Müller Péter: A szerelem misztérium, túl van a szavakon

– A február a szerelmeseké, hiszen minden évben 14-én ünnepeljük a Valentin-napot. Önnek melyik a legkedvesebb emléke erről? 

– A feleségemmel Rómában jártunk sok évvel ezelőtt. Előző nap este ott mutatták be a Szemenszedett igazság című darabomat, amelynek a főszereplője a hazánkban is sokat forgató olasz legenda, Carla Romanelli volt. A premier utáni délelőtt kimentünk a Szent Péter térre, ahol II. János Pál pápa megjelent a hatalmas ünnepi tömegben. Egyenesen odalépett a nejemhez, és megáldotta. Életünk megrendítő pillanata volt.

" border="0" class="kepkeret" data-id="2857544" src="/wp-content/uploads/2019/02/6199794_3.jpg?verz=1550137224" style="width:620" title="Müller Péter szerint a szerelem olyan, mint az ultiban a piros adu ász: mindent visz és felülír.

" />

Müller Péter szerint a szerelem olyan, mint az ultiban a piros adu ász: mindent visz és felülír.

Minden nap Valentin-nap

– Hogyan szokták ünnepelni a Valentin-napot? 

– Nekünk minden nap Valentin-nap. Feleségem a szerelmem. Vannak napsugaras és felhős napok, de hatvanhárom éve töretlenül szeretjük egymást. Legújabb könyvemben próbáltam megírni a történetünket, de nagyon nehéz megfogalmazni a szerelem élményét, hiszen ez túl van a szavakon. Misztériumnak nevezik, s ezt minden szerelmes sejti, ha rövid ideig is.

„A csoda megfejthetetlen, de kihasználom sorsom ajándékát, hogy a legmélyebb gondolataimat meg tudom még beszélni – Vele."

(Müller Péter)

– Mit szól ahhoz a felesége, hogy számos fontos pillanatot megír az életükből? 

– Nem nagyon szereti. Nem szívesen lép ki a rivaldafénybe. Szeretné megőrizni a titkot, az intimitást. Bölcs védelem ez. Ugyanakkor tudja, mit jelent egy művész feleségének lenni, hiszen az író leginkább a saját életéről ír. Ezt ő kellő megértéssel kezeli, én meg igyekeztem szemérmesen írni. Amit viszont ő is lát, hogy másoknak is hasznára válhatnak a személyes élményeink. A szerelem meghatározza a látásomat. Másképp látom a világot. Talán az Istent is.

Őshitünk főszava

– A Vallomás a szerelemről című könyvében a szerelmet páros táncnak nevezi. Mit ért ezalatt? 

– A szerelem mint főnév csakis a magyar nyelvben létezik. A világ összes nyelvén fölcserélhető a szeretettel. A magyarban nem. A szerelem őshitünk főszava. Csakis ketten vannak benne. Én és te. Egy férfi és egy nő. Pozitív és negatív. Jin és jang. És ebből lesz minden – az egész mindenség.

Müller Péter bevallása szerint még mindig nem ismeri a szerelem végső titkát. Fotó: MTI/Zih Zsolt

– Hatvanhárom éve szerelmesek egymásba. Ennyi idő után rájött a titokra? 

– Nem. A könyvem végén is azt írtam, hogy a végső titkát nem tudom. Meghaladja az értelmi képességemet. De ha ez az élményem nincs, akkor nem tudnék élni senkivel. Ez az intim együtt rezgés, szüntelen boldogság és szüntelen hiányérzés az alapja az életemnek. Ha ez nem lett volna, magányos ember vagy sokszorosan elvált férfi lennék. Valószínű, hogy nem is élnék már.

Olyan, mint a piros ász

– Színházi és írói mivoltából számos kísértésnek volt kitéve az évek során. 

– Kísértés minden férfi életében van. 

A szerelem olyan, mint az ultiban a piros adu ász: mindent visz és felülír. Egy mélyen gyökerező fát nem tud kitépni a szél. Persze fúj, néha viharosan, fújt nálunk is – de a mélyben nem tudta megingatni a kapcsolatunkat.

A mély gyökér itt az élet ismeretét és az „ő az!" élményét jelenti. Erről is írok. Az „igaziról". De vihar van.

– Főleg az önök esetében, akiket megismerkedésük után hosszú évekre elsodort egymástól az élet. 

– A házasságunk 1962-ben, a szerelmünk azonban 1956-ban kezdődött. A forradalom után azonban elváltak útjaink. Mindketten külön életet éltünk. Neki közben megnőtt a kisfia, aki maga választott ki az édesanyja kérői közül engem az apjának. Így aztán egyforma nevünk lett, s ezért hozzátette az övéhez a Sziámit.  Szeretem. Barátom és szerzőtársam egyben. Kellett azonban ez a hat év mindkettőnknek. Meg kellett még tapasztalnunk rengeteg mindent. Megélni más szerelmeket és csalódásokat. A nagy dolgokra meg kell érni. 

A nagy találkozások ritkák 

– Miért nem történnek már ilyen nagy találkozások a mai világunkban, napjainkban? 

– Vannak, csak ritkák. Kaotikus állapotban van a világ. Az emberi élet válságban van, nagyon előrehaladott veszélyben. Ez mindenre kiterjed. Az egyéni, pszichés válság szükségszerűen vezet párkapcsolati válsághoz. 

– Egyelőre csak annyit, hogy más hangon szól majd. Lakik bennem egy vidám, önfeledten röhögő, sőt, hahotázó bölcs bohóc. Nos, ő írja az új könyvemet. A szerelmen is képes röhögni. Ez egyébként a Valentin-nap titka.