Ennek a fürdőnek múltja és jövője van

Most a kulisszák mögé invitáljuk az olvasót, az építkezésben részt vevő két céget mutatjuk be, amelyek konzorciumban vágtak bele a munkába. Két és fél évük volt Európa egyik legkülönlegesebb fürdőjének elkészítésére, s mivel holnap (június 17-én) nyit a komplexum, most már mindketten elmondhatják: sikerült!

„Magyarország legjobb fürdője lett a nagysága, esztétikája és fekvése miatt. Az elkészült csúszdapark idehaza egyedülálló, a szódásszifon alak Győr történelméből is visszaad a városnak és a fürdőzőknek. Ennek a fürdőnek múltja és jövője van” – mondja Varga Zsolt, a kivitelező konzorcium egyik tagjának, az Euro Generál Zrt.-nek a vezetője.

„A mi szakmánkban gyakorlatilag nincs két egyforma projekt, két egyforma feladat. Ami itt különlegességnek számított, hogy egy viszonylag nagy területen új épületek készültek, amelyekhez kapcsolódik a korábbi fürdőépület, amit fel kellett újítani. Azaz az új és a régi ötvöződött a maga technológiai folyamataival együtt” – teszi hozzá a FÉSZ Zrt. vezérigazgatója, Kassai Zoltán.

Beszédes számok

A most szombaton nyíló győri vízi élményparkról ők ketten beszélnek a lapunknak. Mielőtt azonban belevágnánk, nézzünk néhány számot, amelyek megmutatják az építkezés nagyságát! Kétezer tonna acélt építettek be a komplexumba, 1.600 cölöpre alapoztak, 20 ezer köbméter betont használtak fel, 23 ezer négyzetméter új térburkolat készült, s ezer négyzetméter öntött gumifelület. Ha az összes medencét fel akarják tölteni, akkor az két napig tart, a már említett csúszdatorony kinyomókarját 60 tonnás daruval emelték a 12 méter átmérőjű és 31 méter magas szódásszifonra; az építkezés véghajrájában pedig naponta 500 ember dolgozott a helyszínen.

Őrületes számok, de ezek kellettek ahhoz, hogy 2023. június 17-re elkészüljön az új győri fürdő. Aki két hónappal ezelőtt járt a környékén, valószínűleg most nem hisz a szemének, de ne ugorjunk ekkorát, kezdjük az elején! Nyilván sokakban felmerül, hogy mit gondolt a két cégvezető, amikor kiderült: ők lesznek a kivitelezők.

Közös volt a munka

„Egyértelműen egy nagyon komoly szakmai kihívást láttam magam előtt” – kezdi Varga Zsolt. „Ekkora léptékű és ennyire összetett munkánk ugyanis előtte nem volt.”

„Hasonló volumenű fejlesztésnek voltunk már kivitelezői, de eddig ez jelenti a csúcsot.”

A remélt siker elsődleges záloga maga a munkaszervezés volt. Ennek hátteréről Kassai Zoltán így beszél:

„Sok konzorciumban vettünk már részt. Mi itt úgy működtünk, hogy volt egy projektirányítás, ahová mindkét cég delegált azonos szintű kollégákat, akik együtt dolgoztak. Nyilván voltak elosztott feladatok, de alapvetően közösen végeztük a projekt előkészítését, irányítását és megvalósítását.”

A két cégvezetőben egy dolog az elejétől fogva közös volt: a személyes kötődés és a munka nagysága minden egyéb tervet felülírt, így bár több más beruházásuk is fut egyszerre országszerte, mégis heti több napot töltöttek Győrben. A nehézségeken is együtt osztoztak, amelyekről – így, utólag – már könnyebb beszélni.

Rohan(t) az idő

Ismét csak Varga Zsolt kezdi:

„A legnagyobb nehézséget az idő rövidsége jelentette, valamint az, hogy az építőipar drágulása és az infláció okán miként férünk bele a megadott összegbe. 2019-ben pályáztunk erre a munkára, 2021-ben hirdettek eredményt, az árak időközben a válság hatására elszálltak. Az árak emelkedése ellenére próbáltuk tartani a költségkeretet, de szükség volt némi korrekcióra. Az árvízvédelmi fal elkészülte is fontos mérföldkövet jelentett, mert ezután a munkaterületet már nem fenyegethette a víz, s nyugodtan tudtunk dolgozni.”

