Kisalföld logö

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia 1°C | 6°C Még több cikk.

Ismét a monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a kamatcsökkentésre

A monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-i kamatdöntő ülésen is - derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.
Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.

A jegyzőkönyv szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességben a tanács többségének megítélése szerint az inflációs cél az MNB által figyelt időtávon a jelenleginél lazább monetáris kondíciókkal is elérhető. Ezzel szemben mások a magas inflációs alapfolyamatra és a strukturális reálgazdasági problémákra való hivatkozással az alapkamat szinten tartása mellett érveltek.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.

A tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során Magyarország kockázati megítélésében.

A kamatdöntési opciók vitája során a monetáris enyhítésre szavazók úgy látták, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, megítélésük szerint a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog.

Ezzel szemben a tartásra szavazók úgy látták, hogy a fennálló strukturális problémák miatt a monetáris feltételek lazítása nem képes a reálgazdaság érdemi élénkítésére. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az infláció magas szintjében jelentős tételt képvisel az átmenetinek tekinthető indirektadó-emelés, valamint az egész Európát érintő élelmiszerár-növekedés, amely hatások kiküszöbölésére a monetáris politika nem rendelkezik eszközökkel.

A monetáris tanács szeptember 25-én már az egymást követő második alkalommal csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot, ami ezt megelőzően 2011. december 21. óta állt 7,0 százalékon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lezárult a nyomozás a kölcsei uzsorások ügyében

A rendőrség vádemelési javaslattal befejezte a nyomozást az uzsora-bűncselekmény elkövetésével gyanúsított kölcsei házaspár ügyében. Tovább olvasom