A ház kész, ajtód zárva

Az E.ON tizennyolc hónap alatt tudja biztosítani a végleges árambekötést, egy társasház átlagosan 12 hónap alatt készül el. Magyarán már az első tégla felrakása előtt fél évvel el kell kezdeni az engedélyezési eljárást, ha azt szeretné az illető, hogy mire készen van a házzal, költözni tudjanak a tulajdonosok. Nem ez az egyetlen buktató, mi most összeszedjük ezeket, így talán egy-két gödör átugorható.

A saját hibáinkból tanultunk – szögezi le dr. Szabó Ákos ingatlanbefektető, aki jó eséllyel most a legtöbb, folyamatban lévő építkezést mondhatja magáénak Győrben. Kezdjük az elejétől, hogy mi is tanuljunk.

Az építési engedélyt kiadják úgy, hogy az építtetőt szembesítik a ténnyel: a parkolás vagy például a közterület-rendezés (járdaépítés) biztosítása, a szomszédos épület kéményének meghosszabbítása az ő feladata lesz. Nyilvánvalóan elemi érdeke mindezt időre megcsinálni, s ennek a kötelezettségnek a betartása egy az egyben tőle függ. Nem úgy a közművek engedélyeztetése és bekötése. Az áramszolgáltató 18 hónapos átfutási idejéről cikkünk elején írtunk, s hogy mennyire létkérdés mindez, csak két, hétköznapi példa: a liftek vagy a tűzjelző működéséhez (ezek alapvető követelmények a használatbavételi engedély kiadásánál) végleges árambekötés szükséges, ha ez nincs, lift sincs és engedély sem.

De nemcsak a szolgáltatóknak vannak kiszolgáltatva a lakók, hanem egymásnak is. Jelenleg is döntő részt (kétharmad arányban) szerkezetkészen vásárolják meg a lakásokat, a tulajdonosoknak aztán 60–90 napjuk van arra, hogy befejezzék. Vannak azonban, akik nem tudják ezt az idővallumot tartani, s nem azért, mert nem akarják, hanem mert nem találnak villanyszerelőt vagy burkolót. S még nincs vége, mert előfordul az is, hogy a szomszédok pereskedése – az engedély megtámadása – gátolja a költözést.

Győrben az elmúlt tíz évben olyanra is volt példa, hogy egy több mint százlakásos társasházi tömbnél az okozta a problémát, hogy a lakások jó része nem kelt el, úgy pedig szintén nem kaphattak engedélyt, ha a folyosón legfeljebb egy lakást készítettek el kulcsrakészre. Szabó Ákos a megoldást mondja erre a helyzetre: „Megvesszük az adott lakásokat, mert ha nem adsz el valamit, azt neked kell befejezned."

Az elhúzódó beköltözés probléma, mert fizetni kell mondjuk tovább az albérletet. De még inkább az, ha csokos támogatásból vették, annál ugyanis muszáj „lakcímképzést" felmutatni, vagyis bizonyítani, hogy a család ott él, az új otthonában.

S a lényeg: az ingatlanbefektető szerint minden nyolcadik-tizedik építkezésnél egy éven túl húzódik már az engedélyeztetés. Volt olyan, amikor hat-nyolc évig tartott a csúszás. A hatóságok szerencsére rugalmasak, ha nem lennének azok, akkor éves szinten az épülő 1200-as engedélyezett lakásépítéssel számolva ezek szerint 120–150 család nagy bajban lenne. Csak Győrben. A beruházók „tanulva a hibáinkból" maguk vállalják az engedélyek beszerzését, de ezt a nagyobb cégek tudják csak betartani. A megyeszékhelyen az ingatlanberuházók 70–80 százaléka régi „motoros", vállalja ezt. A húsznál érdemes ezt előre tisztázni, kezdve az E.ON-nal...

A beköltözés után a ház üzemeltetését is meg kell oldani, a közös képviselő megválasztása, a szemétszállítás biztosítása, a lépcsőház fűtése, takarítása idetartozik. Ennél a pontnál már túl vannak a használatbavételi engedély megszerzésén, de a mindennapokban ugyanolyan létkérdés. S ez sem megy mindenhol gördülékenyen.