A kávézás kifinomult művészete

Egyre inkább teret hódítanak hazánkban is a különböző pörkölésű kávék, sokan már hobbiból is végeznek el barista tanfolyamot. Csóka Richárd mixer, barista véleménye szerint, fontos megismerni a felhasznált alapanyagokat, a készítésre és fogyasztásra szánt idővel akár otthonunkban is élvezhetjük a minőségi kávézás élményét.

Pankerné Szabó Csilla

A 26 éves Csóka Richárd győri származású mixer, barista már nyolc éve dolgozik a vendéglátásban, a koktélok mellett a kávékészítés a szenvedélye, ahogy mondja, szerelem volt első látásra ez az irány az életében. Munkatársával, Józsa Erikkel barista iskolában oktatja a jövő szakembereit és egyre több olyan férfit és nőt, akik nem munkájuk részeként, inkább hobbiból szeretnének megismerkedni a kávékészítés rejtelmeivel.

Minőségi javulás

A kávézásnak többezer éves kultúrája van, tízből nyolc ember mindennapjainak részévé vált a fogyasztása. Vannak, akik ritkábban vagy gyakrabban, vannak, akik az élénkítő hatása miatt és egyre többen, akik élvezetből isszák. Richárd is a napi többszöri fogyasztók közé sorolja magát, mostanra már leginkább az ízvilága miatt választja. Valójában a kávé egyre inkább luxuscikké válik, ahogy nő a fogyasztói igény rá, azzal párhuzamosan a klímaváltozás következtében egyre inkább csökken azon termőterületek összessége, ahol a kávécserje tökéletes minőségben tud teremni. A növekvő kereslet és a szűkülő kínálat együttesen árfelhajtó hatást generálhat.

Nagy öröm a szakember szerint, hogy mind a kávéházi, mind az otthoni kávézás egyre inkább elmozdult a minőségi kategória felé. Lakásunkban viszonylag kis befektetéssel egy olyan eszközparkot tudunk beszerezni, amivel biztosíthatjuk az egyéni vagy családi kávéivás felejthetetlen élményét, természetesen jó pörkölésű alapanyagokból, amelyek már egyre több helyen megvásárolhatók. A kávézók és vendéglátóegységek esetében is hasonló a helyzet, a munkatársak oktatása e téren mindenképpen megtérül a későbbiekben, és a vendég is „jó kávéízzel a szájában” távozik. Az elmúlt közel húsz évben exponenciálisan nőtt a fogyasztói igény a minőségi termékre éppúgy, mint a vendéglátóegységek részéről a megfelelő alapanyagok, eszközök beszerzésére és az ismeretszerzésre, barista oktatásra.

A kávé az egyik legfontosabb élvezeti árucikk a világon, egyszerre jelenti a termékeket, amelyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar, valamint az italt, amelyet a termékekből készítenek. Fotó: Csóka Richárd

Milyen a jó kávé?

Az elmúlt közel hatvan évet három nagy időszakra lehet bontani, az első, amikor megjelentek a klasszikusnak mondott kávégépek, a második, amikor a világ megismerkedett az olasz kávékultúrával, a különböző ízesítésű kávékkal. A harmadik, az 2005-től kezdődő „új hullám”, amelynek jellemzője, hogy a kávé teljes életútja nyomon követhető és minőségében ellenőrzött. A magyar pörkölőmesterek már kapcsolatban állnak a világ bármely pontján élő farmerekkel, akiknek terményeiről, a termesztési körülményekről mindent megtudhatnak. Ez eredményezi azt, hogy a kávészemek a termőhelytől eljutva a pörkölőig, majd onnan a baristákig a lehető legjobb fogyasztási élményt tudják nyújtani az embereknek. Ezért otthoni fogyasztásra is olyan kávét ajánlott vásárolni, amelynek a csomagolásán feltűntetik a származást, a pörkölőműhely nevét a terméken. Bár a barista szerint a „kotyogós” kávéfőző nem a legtökéletesebb kávékészítő eszköz, de minőségi, ellenőrzött árut főzve benne, már jó kávét tudunk készíteni vele.

Mindenkinek más az ízlése, a kávé területén is. Az a jó, ami ízlik, tette hozzá a barista, a megítélés szubjektív, ahogy az ételek esetében is ez a helyzet. Nehéz tanácsot adni, de a legfontosabb mindig a minőségi alapanyag, amely már egyre több helyen kapható kisebb vagy nagyobb kiszerelésben is. Érdemes szakembertől is segítséget kérni, de az interneten is tájékozódhatunk a kézműves pörkölőtől származó, és árban is elfogadható termékek iránt. Nagyjából kilencezer kávéfajtát ismerünk, mindegyik egyedi minőségű, ezért célszerű más-más fajtát, márkát kóstolni, míg rátalálunk a saját ízlésünknek megfelelőre.

Kávésarok otthonra

A barista szerint kb. 50 ezer forintból otthonra már elfogadható minőségű kis kávésarkot rendezhetünk be magunknak az eszközökből, amelyek rendelhetők is, azok használati módjáról tájékozódhatnak a laikusok az interneten is. A „kotyogós” főzőbe is érdemes a három-ötezer forintos terméket választani, amit aztán jóízűen elfogyaszthat a készítője. A legfontosabb azonban, hogy semmiképpen ne őrölt kávét vegyünk, de az automatából vásárolt és a „három az egyben” változat sem tudja megadni azt az ízélményt, amit egy jó kávétól elvárhatunk.

Kávékisokos

A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni.

A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik.

Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnám, Kolumbia és Indonézia követ a sorban.

A magyar szájhagyományban a „fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. A kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.

Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg.

A kávéházban kávékészítésre és felszolgálásra szakosodott személy a barista, vagy régi magyar kifejezéssel a kávépincér.

VIII. Kelemen pápa azt mondta: „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital.”

Johann Sebastian Bach kantátát írt Kávékantáta címmel.

A koffein mellett a kávéban sokféle sav is található, amelyek a kávé ízét befolyásolják. Például a csokoládéízért a 2-metil-valeriánsav, a karamellízért a pirosszőlősav a felelős.