Kalandozás a világ körül

A Turóc vármegyéből származó nagyrákói és nagyselmeci Rakovszky család gyökerei a XIII. század elejéig vezethetőek vissza. A család több felvidéki megyében is birtokokhoz jutott. A nemesi származást megyei és országos tisztségekkel koronázták meg (így császári és királyi kamarási címet is birtokolnak). A XVIII. század fordulóján két ágra, a turóci és liptói ágra szakadnak. Ettől kezdve viselte a család liptói ága a nagyrákói és nagyselmeczi előnevet. Elsősorban ennek a családi ágnak a történetébe nyerhetünk bepillantást a nemrég a Mosonvármegyei Múzeumban „Egy kalandor-diplomata a világ körül" című kiállításon. 

– A Panos-Rakovszky hagyaték 1957-ben került Rajkáról a  múzeum tulajdonába. Bútorok, használati tárgyak mellett számos festmény, fotográfia is feldolgozásra várt mostanáig. Március óta dolgozom az intézményben történészként, azóta kutatom a Rakovszky család történetét – tudjuk meg  Rosta Andrástól. Kutatását segítette, hogy a mosonmagyaróvári levéltárban hatdoboznyi anyagot talált a családról, és a tárlat „főszereplőjéről", Rakovszky Béláról (1860–1916).

A Rosta András által összeállított kiállítás különleges utazásra hív a múzeumba.

A família egyik legérdekesebb képviselőjének külön termet szenteltek. Rakovszky Béla külügyi képviselőként világot járt, az ő szemével mi is körbeutazhatjuk a földet. 320 fénykép maradt hátra tőle Közel- és Távol-Kelettől Dél-Amerikáig tartó útjairól. De nem csak fotókkal tért haza a kalandozásaiból a nyolc nyelven beszélő férfi. A Monarchia számára hasznos információk mellett például Belső-Ázsiából tucatnyi tenyészállatot hozott a bábolnai ménesnek. Az egzotikusnak számító expedíciók  (1906–1910) között Párizsban teljesített külügyi szolgálatot. 

A tárlaton a korabeli, kinagyított felvételek mellett számos tárgyat is bemutatnak. Marosi Sándor földmérő eszközei mellett Németh Alajos gyűjtő is hozzájárult a kiállítás gazdagításához. A Fotósarok régi fotómasinákat biztosított. 

Rosta András szerint a családnak élnek leszármazottai (egy része valószínűleg külföldön, feltehetően Németországban) és fiúágon is öröklődik a Rakovszky név. 

A feltáró munka célja a közeljövőre nézve, hogy a levéltárban megtalálható útinapló – amit maga Rakovszky Béla írt – az eredeti képekkel illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel gazdagítva, kísérő tanulmánnyal a szélesebb közönség számára is elérhetővé váljon önálló kötet formájában.