Bujtor, a "felbujtó"

A nézőtéri büfében tartott felolvasóesten, a Petőfi Színház nyílt napi, továbbá bérletszüneti előadásain és most, a komédia évada bérletes programjában is állandó telt házat vonz a „Rejtő, a megejtő" című kabaré. A poénest hazánk sok városa mellett Bécsben is nagy sikert aratott. Irodalmi szerkesztője és az átkötő jelenetek szerzője Varga Róbert újságíró, a soproni teátrum sajtósa.

A Rejtő, a megejtő szereplői: Ács Tamás, Simon Andrea, Savanyu Gergely, Szőcs Erika, Major Zsolt, Molnár Anikó és Papp Attila.

– A témaválasztással mondhatni „tutira" ment, hiszen Rejtő Jenő (1905–1943), a hazai szórakoztató irodalom megújítójának népszerűsége máig töretlen. Mégis mi volt a konkrét indíttatás, hogy Rejtő Jenő (írói álnevén P. Howard) írásaiból színházi estet állítson össze? – kérdeztük Varga Róbertet, akinek ki-

emelkedő újságírói munkáját 1997-ben Veszprém Város Ezüst Érmével, 1999-ben és 2003-ban nívódíjjal, 2006-ban „A Nyilvánosságért" díjjal ismerték el.

– Először is tinédzser koromban már megkapott Rejtő Jenő szellemes alak- és történetformálása. Azóta is kedvelem műveit, a soraiból kiáramló egyéni varázsát, mint sokan mások.

Rejtő titka szerintem az egyedülálló humorában rejlő túlélő készség. Mert élni azt jelenti, örülni bármi áron, ez egyébként el is hangzik a darabban.

Gondolja el, nem hétköznapi pasas lehetett az, akinek 1943. január elsején, a legenda szerint halála előtt utolsó mondata az volt: „Na, ez az év is jól kezdődik..." Másrészt jövőre már tízéves lesz a Rejtő, a megejtő. Az összeállítás ötlete Bujtor Istvánnal kapcsolatban vetődött fel bennem, mert neki sokat köszönhetek. Több filmje forgatásáról írhattam riportokat. Ő rendezett utoljára filmet Rejtő Jenő-regényből, „A három testőr Afrikában" címűt. Amikor Eperjes Károllyal Bujtor elnyerte a veszprémi teátrum igazgatói posztját, elhívott színházi sajtósnak a megyei napilaptól. Elhunyta után nem sokkal később „Vargabetűk" címmel irodalmi sorozatot indítottam a veszprémi Latinovits Zoltán Játékszínben. A felolvasószínpadi show első ilyen programját Bujtor István tiszteletére szántam. S mi illett volna hozzá a legjobban, ha nem egy Rejtő Jenő írásaiból összeállított vidám est? Hiszen neki is olyan kalandos útja volt életében, mint Rejtőnek, s mindketten olyanok voltak, mintha egy Rejtő-regényből léptek volna elő. Az első „Rejtő, a megejtő" est vendégeként pedig Koncz Gábort köszönthettük, aki Bujtor testőrös filmjének főszerepét játszotta.

A december 8-i, soproni Rejtő-est szünetében fotókiállítással adózunk Bujtor István – a Rejtő-est „felbujtója" – előtt a színház emeletén.

Varga Róbert, a Rejtő-est irodalmi összeállítója. Fotó: Magasi.

Az író jó görbéje

– Rejtő legismertebb művei jóformán ponyvaregények, mégis az életművét ma már nagyra értékelik. E kettősség tükrében milyen buktatókkal kellett szembenéznie a szerkesztés során?

