2022.01.16. 10:48
Ami kívülről látszik
„Ne nézd külsejét, se termetes növését, mert én megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember. Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (Sámuel első könyve 16,7)
Forrás: Pixabay
A NYÍRFA
A nagy tölgyes szélén nőtt egy nyírfácska. A hatalmas tölgyek lenézték a kis fát. Kritizálták.
– Vékony vagy! Kicsik a leveleid!
– Termésed sincs, ami az állatoknak eleségül szolgálna.
– Mire vagy jó?
A kis fa ilyenkor csak remegve, lelógó ágakkal állt ott és próbálta volna mondani, hogy én is fa vagyok, a madarak engem is szeretnek, hiszen fészket raknak rajtam, és vidáman dalolnak ágaimon. Persze hallgatott. Nem mert megszólalni, búsan lógatta le ágait. Néha még könnyezett is, vagy hangosan sírt.
Egyszer favágók jöttek az erdőbe. Sorra kivágták a tölgyeket. Mikor odaértek a nyírfácskához, az egyik favágó megkérdezte:
– Hát ezzel mi legyen?
– Meghagyjuk. Nem vágjuk ki.
– Miért?
– Igaz, nem egy haszonfa, de milyen szép és kecses. Öröm ránézni. Felvidítja a madarakat, a tájat, és ami fontos, az ember lelkét! (Ismeretlen szerző)
A kétfajta fa kétféle emberi magatartást jelképez. Az egyik különbnek tartja magát másoknál, büszke arra, amije van, a másik pedig szerényen háttérbe húzódik, és nem kérkedik azzal, amivel bír. De aki lenézi a nála kevésbé tehetséges vagy külsőleg kevésbé megnyerő embert, Istent megszomorítja, és önmagában hordozza magatartásának büntetését.
Biztos, hogy vannak nálunk tehetségesebbek, de hogyha ők más helyre kerülnek, akkor bizonyára jobban meglátják a mi értékeinket is. Ha pedig nem így történik, akkor lehet, hogy nekünk kell máshova menni vagy más feladatkört betölteni, hogy a mi tehetségünkkel tudjunk szolgálni, mások javára lenni.
Mindenkinek van valamilyen értéke, amiben különleges, még ha a külseje talán nem is árulkodik róla, a másokkal való összehasonlításban. Jézus mindenkinek osztott talentumot a példázat szerint (Máté evangéliuma 25,14–30), tehát te is kaptál olyan képességeket, ajándékokat, amelyekkel fontos tudsz lenni, mások javát szolgálhatod.
Vigyázz, hogy ne légy kevély arra, amit kaptál, mert az nem a te érdemed, ráadásul az önteltségeddel veszélybe is sodrod magad. A tölgy nem azért tölgyfa, mert ő az akart lenni, Isten tette azzá. A nyírfát is Ő teremtette. Egyik se különb önmagában a másiknál, csak más. Más se különb nálad, de te se vagy különb másoknál.
„Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával! Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.” (Jeremiás próféta könyve 9,23–24)
„Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcsesség van.”
„Kevélység jár az összeomlás előtt és a bukás előtt fölfuvalkodottság.”
„A kevélyeknek házát kiszaggatja az Úr.”
„A bolondnak szájában van kevélységnek pálcája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.” (Példabeszédek könyve 11,2; 16,18; 15,25; 14,3)
Szerető barátod: Attila bácsi
