Háború a szomszédban

2022.08.19. 07:18

Éleződik a feszültség Európa legnagyobb atomerőműve körül – frissül

177. napja pusztít az orosz–ukrán háború.

Zaporozsje településen tartott ukrán nukleáris biztonsági gyakorlat résztvevője

Forrás: AFP

Fotós: Dimitar DILKOFF

Cikkünk frissül!

Az Egyesült Államok folytatja a háborút

Az Egyesült Államok pénteken valószínűleg újabb közel 800 millió dolláros katonai segélycsomag küldését jelenti be Ukrajnának – közölte több amerikai tisztviselő.

A tisztviselők névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak az újabb amerikai segélycsomagról az Associated Press-nek.

Közölték, hogy a katonai támogatás nagy részét tüzérségi eszközök és lőszerek teszik ki. Viszont az Egyesült Államok a tüzérségi eszközök mellett nagy hatótávolságú, katapulttal indítható drónokat is fog küldeni – írja a The Guardian.

Közös hadgyakorlatot tartanak a kazahok és oroszok

Oroszország és Kazahsztán védelmi minisztériumai közös hadgyakorlatokat készítenek elő – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be augusztus 19-én Kassim-Jomart Tokajev kazah vezetővel folytatott találkozó után.

Oroszország és Kazahsztán októberben ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Putyin továbbá kiemelte, hogy az Oroszország és Kazahsztán közötti kapcsolatok minden területen pozitívan fejlődnek – írja az iz.ru.

Anatolij Szlobodjanik karbantartó kosárlabdát emel ki a törmelékek alól a Kramatorszki Műszaki és Formatervezési Főiskola épületében 2022. augusztus 19-én, miután hajnalban orosz rakétatámadás érte a Donyecki területen fekvő várost
Fotós: David Goldman / Forrás: MTI/AP

Putyin és Macron telefonon tárgyaltak

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emmanuel Macron francia államfő megvitatta az ukrajnai helyzetet – erről augusztus 19-én számolt be a Kreml sajtószolgálata.

Az Ukrajna körüli helyzet különböző aspektusait vitatták meg. Vlagyimir Putyin különösen hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg által a zaporizzsjai atomerőmű területének szisztematikus bombázása nagyszabású atomkatasztrófa veszélyét teremti meg, amely hatalmas területek sugárszennyezéséhez vezethet.

A Kreml sajtószolgálata megjegyezte, hogy a két államfő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a lehető leghamarabb küldjenek a zaporizzsjei atomerőműbe egy NAÜ-missziót, amely a helyszínen képes lenne felmérni a valós helyzetet – írja az iz.ru.

A britek már tárgyalnának Putyinnal

Liz Truss brit külügyminiszter és miniszterelnök-jelölt megismételte, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20-ak csúcstalálkozóján.

Truss nem hazudtolja meg a júliusban mondott szavait , amikor kijelentette, hogy „beszélgetésre akarja hívni Putyint olyan országok bevonásával, mint India és Indonézia”.

Korábban Joko Widodo indonéz elnök kijelentette, hogy Putyin személyesen kíván részt venni a november 15-16-án Balin tartandó G20-csúcstalálkozón.

A brit kormányfői posztért folytatott harcban Truss riválisa, Rishi Sunak viszont azt követelte, hogy Putyint ne engedjék be a csúcstalálkozóra – írja az iz.ru.

Újra fellángoltak a harcok Ukrajnában

Heves harcok dúlnak a dél-ukrajnai Herszon megyében és a Donyec-medencében, Oroszországból csapásokat mértek Szumi és Csernyihiv megyék határmenti területeire, a támadásokban több lakos meghalt – közölte az Ukrajinska Pravda hírportál pénteken helyi kormányzók közlései alapján.

Az északi országrészben lévő Csernyihiv megyét háromszor lőtték az oroszok, a szomszédos Szumi régióban 93 lövedék becsapódását jelentette a helyi hatóság. Személyi sérülés nem történt, de károk keletkeztek.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye három járását érte orosz támadás, egy férfi meghalt.

