  hogy bonyolult, sok összetevős, komplex kérdésről van szó, a magyar  termékek pedig versenyképesek, amit a tavalyi exportadatokkal  igazolt. Mint mondta, születhet olyan megállapodás, amely az ország  számára kedvező lesz, a kormány pedig folyamatosan figyelemmel  kíséri a tárgyalásokat.  

A Jobbik vizsgálóbizottságot szorgalmaz a Kubatov-listák ügyében  

Novák Előd (Jobbik) szóvá tette, hogy az Országgyűlés nem  emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól, holott a holokauszt  emléknapról öt nap eltéréssel is volt megemlékezés.  

Beszélt arról, pártja vizsgálóbizottság felállítását  kezdeményezi a sajtóhírek alapján a Kubatov-listák ügyében, mert van  az Országgyűlésben egy párt, amely törvénytelen módon rögzíti  nemcsak saját, hanem más pártok szimpatizánsainak adatait. Novák  Előd szerint olyan súlyos bűncselekményről van szó, amit ha nem a  Fidesz követne el, hanem például a Jobbik, akkor már bizonyosan fel  is oszlatták volna.  
Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi  kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, szerdán a Parlament  felsőházi termében volt megemlékezés a kommunizmus áldozatairól. A  másik témával kapcsolatban közölte: a választási csalások miatt  bárkinek lehetősége van jogorvoslatot kérni.  

A Fidesz a kormányzati eredményekről  

Gulyás Gergely (Fidesz) is a kommunizmus áldozataira megemlékező  szerdai parlamenti konferenciával kezdte felszólalását, amivel  kapcsoltban megjegyezte: nagyon sajnálják, hogy jobbikos  képviselőket nem láttak ott.  

A kormányzati eredményekről szólva elmondta, ma Magyarországon a  lényegről nem kíván beszélni az ellenzék, miközben el kell ismerni  az elmúlt négy év eredményeit. Ezek között említette a többi között  azt, hogy négy évvel ezelőtthöz képest 392 ezerrel többen dolgoznak,  a munkanélküliség 135 ezer fővel csökkent és a legégetőbb társadalmi  problémát, a devizahitelesekét is sikerült felszámolni.  

Rétvári Bence államtitkár közölte: az elmúlt években egyszerre  csökkent az államadósság és a szegénységben élők száma, mindez úgy,  hogy nem hitelből finanszírozták ezt.  

Az Országház déli bejáratánál üléskezdéskor Mondj nemet a trójai  egyezményre feliratú transzparenssel a transzatlanti  szabadkereskedelmi egyezmények ellen tiltakoztak civilek. Az EU és  az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi  megállapodásról szóló parlamenti vita napjára időzített megmozdulást  személyes jelenlétével is támogatásáról biztosította az LMP két  képviselője, Szél Bernadett és Ikotity István.

 

Előzmények:
A képviselők az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) hatásairól tárgyalnak az Országgyűlés mai ülésén.

A Ház 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd az LMP kezdeményezésére - egyetlen napirendi pontként - az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről tartanak vitát, amelyben a kormányoldal és az ellenzék is két-két órában fejtheti ki véleményét.

Az ellenzéki párt az MSZP és a Jobbik szavazataival gyűjtötte össze a vita megtartásához szükséges aláírásokat.

Az LMP a vita céljának azt nevezte, hogy kiderüljön, milyen előnyöket remél a kormány az egyezménytől, amely a világ legnagyobb egybefüggő szabadkereskedelmi övezetét hozná létre a vámok megszüntetésével, valamint az egészségügyi, környezetvédelmi és pénzügyi szabályozás egységesítésével.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Herman Ottó-díjakat a Parlamentben

Herman Ottó-díjakkal tüntettek ki kutatókat, tudósokat és pedagógusokat három kategóriában a… Tovább olvasom