Ország-világ

2017.01.24. 11:26

Folytatódik a vörösiszapper Győrben - Senkinek nem lesz már olyan az élete

Megkezdődött a vörösiszapper másodfokú nyilvános ülésének második napja.


12.15 - Dr. Horváth Balázs Ákos, 8. rendű vádlott védője röviden beszél, ennek  lényege, hogy az ügyész által felhozott hibák nem relevánsak, az ítélet alapos. Kéri, hogy hagyják helyben.


Ezután a 9. rendű, német anyanyelvű R. Martin, volt kereskedelmi igazgató védője dr Engert Christian ügyvéd beszél. Utal rá, hogy az ügyész szerint 12.29-ig  a menedzsment valamennyi tagján végiggyűrűzött a katasztrófa híre. Mint mondja, hosszas gondolkodás után rájött, hogy „azért jött elő ez az időpont", mert ekkorra a tározó teljes zagytartalma kiürült.


A vád eddig is többször állított különböző időpontokat azzal kapcsolatban, hogy mikor és kitől értesült R. Martin a katasztrófáról – szögezte le az ügyvéd. Ő is hangsúlyozza: a vezetők, dolgozók közti telefonbeszélgetések tartalmáról nincs információja a hatóságnak, csak a hosszát ismerjük ezeknek. Következtetést levonni tehát nem lehet.


A vádlottak beszámoltak arról az elején s a tanúk vallomása ezt alátámasztotta, hogy a mentők és tűzoltók kiérkezése folyamatos volt, s azok a vádlottak, akiknek felróják az értesítés elmulasztását, okkal gondolták , hogy a riasztás más megtörtént, akár a gyár belső riasztórendszerének köszönhetően is. Az ítélet helybenhagyását kéri.


A bíróság ebédszünetet tart.


12.00 - Dr. Balázsi Bence P. Ferenc védője


Utal rá, hogy a szakértők szerint a vízoszlop magassága nem oka a katasztrófának, ezért például az a megállapítás, hogy a túltöltés vezetett a tragédiához nem igaz.


A bíróság alapos eljárás után hozta meg felmentő ítéletét.


A főtechnológius, G. Gábor ügyvédje, dr.  Kiss Ernő beszél.nLeszögezi: védence 2009 óta már nyugalmazott főtechnológus volt. Az ügyészség által eljárási hiányosságnak vélt részletek nem relevánsak a bűnösség megállapítása szempontjából. Védence negyven évet töltött a timföldgyártás területén, soha nem került összetűzésbe a törvénnyel, a szabályokkal. Az ügyészség szerint megszegte volna kötelezettségét, s azért terhelné felelősség a közveszély előidézősért, mert nem gondoskodott a monitoring rendszer kialakításáról.


A monitoring rendszer igen speciális szakértelmet igényel, amivel védence, a fémkohó-mérnökként nem rendelkezett. Idéz egy szakértőt: már ahhoz is szakértelem kell, hogy megállapítsák: van-e szükség monitoring rendszerre, vagy sem. S még ezután is, a véletlenszerű hely-kijelölés miatt nem lehet kijelenteni, hogy megelőzhető lett volna a gátszakadás.


A tragédia kiváltó okai csak a katasztrófa után váltak ismertté, így azok kiváló okairól védence nem tudott, így nem is tehetett semmit az elhárítás érdekében.


Kifejti, hogy védencét nem terhelheti büntetőjogi felelősség, nem róható fel neki mulasztás a katasztrófát követő intézkedésekkel kapcsolatban. Segédkezett a gyár leállításában, utasításokat kapott a feletteseitől, s azokat – ahogy mindig is tette – végrehajtotta. Minden tőle telhetőt megtett azért, hogy enyhítse a károkat.


1145 - Dr. Gyalog Balázs, D. József, hidrátgyártásidivízió-igazgató ügyvédje beszél


„Ötödik megszólalóként én már lehetek rövidebb", mivel az előtte szólók sok minden lényeges pontot érintettek. 


A kákán is csomót keres az ügyészség – mert a káka sima felületű, s az ügyészség hibát keres a hibátlanon is – ezzel az ítéletre céloz. Ahogy Bánáti is mondta: az ügyészség a 95 százalékos váderedményességhez van szokva.


Egy éves szakértői bizonyítás előzte meg az ítéletet a bíróságon, védence tevékenységét, csak a szakértők véleménye alapján lehet megítélni.


Az ügyészség – ahhoz képest, hogy a törvényesség őre – nincs tekintettel a közvetlenség elvére, ami az egyik legfontosabb garanciális elem a vádlott és védője számára. A nyomozás izoláltan, meg nem határozható okiratok alapján prekoncepció mentén folyt. Nem akarja észrevenni az első fokú eljárásból levonható következtetéseseket.

Kémiai természetű szakkérdésekről beszél, amik véleménye szerint nem relevánsak, az ügyészi érvekkel ellentétben.


Ő is úgy véli: védence nem nézelődött aznap, amikor kiment a gátra, hanem intézkedett utasításokat adott. Felelős vezetőként tette a dolgát, nem katasztrófaturizmus volt ez, a tegnapi kijelentés -. Gyalog Balázs szerint személyiségi jogokat sért.


