Természeti kincsek veszhetnek oda az illegális nádégetők miatt

Dr. Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési Osztályának vezetője elmondta, az égetéshez alapvetően természetvédelmi hatósági engedély szükséges, és csak növényegészségügyi vagy természetvédelmi célból valósítható meg, de ezzel a lehetőséggel a balatoni nádasok esetében reálisan nem lehet élni sem természetvédelmi, sem vagyonbiztonsági, sem környezetvédelmi vonatkozások alapján. Ha területkezelési okok miatt szükségessé válik egyes balatoni nádas területek felújítása, akkor inkább nádvágást alkalmaznak, de az is csak akkor és olyan módszerrel végezhető, amely megfelel az aktuális körülményeknek és a vonatkozó előírásoknak – jegyezte meg.

Vágni is csak jégen szabad

A szakember rámutatott, a nádégetés – azokon a területeken, ahol legálisan előfordul, például az Alföldön – leginkább télen jellemző, a fagyott vízen, hiszen nyáron nem ég le könnyen a zöld nádas, hiába vannak avas foltok benne. Hozzátette, a nádas lábon történő égetése alapvetően lehet természetvédelmi kezelési eszköz olyan szárazulati területeken, ahol a biomassza teljes eltávolítása és a nádas élőhely nádas állományának teljes megújítása a cél. Nagyon fontos azonban mérlegelni ennek a módszernek az alkalmazása során azt, hogy mikor, milyen módszerrel, mekkora területen és milyen természetvédelmi célból történik az égetés. Ennek feltétele még a vagyonvédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele. Ezek alapján a Balatonnál ez nem vagy csupán komoly korlátozásokkal kerülhetne szóba, tehát gyakorlatilag nem alkalmazható módszer. Ezzel szemben a nádvágással minden élőhelyfenntartó kezelési igény megvalósítható, finomra hangolható és tervezhető – magyarázta. 

Az osztályvezető beszélt arról is, hogy a lábon álló avas nádas égetésekor minden talaj vagy jég feletti élőhelyi rész – növény, állat, gomba, stb. – elpusztulhat és egy egységes, élőhelyi változatosságot teljesen nélkülöző élőhely alakul ki. Ez lehet élőhelyvédelmi cél, például a nád növény megújítása nagy területen, ami az egész élőhely „szerkezeti vázát” adja. Égetni lehet mozaikosan is, de az még nagyobb körültekintést igényel, a Balatonnál ez biztonságosan nem tehető meg. Dr. Nagy Lajos hangsúlyozta, ezért is preferálják inkább a nádvágást, ha szükséges, ám annak legfőbb kritériuma, hogy kizárólag a téli időszakban, a vegetációs perióduson kívül, és jégen végezhető. Ugyanakkor rámutatott, a nádvágások jelentős része elsősorban a szárazulati nádas részeken valósítható meg rendszeresen és tervezetten, mivel itt a jégborítás nem kizáró vágási kritérium.

A diverz élőhely

Bár ránézésre homogénnek tűnik, az erdőhöz hasonlóan a nádas is diverz élőhely, már csak azért is, mert többkorú, és a korral a nád szerkezete változik: van ahol egészen fiatal, sűrű, van ahol már avas, meghajolt, letört, vagy éppen levágott. Ez azt jelenti, hogy egészen más életközösségek telepednek meg benne, az egyes élőhelyfoltokat más-más fajok, más-más arányban népesíthetik be.  A nyolc és 16 éves kor közötti nádas például a nyári lúd és a gémek kedvenc fészkelő helye – mondta a természetvédelmi osztályvezető. Ugyanakkor rámutatott, egy 15-16 éves, avas, aratatlan nádasban már előtérbe kerülhet a pusztulás folyamata is. Addig a diverzitás, a fajok sokszínűsége jellemző, utána viszont már az élőhely degradálódása miatt az élőhelyi és faji sokszínűség is előnytelen irányba változhat. De a nádas minőségét nemcsak a kor, hanem a vízszint magassága is nagyban befolyásolja, ezért a mindenkori szabályozási vízszintnek nagy szerepe van a nádgazdálkodásban – magyarázta. Kiemelte, a nádasok mintegy 2,5 méteres vízszintig tudnak a nyílt víz irányába növekedni, ez az oka annak, hogy leginkább a part közelében találhatók. Hozzátette, minél magasabban tartják mesterségesen a vízszintet, annál inkább korlátot szabnak a nád nyílt víz felé való terjedésének, ami azt eredményezi, hogy a növény a part felé képes csak terjeszkedni. A partmenti részek azonban egyre inkább be vannak épülve, le vannak betonozva, be vannak védve, így kifelé sem nagyon tud utat találni magának. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb területen található nádas a Balatonban, ezért fontos, hogy háborítatlanul megőrizzük azokat a kiemelkedő jelentőségű természetközeli és sok esetben természetvédelmi oltalom alatt álló nagyobb kiterjedésű nádassal borított öblözeteket, mint amilyen a csopaki, a paloznaki, a fűzfői vagy a szigligeti öböl – hangsúlyozta az osztályvezető.

A Balaton egésze élőhelyvédelmi- és madárvédelmi irányelv szempontjából is Natura 2000 természetvédelmi terület. Ugyanakkor része a vonuló vízi madarak élőhelyeit védelmező Ramsari Egyezménynek is. Ezek mellett több balatoni nádas terület nemzeti parki vagy országos jelentőségű védettséggel is bír.