2024.01.18. 22:07
Kezdetét vette a globalista-liberális oldal uniós választási kampánya
Hazánk gyalázásával vette kezdetét a globalista-liberális oldal uniós választási kampánya – írja cikkében a Magyar Nemzet.
Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején
Forrás: MTI
Fotó: Ronald Wittek
Elég egyértelmű a politikai üzenet hazánk gyalázása és az Európai Bizottsággal szembeni kritikus hangvétel mögött: ezzel hivatalosan is kezdetét vette a globalista-liberális oldal EP-választási kampánya
− mondta el a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az Európai Parlament a mai napon elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.
Egymásra licitálnak
A szakértő szerint az Európai Parlament balliberális-szélsőbaloldali-néppárti többsége most egymást túllicitálva próbálja bizonygatni, hogy milyen elkötelezettek ügyük mellett, és hazánk ismételt szégyenpadra ültetéséből remélnek politikai tőkét kovácsolni.
Habár most nagyon harcias az EP, fontos rámutatni, hogy az Európai Bíróság nem épp a gyorsaságáról híres, így aztán az érdemi döntés egészen biztosan a választások utána tolódik, amikor már lehet, hogy egy teljesen másik parlament és Európai Bizottság fog működni
− tette hozzá az elemző.
Dornfeld László kifejtette, hogy az uniós alapszerződések két esetben biztosítanak lehetőséget perindításra uniós intézményeknek egymással szemben: ha az egyik intézmény visszaél a hatáskörével vagy ha elmulaszt valamilyen döntést meghozni. Amennyiben tényleg perindításra szánja el magát az EP, úgy előbbi esetkörre hivatkozhat. „Erre a fajta eljárásra eleve nincs túl sok példa, és ritka, hogy az EUB mondaná ki a végső szót ilyen ügyekben.
Sokkal inkább valószínű tehát, hogy politikai nyomásgyakorlásról van szó, amely azért érinti különösen érzékenyen Ursula von der Leyent, mert nagy valószínűséggel újrázni szeretne az elnöki tisztségért idén, ehhez pedig a tagállamok és az EP bizalmára egyaránt szüksége lesz
− emelte ki a szakértő.
A cikk folytatását a Magyar Nemzet oldalán olvashatják!