– Rejtő nem hétköznapi életpályát futott be. Tanult színészetet, de volt például dokkmunkás, illatszerárus, foszfátbányász, sztepptáncos, heringhalász, lócsutakoló, építőmunkás, vándorcirkuszos, gobelinkereskedő, író. Gazdag élettapasztalat jellemzi könyveit, miként egyéniségére vall figyelemre méltó gondolata: „Az író a rossz egyenes út helyett a jó görbét választja." E gazdagságból kellett kiválasztanom azokat a jeleneteket, amelyek életébe, a kor hétköznapjaiba, valamint azoknak az évtizedeknek a szellemébe is bepillantást engednek. A buktató talán az lett volna, ha komolyan veszem egyik híres mondatát: „A szedés, a tábla, a vacak kötés nem számít. Azon az én írásom átrágja magát." Az összeállításban olyan jeleneteket próbáltam összerakni, amelyeknél – stílszerűen szólva – jó a „szedés", hibátlan a „tábla", a „kötés" pedig tökéletes lesz a színművészek és a közönség között...

Osztatlan siker

– Sopronban hogyan ívelt felfelé a Rejtő, a megejtő?

– 2012-ben kerültem a Soproni Petőfi Színházhoz. Amikor nyílt napot rendeztünk, felolvasószínházi előadásként találkozhatott a közönség az összeállítással. Igen jól fogadták, osztatlan volt a siker. Ezt követően Pataki András színigazgató megkért, olyan utazószínházi keretek közé dolgozzam ki a Rejtő, a megejtőt, amely kis stábot – hét-nyolc szereplőt – igényel. A zenés vidámság ekkor új kabaréjelenetekkel és összekötő szöveggel bővült. Megtiszteltetés volt számomra, hogy Pataki András színidirektor vállalta a Rejtő-est rendezését, aki frappáns ötletekkel tette még emlékezetesebbé a nagyszínpadi adaptációt. Új díszletek, Szélyes Andrea jóvoltából új jelmezek szolgálják az előadást, míg Szakál Attila a koreográfiában, a zongorista Papp Gyula a zenei aláfestésben játszik nagy szerepet. A bérletszünetben is telt házat vonzott a darab. Aztán elkezdődött országos turnéja. Első ilyen előadása a Balatonhoz közeli település, Vászoly víziszínpadán volt; majd következett Esztergom, Jászberény, Győr, Bécs... A sikerek láttán kapott helyet a mostani komédia évadában, s nagy örömömre a bérletes sorozatban is – a remek színészi teljesítményeknek köszönhetően – megtalálta az utat a közönséghez. Decemberben Alsóörsön és a magyarpolányi Pajtaszínházban mutatkozunk be vele, előszilveszteri mulatságként.

A humor mellett a fociban is jártas

Varga Róbert ötletgazdája és alapítója volt az ország első és egyedülálló mobil kulturális rendezvényének, a Versbusznak, amely hét évig működött. Szerepet vállalt Cseh Tamás bakonybéli díszpolgárrá avatásában és az énekes emlékét őrző kápolnáért meghirdetett jótékonysági koncertek szervezésében.

Eddig öt könyve jelent meg:

Célegyenesben (Interjúk népszerű, ismert személyiségekkel) – 2004;

A veszprémi ködszurkáló (Vallomások Latinovits Zoltánról) – 2011;

Vastaps (Nagy idők, nagy tanúi között) – 2012;

Szobi, a kiválasztott (Szoboszlay Sándor, a feledhetetlen színművész) – 2015;

A 88. perc – A veszprémi Aranycsapat – Tisztelet a bajnokoknak (2018). Ez utóbbiból színpadi művet is írt, az edző szerepét Mikó István játszotta. Eperjes Károly a mű olvasását követően közölte a szerzővel: szívesen filmre vinné a történetet, s a főszerepet is eljátszaná.

– Két bátyján kívül volt egy húga is, aki háromévesen elhunyt.

– Bipoláris zavarban szenvedett. Ugyanaz az ideggyógyász kezelte, mint József Attilát.

– Az 1956-os forradalom és szabadságharc során az egyik óvóhelyen Rejtő-kéziratokkal fűtöttek.

– Nagykörút című bulvárlapja egy lapszámot élt meg.