2015.08.10. 10:50
RÁBAKECÖL - Ilyenek vagyunk: Mátyás szerelme is Rábakecölben élt
A honfoglalástól Mátyás királyig vagy a Nádasdyakig terjednek Rábakecöl történelmi hagyományai. Napjainkban egyedi, ifjúsági programjairól híres a dél-rábaközi kistelepülés.
Szerteágazó történelmi hagyományokkal rendelkezik a Kapuvári járás legdélebbi települése, Rábakecöl. Régen a Rábaköz Nyírségének is nevezett kisközség napjainkban fiatal polgármestere mellett fiatalos programjairól, évtizedes kézművesközpontjáról híresült el.
Pont utóbbit választották vezető szlogenjüknek a kecöli fiatalok: „Kecölben nem kell mélyre ásni a kincsekért, Bábi néni kincsesháza kincset ér." Ahogy a kézművesközpontot nevezik, „Bábi néni kincsesháza" egy alapítvány által működtetett családi ház, ahol a kézművesség iránt érdeklődők nyaranta megtalálják egymást és tanulják a régi mesterségek fogásait.
Szerteágazó történelmi hagyományaik nyomait a Rába-part töltése is viseli, melyet itt Eszterúnak hívnak. A hagyomány szerint náluk élt Mátyás király szerelme, akit Eszternek hívtak. Ez a szerelem beteljesületlen volt, aminek következménye az lett, hogy a lány bánatában a folyóba vetette magát. Mátyás király kiment az említett folyóhoz és
kiabálni kezdett: „Eszter óóó óóó", ebből időközben alakult ki az Eszterú kifejezés.
A „Csak egyszer vagyunk fiatalok, aztán más mentséget kell keresni" szlogennel a község egykori ifjúsági klubjára és napjaink zajló közösségi életére utalnak a rábakecöliek, akik évente fejtörőket és más egyéb ifjúsági programokat szerveznek a helyiek részére. A település honfoglalás kori eredetére a Kecöl (régebben Keczöl) név utal, mely a honfoglaló Keszi törzset jelölte.
A község híres régi úszó malmairól, és a monda szerint Nádasdy lánya is itt szenvedett lovasbalesetet. A községet emlegetik a Zimmer Feri című filmben és jegyzik a nemzeti galériában is.
A faluban a helyi óvodások tánca mellett veszik ki a májusfát és Rábaköz-szerte nevezetes a tavaszi, kecöli hóvirágszőnyeg. A helyi férfiak áldozatos munkájával állították meg ötven éve a Rába árvizét, mely miatt akkoriban Fertő- szentmiklósra telepítették ki a falu lakosságát.