Úgy véli: alapelv: kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlottak terhére írni. Felmentést kér.


11.35 - A diszpécser védője


Sz. Tibor, a negyedrendű vádlott védője szól, dr. Kolorédi Adrienn.

Előrebocsátja, hogy eljárásjogi részletekkel fog foglalkozni, tekintettel az ezekkel kapcsolatos ügyész kifogásokra.


Ő is úgy véli: az ügyész hibásan érvel, amikor azt mondja, hogy a bíróság hallgatott bizonyos tényállási elemekről, pusztán arról van szó, hogy nem illettek vele a vádirati koncepcióba.


Hangsúlyozza, ugyanazzal a fordulattal élve, mint tegnap dr. Bánáti János ügyvéd: szükséges mértékben megindokolt az ítélet.


Nem lesz attól elfogult egy törvényszék, mert a határozat kihirdetése után a büntetőkollégium sajtótájékoztatót – utal a tegnapi megállapításra, amiből a vád azt vonta le, hogy hatályon kívül helyezés esetén az egész veszprémi büntetőkollégiumot ki kellene zárni.


10:45 - Nem tartanak szünetet, dr. Molnár Marcell kezdi meg perbeszédét, a harmadrendű vádlott, F. Józsefné védője. Védence laboratórium- és környezetvédelmi vezető volt. 


Így kezdi: a drámai események szereplői közül senkinek nem lesz már olyan az élete és az életszemlélete, mint a katasztrófát megelőzően.


Őszinte részvétét és együttérzését fejezi ki a tragédia elszenvedőivel.


Az első fokú bíróság okszerű és indoklási kötelezettségének megfelelően tett eleget. Az ügyész bizonyos részletkérdéseket eljárási szabálysértésnek nevezett, ezt a védő cáfolja. Leszögezi: nem tud bizonyos ügyészi hivatkozásokat szó nélkül hagyni. Ilyen a hulladék kérdése.


Hulladéknak a kiülepedett vörösiszapot kell tekinteni, egy hiányolt tényállási megállapítással kapcsolatban tesz – véleménye szerint – pontosítást. Nem mindegy, mi tekinthető veszélyes hulladéknak,  vagy veszélyes anyagnak, más jogszabályi rendelkezés vonatkozik az egyikre, a másikra, s más a jogi minősítés. Védence esetébe is ezek jól elkülöníthetően voltak a szakértők álláspontja alapján, az ügyész mégis ezt hozta fel fellebbezésében, s kitartóan összekapcsolja a két fogalmat.


Az ügyész figyelmét folyamatosan elkerüli az okozati összefüggés hiánya.


Az ügyész nagy jelentőséget tulajdonít a telefonbeszélgetések hosszának, s úgy von le azok tartalmára vonatozóan következtetéseket, hogy a tartalmat csakis a vádlottak elmondásából ismerjük, mást felmutatni a vád sem tudott. Kizárólag azt tudjuk, hogy a telefonbeszélgetések mikor kezdődtek és mikor értek véget.


Mégis túl sok volt a perbeszédben a „ha"-val kezdődő mondat az ügyvéd szerint. Sok az alaptalan feltételezés azzal kapcsolatban, hogy mennyire volt jól informált a laborvezető.

Védence munkásságáról beszél, hangsúlyozza: egyetlen hiba sem merült fel munkája során. Ő is az ítélet helybenhagyását kéri.


10:09 - Megkezdődött a vörösiszap-per másodfokú nyilvános ülésének második napja. Ismét tele van a tárgyalóterem - A műszaki igazgató ügyvédje beszél


Dr. D. József műszaki igazgató védőügyvédje, dr. Pál Helga kezdte meg perbeszédét, kissé gyorsan olvassa papírból, a tolmács kéri, hogy ezt nem lehet szinkronban tolmácsolni. Pár percre lelassít, de aztán ismét hadar.


Nem lehet elégszer kifejezni részvétünket a tragédiáért – kezdi -, s elmondja azt is: Veszprémben másfél napos védőbeszédet mondott. Most rövidebb lesz. 


Megdöbbentőnek tartja a fellebbviteli főügyészség fellebbezésében foglaltakat. Az ügyész – szerinte - felsorolásszerűn gyűjti egybe érveit, de nem veszi a fáradtságot, hogy kifejtse: az általa vélt  megalapozatlansági ok mennyiben befolyásolja a bűnösség hiányának megállapítását és miért ne lennének ezek kiküszöbölhetők a másodfokú eljárás során. Miért kellene tehát hatályon kívül helyezni az elsőfokú döntést.


Szerinte az ügyész a bizonyítási eredményeket, a kétszáz napos tárgyalás szakértői és tanúvallomásait figyelmen kívül hagyja és úgy beszél, mintha az iratismertetés utáni pillanatban rekedtünk volna.

Holott dr. Fejes Péter képviselte a vádat Veszprémben is – tette hozzá -, s végigkísérte a tárgyalás minden mozzanatát. 


