„Vannak kapcsolódási pontjaink Üzbegisztánnal”

A két ország között egyre szorosabb a kapcsolat, sőt, néhány hónapja már nagykövetsége is van a közép-ázsiai országnak hazánkban. Tavaly októberben a magyar miniszterelnök és az üzbég elnök találkozását követően született megállapodás arról, hogy az Üzbég Köztársaság nagykövetséget nyit hazánkban; eddig legközelebb Bécsben volt üzbég külképviselet, ott intézték a magyarországi illetőségű ügyeket is. Január közepén érkezett meg Üzbegisztán első tanácsosa Budapestre, a képviselet megszervezésére, amely példátlan gyorsasággal, márciusban már meg is kezdte munkáját. Hasonló helyzetben általában fél évbe telik egy külképviselet „beindítása”, ez az eset azonban mutatja, hogy a két országnak egyaránt fontos ügyről van szó. Igaz, nagykövetet egyelőre nem neveztek ki, a képviselet vezetésének feladatait az első tanácsos látja el.

Keleti kapcsolatok

A Bekhzod Paygamov üzbég első tanácsos és munkatársai szeptemberben látogatást tettek Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol Németh Zoltán vármegyei közgyűlési elnök fogadta a delegációt. A politikus szerint nem véletlen, hogy éppen ide vezetett a diplomaták útja.

– Gazdaságilag az egyik legfejlettebb régió vagyunk Magyarországon, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek pedig személyes kötődése is van a vármegyéhez. Győr-Moson-Sopron vármegyének eddig is voltak keleti kapcsolatai, amelyek többek között a magyar diplomáciát és külgazdaságot hivatottak segíteni, most pedig közvetlenül is felvesszük a kapcsolatot az üzbég Jizzakh régióval. Jó dolog, hogy nemcsak az országok, hanem az egyes megyék, régiók között is van kapcsolat, ahogy többek között kirgiz, orosz és kínai területekkel is – mondta Németh Zoltán.

Üzbegisztánról keveset tudunk, 35 milliós lakosságával Közép-Ázsia legnépesebb országa, 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Bekhzod Paygamov első tanácsos vezette delegáció győri látogatásán kiderült, hogy vannak közös kapcsolódási pontok, amelyek mentén el tud indulni az együttműködés a két ország régiói között.

Közös fejlesztések jöhetnek

– Felmerült például a gondolat, hogy a debreceni egyetem egy egyetemi kampuszt hozzon létre Üzbegisztánban, erősítve az oktatási kapcsolatot a két ország között, és aktívan részt vállalva az üzbég tudományos és technológiai munkában. A két ország egyébként több mint harminc, a felsőoktatást érintő megállapodást írt alá egymással, többek között mérnöki és társadalomtudományi képzési területekkel kapcsolatban. Szóba került például különböző gyógyszer- és élelmiszeripari fejlesztésekben, a generatív és gyógynövény alapú gyógyszerek fejlesztésében, illetve a békés célú nukleáris oktatásban történő együttműködés lehetősége – sorolta Németh Zoltán közgyűlési elnök.  

Az oktatásban már korábban is történtek előremutató lépések a két ország kapcsolatában; jelenleg is több fiatal üzbég egyetemi hallgató tanul hazánkban egy-egy évig, többek között a Műegyetemen. Az üzbég–magyar egyeztetésen szóba került az is, hogy a formálódó oktatási együttműködésben szerepet kaphatna a Széchenyi István Egyetem mezőgazdasági kara is. A kar Európa legrégebbi agrár-felsőoktatási intézményeként minden bizonnyal értékes tudással és tapasztalattal gazdagíthatná a közös munkát – ez egyébként egybeesik az egyetem nemzetköziséget célzó törekvéseivel is –, s tovább bővíthetné a hallgatók és az oktatók látókörét.

Felmerült a hiányszakmák területén történő együttműködés is. Az orosz–ukrán konfliktus miatt ugyanis számos, eddig Oroszországban dolgozó, szakképzett üzbég munkás kényszerült hazatérésre, az ő kapacitásuk pedig megfelelő lenne a nálunk jelentkező, betöltetlen állások feltöltésére, amennyiben nincs magyar jelentkező.  

Fórum a lehetőségekről

A találkozón megállapodás született arról is, hogy november végén üzletember-találkozót szerveznek a két ország vállalkozói számára Győrben, ahol körvonalazódhat, milyen üzleti lehetőségeket jelenthet a két régió kapcsolata. A rendezvényen az üzbég delegációk ismertetik az országuk nyújtotta lehetőségeket a beruházások, az export és a turizmus terén. Üzbegisztánban egyébként már most külön gazdasági-ipari zónát nyitottak a magyar vállalkozók számára, ami szintén azt mutatja, hogy tárt karokkal várják a magyar befektetőket. Emellett egy 100 millió dolláros támogatási alapot is létrehoztak a gazdasági kapcsolatok elősegítésére. Szintén nagy segítség lehet a vállalkozószellemű magyar cégek számára, hogy az ottani

bankrendszerben is komoly magyar érdekeltség jelent meg: az OTP-csoport megvásárolta a negyedik legnagyobb üzbég bankot, így a pénzügyi-finanszírozási háttér is biztosított az ázsiai országban érdekeltségeket kialakító vállalkozások terveihez.