A pénz okozta vakság

Pomezanski György fotói segítségével a kulisszák mögé pillanthatunk be, s az is kiderül közben: milyen az, amikor a pénz okoz vakságot. Béres László rendező otthonosan mozog a színházban, jól ismeri a társulatot, hiszen néhány éve Az elveszett levél című Caragiale-vígjátékot állította emlékezetesen színpadra.

Az elmúlt évadban is láthatta a soproni közönség egy másik munkáját, hiszen a Zsugori című zenés komédiát is ő rendezte a komáromi teátrummal készült koprodukcióban. Most is ötletek tárházával érkezett Sopronba, hogy különleges színházi élményt jelentsen az előadás a közönségnek. Ehhez eljöttek segítői, a koreográfus Dávid Péter és a jelmeztervező Ledenyák Andrea, így mozgalmas, látványos komédia készülhet a Petőfi Színházban.

Maszkos játékkal szórakoztatják a színészek a nézőket, ehhez Mikó F. László képzőművész készített 24 maszkot.

Kép az athéniakról

Az országban ebben az évadban csak Sopronban tekinthetnek meg a nézők eredeti görög komédiából készült előadást, amelynek világában kalandozva sok érdekességre lehet rálelni. Arisztophanész Plutosz című komédiájának a bemutatója Kr. e. 389-ben volt, a 97. olimpiász 4. évében, amikor az athéni démosz kincstára teljesen üres volt a háborúk és a korrupció miatt. Ekkor írta meg ezt a művét, hogy megmutassa, milyen az, amikor a pénz mindent és mindenkit elvakít. Állítólag amikor I. Dionüsziosz szicíliai türannosz megkérdezte Platóntól, hogy milyenek az athéniak, Platón egy Arisztophanész-komédiát adott a kezébe, mondván, ebből ismerheti meg a legjobban az ott élő embereket.

A művet Katona Imre dolgozta át mai színpadra.

Kritikus politikai kabaré

Arisztophanész gúnydal gyökerű komédiákat írt, maró, csípős humorral, jó adag kritikai szemlélettel. A műfaj, amit képviselt, azért is volt népszerű, mert ezzel is a közösséget kívánta megóvni. Pellengérre állított jelenséget, emberi típusokat, jellemeket, szokásokat. A görög nép pedig igényelte ezt a fajta humort, a megtisztító nevetést. Így gyakorlatilag őt tekinthetjük a politikai kabaré egyik magvetőjének. Igaz, ebben segített neki az is, akkoriban törvény garantálta, hogy mindent és mindenkit meg lehessen nevezni. Ezért is volt az ókomédiák nyelve szabadszájú, viszont a remek magyar irodalmi személyiségek tehetsége, leleménye, így Arany János fordítása számtalan új kifejezéssel gazdagította a magyar nyelvet. Például neki köszönhetjük az enyelegni szót is.

Plutosz a gazdagság istene

A művet Katona Imre dolgozta át mai színpadra, ő találta ki a produkció játékterét, díszletvilágát.

– A mű eredeti címe Plutosz (Plutosz a gazdagság istene a görög mitológiában, aki vakságban szenved és ezért nem képes jól megválogatni a pártfogoltjait). Arisztophanész csodálatos vígjátéka mulatságos helyzetekben tárja elénk az emberi természet és a pénz különös viszonyát, mely örök mozgatórugója a világnak. Szinte úgy tűnik, hogy a pénz istenének története a máról közvetít tapasztalatokat és hozzánk szól, friss, sziporkázó hangon. Igyekszünk feleleveníteni a hajdani színházünnep elsöprő hangulatát, melynek nyomait mindmáig őrzik a karneválok és farsangi vigasságok – mondta Katona Imre, aki Arany János fordítása alapján írta mai színpadra a komédiát.

Arisztophanész művének soproni színpadi bemutatója Katona Imre szerint egyfajta szimbóluma is a komédia évadának, hiszen a műfaj őshazájából kerül színre egy olyan a darab, ami felvillantja: milyen is volt eredetileg az igazi görög komédia.

Ács Tamás, Szőcs Erika, Savanyu Gergely, Papp Attila, Demeter Helga, Marosszéki Tamás, Molnár Anikó, Major Zsolt, Simon Andrea, Horváth Dávid és Kiss Noró.