A tanúk és szakértők vallomásai kiegyensúlyozottabbak lettek a tárgyalás során, ennek az volt a védő szerint az oka, hogy más volt a kikérdezési mód: nem csak a nyomozóhatóság, az ügyészkérdezhetett, de a bíróság, a védő és a vádlottak is. Míg  amit korábban az ügyészség kérdéseire válaszoltak, az elegendő volt a vádemeléshez - érvelt.


Megismétli: nincs az ügyészség által felsorolt megalapozatlansági okoknak köze a bűnösség hiányának megállapításához. 


Utal rá, hogy az ügyész hiányol bizonyos fő elemeket az ítéleti tényállásból, a védő szerint ezek alappal nem kerültek bele, mivel nem relevánsak. 


A szivárgásra utaló piros foltokkal kapcsolatban például azt mondja a védő, hogy a szakértőkanyagában nem szerepel a katasztrófa okaként, nyilván ezért nem szerepel a tényállásban sem. Megjegyezte: maga az ügyész is a bizonyítási eljárás végén, a vádbeszédben tett róla először említést.


Sokáig boncolgatja még a fellebbezést, a perbeszéd nem mentes az ilyen éles megállapításoktól sem: a vád összekeveri a veszélyes hulladék fogalmát a veszélyes anyagéval, s a védő rosszhiszeműséget lát a bizonyos érvek mögött.


AZ ügyvédnő kikérte magának az ügyész tegnap megjegyzését: „a lakosság szempontjából nem vol más MAL-vezetők reakciója, mint „katasztrófaturizmus". 


KI kel fejeznem azt a felháborodást, mit érzünk, akármilyen körítéssel is tálalta a vád. „Ugye nem gondolja senki, hogy a MAL Zrt. műszaki igazgatója azért ment ki a helyszínre, hogy kalandvágyát kiélje vagy fényképeket készítsen. Ahhoz, hogy döntést hozzon és intézkedjen, meg kell néznie a helyszínt, a katasztrófavédelmi és a kárelhárítási terv szerint számos tényt fel kell mérni a fenyegetett terület nagyságától a mentésre szorulókon keresztül.


Kitér rá: a gát 2010. október 4-én 12.05-kor megroppant és 12.14-kor átszakadt.

Védence ezután fél egy előtt – az ügyészi érveléssel ellentétben - nem volt minden információ birtokában, és még ha abban lett volna, sem tudta volna elhárítani a katasztrófát.


Tévhiteknek tartja és eloszlatná a következőket: 


A tározó engedély nélkül épült – nem igaz.


Nem volt túltöltve.


Tévhit: kispórolták az építőanyagot. Hangsúlyozza:  nem szerkezeti hiba okozta a katasztrófát, hanem a talaj, mint amikor egy pohár alól kimozdul az asztal – akkor sem az üveg a hibás.

Tévhit az is, hogy nem tudták az önkormányzatok, mit tárolnak ott.


Az elhárítási tervek végrehajtását az egyes településeken a polgári védelmi törvény a polgármesterekre ruházza, s a Devecser és Kolontár védelmi tervei kifejezetten a 10-es kazetta kiszakadásának esetére készültek. Éppen azok az utcák szerepeltek a tervben, amikben a halálesetek történtek.

A tervben mindössze három utca – ahol kevés ingatlan volt – nem volt feltüntetve azok közül, amikben ténylegesen pusztítást okozott a vörösiszap.


Tévhit, hogy száraz vörösiszap tárolására tervezték és a nedves vörösiszapra tértek át. "Ez már nem tévhit, ostobaság."


Leszögezi: az ügyészség kizárólag a MAL Zrt ellen emelt vádat, holott a katasztrófát altalaj eredetű stabilitás, törés okozta. A jelen eljárás célja nem lehet, hogy ártatlan embereket ítéljenek el, pusztán azért, mert ők a MAL Zrt.-nél álltak alkalmazásban és kizárólag az ő felelősségüket vizsgálják. A vádhoz kötöttség miatt ezen egy megismételt eljárás sem változtatna.

Nagyon magas színvonalon végezte a Veszprémi Törvényszék a munkáját, nem a MAL Zrt. vezetői és emberei tehetnek a katasztrófáról képzeletben üljenek le a vádlottak mellé. Nehéz ilyen súlyos vádakkal szemben védekezni.


Szokatlan fordulattal a védő beszámol védence életéről, természetéről, jelleméről is, akit minden szál városához, Ajkához köt. 


Hónapokkal a tragédia után is sokk hatása alatt volt. Ne felejtsük el, hogy a gyár dolgozói is átélték ezt a katasztrófát, aminek megszállottan kereste D. József is az okát. „Kérem, úgy tekintsenek rá is, mint emberre."

Senki ne gondolja,hogy a bíróságot nem érintik a katasztrófát, de a bírókat nem befolyásolhatják az érzelmek, és hiába nyilvános a tárgyalás és az ítélethirdetés, akik a kétszáz tárgyalási napot nem ülték végig, azok nem érthetik meg tisztán az ítéletet. 


Méltányos ítéletet kér, a felmentő ítélet helybenhagyását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában