Nyárias őszelők a XX. század elején

Az általam vizsgált időszak legmelegebb szeptembere 1942-ben volt, akkor a havi középhőmérséklet Győrben 20,3 °C-ot ért el, s csak 5,5 mm csapadék hullott. A hónap folyamán 20 nyári nap volt, vagyis az ősz első hónapjának kétharmad részében a legmagasabb nappali hőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot. Ebből hat alkalommal a hőmérő higanyszála 30 °C fölé emelkedett, tehát kánikulai nap is előfordult a kisalföldi megyeszékhelyen. Bodócs István szeptember 1-én 33,2 °C-ot, 2-án 30,5 °C-ot, 3-án 32,4 °C-ot, 4-én 32,6 °C-ot, 6-án és 27-én pedig 30 °C-ot mért. A nyári félév időjárása 1942-ben sokban hasonlított az idei évhez: a változékony júniust meleg július elő követte, a hónap közepétől azonban változékonyabbra és hűvösebbre fordult az idő. Az inkább hűvös augusztus elejét követően erőteljesen felmelegedett a levegő, a hónap végén hét kánikulai nap volt. A nyárias időjárás szeptemberben végig kitartott, a vénasszonyok nyarának az október 9-én érkezett hidegfront vetett véget. Az észlelő „ az orosz pusztákról advektált száraz levegő" hatásának tulajdonította az augusztus 19-október 8 közötti meleg időszakot. Ha a makroszinoptikus viszonyokat nézzük, az idei évhez képest kicsit eltérő volt a helyzet. Míg 2011-ben szeptember elején az Azori Anticiklon, a hónap második felében pedig a Közép-Európa feletti magas légnyomású képződmény biztosította a száraz, napsütéses időt, addig 1942-ben a Kelet-Európa feletti anticiklon nyugati peremén helyezkedett el hazánk. Tudjuk, hogy az anticiklonban a levegő az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányban forog, így a légköri képződmény nyugati peremén délről északra mozog a légtömeg. Az 1942-es év nyárias szeptemberében az esetek túlnyomó részében délkeleti vagy délnyugati szél fújt, amely a felforrósodott Balkán-félszigeten keresztül utaztatta az amúgy is meleg kontinentális légtömegeket. Az időjárás alakulása, mint mindig, a történelmi események menetébe is beleszólt: 1942-ben a száraz nyárutónak és őszelőnek köszönhetően a német csapatok a keleti fronton eredményes offenzívát hajtottak végre, s von Kleist hadseregcsoportja a száraz földutakon egészen a Kaukázus előteréig hatolt. Előtte egy évvel a csapadékos ősz okozta sár miatt az ostromló német és szövetséges csapatok alig tudtak mozogni.

Anticiklonban nyáron és ősz elején gyakran teljesen felhőtlen az égbolt

A XX. század második legmelegebb szeptembere 1932-ben volt, akkor 20,17 °C-ot ért el a havi középhőmérséklet, csapadékból pedig mindössze 2,3 mm hullott. Ebben az évben Bodócs István nem észlelt olyan kiugróan magas nappali hőmérsékleti értékeket, mint 1942-ben, egyedül szeptember 10-én emelkedett a hőmérő higanyszála 30 °C fölé (31,1 °C). Ám 18 alkalommal a nappali órákban 25 °C fölé melegedett a levegő, vagyis 1932-ben is egyértelműen nyárias szeptemberről beszélhetünk. A makroszinoptikus viszonyokra a szerző nem tett utalást, a szélirányból és az időjárás jellegéből azonban utólagosan lehet következtetni a globális légköri viszonyokra. Feltételezésem szerint a hónap első napjaiban az Azori Anticiklon keleti peremén lehettünk, ezt bizonyítja az északi-északnyugati szél gyakorisága. A hónap hátralévő részében a gyenge szél még egy napon belül is többször váltott irányt, véleményem szerint a jó időért felelő magas nyomású légköri képződmény Közép-Európa fölé húzódhatott.

A XX. század első felében a meteorológusok úgy számolták, hogy Győrben a szeptember hónap átlagos középhőmérséklete 16,2 °C, s abban a hónapban 58 mm csapadéknak kell hullania. Az általam vizsgált 1926-1944 közötti időszakban a havi középhőmérséklet 12 alkalommal meghaladta az addigi átlagot (ez nem azonos a most számított százéves átlaggal), s csak hét alkalommal fordult elő átlagosnál hűvösebb szeptember. A második világháború alatt két egymást követő évben is nyárias idővel köszöntött be az ősz: a már említett 1942-es évet követően 1943-ban is 18,27 °C volt a havi középhőmérséklet, s csak 23 mm csapadék hullott. A leghidegebb szeptembert 1931-ben észlelték, akkor csak 12,57 °C volt a hőmérséklet havi középértéke. A havi csapadékmennyiség 12 alkalommal volt kevesebb az átlagnál, mindössze hét esetben fordult elő csapadékos szeptember. Aszályos volt az őszelő 1929, 1932 és 1942 szeptemberében, 1927-ben viszont az aránylag magas havi középhőmérséklet (17,7 °C) ellenére 103,2 mm eső esett. A képet némiképp árnyalja, hogy a szeptember 26-i hidegfront betörését kísérő zivatarból 35,7 mm eső hullott, vagyis meglehetősen egyenetlen volt a csapadék havi eloszlása.

Látható, hogy régebben is gyakran előfordult, hogy egyik évszak áthúzódott a másikba, s szeptemberben jobb idő volt, mint nyár derekán. Az időjárás szeszélyes jellegében a globális felmelegedésnek, s az emberi tényezőknek is van szerepe, azonban a Föld egészét érintő környezetszennyezések és környezeti katasztrófák időszaka előtt is voltak anomáliák.

Áldozó István