„Igen, a gát” – veszi át a szót Kassai Zoltán. „Először meg kellett építeni, az azon belüli területhez gyakorlatilag addig nem nyúltunk, amíg meg nem kapta a megfelelő védelmet. Az új árvízi védvonal tehát kikerült az új gát vonalára. Amiről sokan azt gondolták, hogy egy kétméteres betonfal lesz. Annak is látszott persze, de már látható, hogy a megfelelő terepviszonyok kialakításával lényegileg eltűnt, optikailag nem zavaró, mégis biztosítja az árvízvédelmet. Különlegességnek nevezhető, hogy a komplett közműhálózatot keresztül kellett vinni a gáton, azaz nagy mélységekben fektettünk közműveket, megfelelő vízzárás biztosításával. Nagyon összetett volt maga a vasbeton szerkezet építése is, amely az épületek vázát jelenti.”

Miközben a győri fürdő épült, a szomszédban a kekszgyári kocka kivitelezésén is dolgozott az Euro Generál. Amikor az a beruházás elérte a végleges magasságot, Varga Zsolt fentről ránézhetett a vízi élményparkra.

„Fotókat készítettem. Elsőre az döbbentett meg, milyen nagy fejlesztésről van szó, de nagyon nem volt időm ezen gondolkodni, ekkor is azt vettem számba, milyen feladatokat kell még elvégezni.”

A szauna…

Ebben a cikkben ugyan a két kivitelezőcég vezetője szólal meg, de a történet háromszereplős. Ott van az üzemeltető, Kovacsics Imre, akivel szintén nem dolgoztak még együtt.

„Mindig reálisan látta a dolgokat, nem akart elszállni az elképzelésekkel. Egy XXI. századi élményfürdőt szeretett volna megvalósítani, s együttműködő volt az észszerű változtatásokban” – mondják a vállalatvezetők.

Kivéve a szaunánál… − ha jók az értesüléseink:

„Azzal kapcsolatban valóban keményen tartotta magát, de egyben igaza is volt. Fontos volt a szaktudása és a tapasztalata. Úgy látjuk, a szaunavilág lesz az egyik lelke ennek a létesítménynek.”

Mint kiderült, sem a FÉSZ, sem az Euro Generál nem dolgozott még olyan bambuszoszlopokkal (összesen 203 darabbal), mint itt. De akadt még számos újdonság más területen is:

„Vízgépészetet, medencegépészetet ugyan végeztünk előtte, de nem ekkora léptékben. Medencéket, tanuszodákat már építettünk, de ekkora, komplett létesítményt – a többi között vízi gyermekjátszótérrel – még nem.”

Kis dolog és mégsem

Voltak banálisnak tűnő kihívások, amelyek azonban valóságos fejtörést és logisztikát jelentettek. Kassai Zoltán meséli:

„Már az anyagszállításoknál is úgy kellett tervezni, hogy nem lehetett mindent ideömleszteni, mert több munkánál útban lettek volna az anyagok. A belváros közelsége miatt pedig bizonyos útvonalakat teherszállításra nem lehetett használni, ez is komoly logisztikát igényelt. Bent a területen pedig akkor kezdődtek a problémák, amikor az út- és burkolatépítésekkel bentről kifelé kezdtünk haladni. Tudtuk, hogy egy idő után nem tudunk bejutni nehézgépjárművekkel, ezért is kellett időben befejezni a szerkezetépítéseket. Utána már csak olyan gépekkel lehetett közlekedni, amelyek nem károsítják az elkészült járdákat.”

A régi-új üzemeltető magával ragadó lelkesedéssel beszél a fürdőről, s úgy tűnik, ez az érzés másokat is utolért. A kivitelezők sem fukarkodnak a szavakkal, amikor azt kérik tőlük, hogy mutassák be a végeredményt, amihez nagyon is van közük:

„2023 nyarán az iskolában kicsengetnek, a fürdőben pedig be. A csúszda tetejéről fantasztikus a kilátás. Aki a környékről élményfürdőbe szeretne menni, az szerintünk biztosan a győrit választja. Ennek a fürdőnek múltja és jövője van. Újat hoz Győr életébe.” (x)