Az egyik járásra Torado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy gyerek megsérült. Nyikopol város központjában is lövedékek csapódtak be, károk keletkeztek több épületben, senki nem sérült meg.

Harkivot és környékét ismét lőtték az orosz erők, az előzetes adatok szerint egy nő meghalt, Pecsenyihi településen pedig egy férfi sérült meg.Egy rakéta becsapódott egy tanintézmény épületébe.

Donyeck megyében az elmúlt egy napban öt civil halt meg és tízen sebesültek meg. Helyi idő szerint hajnali 5 óra körül a stratégiai fontosságú Kramatorszkot ágyúzták az orosz csapatok, aminek következtében részben megrongálódott a helyi műszaki főiskola épülete.

A régióban nincs gázellátás, helyenként vezetékes víz és áram sincs.

Új parancsnokot neveztek ki az orosz Fekete-tengeri Flotta élére

Augusztus 10-től Viktor Szokolov orosz ellentengernagy irányítja a flottát - közölték pénteken orosz hírügynökségek. Augusztus 10-i kinevezésének korábban a médiában megszellőztetett hírét maga a parancsnok erősítette meg egy szevasztopoli rendezvényen. Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt.

Elődje, Igor Oszipov 2019 májusa óta vezette a Fekete-tengeri Flottát. Leváltását sajtójelentések összefüggésbe hozzák az olyan kudarcokkal, mint a zászlóshajó, a Moszkva cirkáló áprilisi elvesztése, valamint a flotta szevasztopoli főhadiszállása és több krími katonai objektum ellen elkövetett diverzáns támadások.

A csütörtök esti bejelentés szerint egyébként Szevasztopolban lelőttek egy drónt, és Kercsben is működésbe lépett a légvédelmi rendszer, ugyanakkor az Oroszországot a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettel összekötő hídon továbbra is zavartalanul zajlott a forgalom. Ugyancsak este Oroszországban, a Belgorod megyei Tyimonova településnél kigyulladt egy lőszerraktár. Két falu lakóit evakuálták, az ügyben vizsgálat indult.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy Krasznodarban elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy orosz állampolgárságú ügynökét, aki Oroszország biztonsága ellen felhasználható értesüléseket szolgáltatott ki. A gyanúsított maga ajánlkozott fel az együttműködésre, hazaárulás címén eljárást indult ellene.

Nyolc helikoptert ad Washington Csehországnak az Ukrajnának nyújtott segítségért

Nyolc katonai helikoptert ajándékoz az Egyesült Államok Csehországnak az Ukrajnának nyújtott cseh segítség elismeréseként – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió csütörtök késő esti híradójában. Az amerikai helikopterek átadását pénteken reggel az Egyesült Államok prágai nagykövetsége is megerősítette a Twitteren. Az amerikaiak szerint Csehország csak az átadás költségeit, illetve a gépek korszerűsítését fogja fizetni. 

Csehország már korábban 12 Viper és Venom márkájú helikoptert rendelt az amerikai Bell cégtől 14,6 milliárd korona értékben. Jana Cernochová a televízióban azt mondta, hogy a nyolc amerikai helikopter ingyenes átadásáról személyesen állapodott meg amerikai partnerével áprilisi washingtoni látogatásakor. Az általa vezetett tárca a közelmúltban kapta meg azt a levelet, amelyben értesítették, hogy Washington nyolc harci helikoptert és két szállító helikoptert ajándékoz Csehországnak. A cseh hadseregnek a közeljövőben 20 korszerű amerikai helikoptere lesz. Ezek felét harci gépek, felét szállító helikopterek teszik majd ki – erősítette meg a cseh védelmi miniszter.

Eddig 25 275 menedékkérelmet fogadtak el

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. augusztus 19. 6.00 órai adatok alapján – eddig 28 622 menedékkérelmet regisztrált, ebből 13 881 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 25 275 fő esetében született elismerő döntés.

Észtország további fegyvereket küld Ukrajnának

Az észt kormány újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára, amelynek keretében további fegyvereket, például aknavetőket és páncéltörő fegyvereket küldenek, emellett Észtország azt tervezi, hogy támogatja az ukrán fegyveres erők Nagy-Britannia által kezdeményezett kiképzését és Németországgal együttműködve tábori kórházat küld Ukrajnába. „Ukrajna a közös értékeinkért harcol, és ha van még fegyverünk, amit küldhetünk, meg kell tennünk” – mondta Hanno Pevkur védelmi miniszter. Észtország összesen csaknem 250 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának, beleértve a Javelin páncéltörő rakétarendszer rakétáit, tarackokat, páncéltörő aknákat, páncéltörő gránátvetőket, aknavetőket, különféle kézifegyvereket lőszerrel, járműveket, kommunikációs berendezéseket, orvosi kellékeket, személyi védőfelszerelést, például sisakot és páncélt, valamint tartós élelmiszert.

Az Egyesült Királyság 15 millió fontot biztosít az ukrán menekülteknek

Az Egyesült Királyság 15 millió fontnyi segélyt nyújt 200 000 ukrán támogatására, mind hazájukban, mind Lengyelországban. További 1,5 millió fontot fordítanak annak kivizsgálására, hogy az Oroszország által a világpiacon értékesített gabonát ellopták-e Ukrajnából.

Kibertámadás Észtország ellen

Észtországot kiterjedt kibertámadások érték, miután eltávolítottak egy szovjet kori tankemlékművet egy olyan régióból, amelynek lakossága túlnyomórészt orosz nemzetiségű – közölte a tallinni kormány. Észtország külügyminisztere megvédte országa azon döntését, hogy kitiltja az orosz turistákat.

Ukrajna nem változtat béketárgyalási álláspontján

Volodimir Zelenszkij államfő megerősítette, hogy Ukrajna nem változtatott álláspontján a béketárgyalásokkal kapcsolatban, és azt mondta, hogy Oroszországgal csak akkor lehet tárgyalásokat folytatni, ha az orosz erők elhagyják Ukrajna illegálisan megszállt területét.

Az Egyesült Államok egy újabb 800 millió dolláros katonai segélyt jelenthet be

Az Egyesült Államok akár már pénteken bejelentheti, hogy egy újabb, mintegy 800 millió dolláros katonai segélyt készül Ukrajnába juttatni – közölte csütörtökön három, az ügyben jártas forrás a Reuters hírügynökséggel. Joe Biden az úgynevezett elnöki lehívási jogkörével engedélyezné a segítségnyújtást, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy engedélyezze az amerikai készletekből származó felesleges fegyverek átadását.

Litvánia szerint nem növelik veszélyeztetettségét az Kindzsál rakéták

Arvydas Anushauskas litván védelmi miniszter a Baltic News Service-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a Kinzhal rakéták áthelyezése nem növelte a Litvániát érintő veszély mértékét, mert az ukrajnai háború miatt kimerült a kalinyingrádi orosz arzenál. Oroszország csütörtökön áthelyezte a Kinzhal rakétákkal felszerelt MiG-31 típusú repülőgépeket a Litvániával és Lengyelországgal határos kalinyingrádi repülőtérre. „A névleges veszély, amelyet Oroszország jelent szomszédai számára, mindig megmarad, de a fenyegetettség mértéke ettől nem nőtt” – mondta a litván védelmi miniszter.

Oroszország megerősíti erőit Dél-Ukrajnában

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint Oroszország két zászlóalj taktikai csoporttal bővítette déli haderejét. A vezérkar azt is közölte, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz előrenyomulást Mikolajivka, Vjimka, Bahmut, Avdijivka, Piski és Vodjane közelében Donyeck megyében.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. augusztus 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 7789 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 369 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 18-án 247 ember, köztük 106 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.

Az oroszok bántalmazták az atomerőmű dolgozóit

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Ned Price azt mondta, hogy tudnak azokról a jelentésekről, amelyek szerint az orosz személyzet bántalmazta és kényszerítette a zaporozsjei atomerőműben dolgozókat, és elítélte Oroszországot, amiért figyelmen kívül hagyja a nukleáris biztonság elvét.

Az ENSZ főtitkára a katonai erők sürgős kivonását kérte

António Guterres kijelentette, hogy „súlyosan aggódik” a zaporozsjei atomerőműben kialakult helyzet miatt, és azt mondta, hogy az üzemet demilitarizálni kell. Hozzátette: Zaporozsje sérülése felérne egy öngyilkossággal. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij közölte, hogy megállapodott Guterresszel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyeleti szerve látogatásának keretéről, hogy megvizsgálja az erőművet.

Szakértők elemezték egy nukleáris katasztrófa veszélyét

Malcolm Sperrin professzor, orvosi-fizikai szakértő szerint a zaporozsjei atomerőmű szigetelése nagyon erős és nem könnyen áthatolható, azonban radioaktív anyagok léteznek a reaktor kívül is, például tárolómedencékben, laboratóriumokban, amelyek jóval sebezhetőbbek, így azokból könnyebben szabadulhat ki radioaktív sugárzás akár a légkörbe, akár a talajvízbe, de messze nem csernobili méretekben. „Azt is szem előtt kell tartani, hogy az uralkodó szél az orosz kézben lévő területek felé vinné elsősorban a szennyezést” mondta. Gerry Thomas professzornak, a londoni Imperial College volt molekuláris patológia professzorának megnyugtatóbb volt a véleménye. Szerinte a radioaktív kibocsátás rendkívül valószínűtlen. „Az egyetlen egészségügyi probléma abban az esetben, ha a zaporizzsjai atomerőműből kiszabadulnának sugárzó anyagok, az erőművön belül tartózkodókat érintené és csak kisebb mértékben azokat, akik még mindig a közvetlen közelben lévő városokban és falvakban élnek.”

Egymást vádolják provokációval

Előbb Oroszország adott ki figyelmeztetést, hogy Ukrajna hogy provokációt tervez a zaporozsjei atomerőműben, majd órákkal később pedig Ukrajna közölte azt, hogy Moszkva péntekre támadást tervez. Joseph Cirincione, a Quincy Intézet munkatársa kettyego nukleáris időzített bombának minősítette a helyzetet, és azt mondta, hogy „ha nem teszünk sürgős intézkedéseket, az fel fog robbanni”. Szerinte Oroszország szándékosan próbál zavart kelteni, és pontosan azzal vádolja a másik felet, amit maga csinál, hogy elfedje az igazságot. Ugyanakkor reális a veszélye annak, hogy valami történjen, mivel az ENSZ-főtitkár még Ukrajnában tartózkodik, Moszkva pedig választ akar adni erre a látogatásra azáltal, hogy fokozza a feszültséget a létesítményben.

Oroszország azt állítja, hogy ukrán drónt lőtt le a Krím felett

A krími Szevasztopol kormányzója közölte, hogy az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán drónt. Eközben az orosz sajtó arról számol be, hogy a légvédelmet aktiválták Kercs környékén – ahol a szárazföldre vezető híd kezdődik.

Legalább négy robbanás történt a Krím-félszigeten

Robbanások voltak Szevasztopol városában, az oroszok által annektált Krímben – közölték helyi források a Reuters hírügynökséggel. Úgy tűnt, hogy a robbanások a belbeki katonai repülőtér közelében történtek, a várostól északra. A múlt héten több robbanás érte a Krím-félszigetet, pánikba ejtve az orosz lakoságot. A Sky News úgy tudja, hogy a támadásokat ukrán különleges erők hajtották végre, akik most már nagyobb hatótávolságú célpontokra is használhatják a nyugati fegyvereket. A hírek szerint válaszul több ezer ember menekült el a területről Oroszországba.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában