A 2022-es év madara a zöld küllő

Sokszínű természet volt a jelmondata a 2022-es Év madara szavazásnak, amelynek célja, hogy a harkályféléket és az erdők madarait hozza közelebb az emberkhez. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programját, hogy megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság, azon belül is egyes csoportok, mint a gazdálkodók, vadászok vagy pedagógusok különösen fontos szerepet kaphatnak. Antoni Gyula, az egyesület Kisalföldi csoportjának elnöke visszaemlékezett, hogy eleinte még zártkörű voksolással történt a szavazás, majd 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg a szakmai stáb által jelölt három madár közül, melyik legyen a következő év madara. Azóta minden év nyarán a már bevált internetes voksolással bárki szavazhat, aki fontosnak tartja a madárvédelmet. Tavaly a versenyben a kékbegyre, a zöld küllőre és a vörös gémre lehetett szavazni, a nyertes a zöld küllő lett, a szavazatok 41 százalékával.

A harkályfélék egyik gyöngyszeme

Erdei madaraink egyik gyöngyszemének tartja a zöld küllőt az elnök, amely életmódjával is kiemelkedik a többi harkályféle közül. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, ártereket, temetőket, de a zárt állományú erdőt inkább elkerüli. A falusi portákon télen is többször megjelenhet, így akár lakóhelyünkön is csodálhatjuk „nemzeti színű” tollazatát – mondja Antoni Gyula, aki saját kertjében is megfigyelhette már e különleges harkályfélénket hangyabolyt keresve. A zöld küllő maga készítette odúban fészkel, amelyet több évig is használ, később más madarak számára lesz odúja költésre hasznos. Hátán zöld, hasán fehéres a tollazat, fején pedig piros „sapkát” visel, és érdekesség, hogy a hím feketével szegett bajuszsávja piros, míg a tojóé fekete. Akát nyolc évig is elél, súlya 180-200 gramm, hossza körülbelül 32 centiméter, szárnyainak fesztávja 40-50 centiméter, csőre 4,5 centiméter, nyelvét akár tíz centiméterre is ki tudja nyújtani. Erdei madár, de élelmét főleg a földről gyűjti, tápláléka hangyákból és más rovarokból áll, de magvakat is gyümölcsöket is eszik. A vörös és erdei hangyákat különösen kedveli, hosszú és tapadós nyelve segíti azokat összeszedni. Télen nehezebb dolga van, a fagyos földet nehezebb áttörnie és a hangyalárvák is mélyebben vannak – ismertette az elnök, hozzátéve, bár emberkerülő madár, ugyanakkor nagyon érdeklődő is, amint észreveszi az embert, felszáll a fa törzsére és onnan kukucskál, ezért is nehéz megfigyelni. Ellensége talán csak a héja, amely képes elkapni. Külső megjelenésén kívül jellegzetes a hangja is, messze csengő, éles, az erdőben különösen kellemes hallgatni kacagásszerű „énekét”. Suhanó röpte erősen hullámvonalas a többi harkályhoz képest. A madarak tavasszal párosodnak, a tojó és a hím egyaránt részt vesz a fiókák nevelésében. A szakemberek megfigyelték, hogy a fiókák a költés után 23–28 napos koruk között repülnek ki, ám általában nem távolodnak el a fészektől, a fiatal madarak a születési helytől való eltávolodásának lélektani határa maximum 20 kilométer. Ahová születnek, ott élnek, ha van rá lehetőségük – fűzte hozzá az elnök.

Földönjáró zöld gyönyörűség

A zöld küllő nem csak a színe és a tápláléka miatt különleges, de abban is, hogy a többi harkályhoz képest sokkal jobban mozog a földön. Élénken, játékosan, óvatosan és nyomtalanul tud haladni, a sík terep tehát nem akadály számára, pedig harkály – mutat rá Antoni Gyula, hogy az év madarát miért is érdemes jobban megismerni. A madárállomány stabilnak mondható az elmúlt húsz évet visszanézve, 15-17 ezer példányra tehető, 2014-2018 között számuk emelkedést mutatott, de hosszú távon meg nem tudni, hogyan alakul az egyedszám. Ugyan nem fenyegetett faj, de hazánkban védett madarunk, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. A zöld küllő Európában elterjedt, a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. A Sokszínű természet jelmondattal és a három feltűnően színes faj jelölésével az MME nemcsak a madárvilág változatos megjelenésére szerette volna felhívni a figyelmet Antoni Gyula ismertetése szerint, hanem a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fontosságára is. Így lett a biológia sokféleség nagykövete 2022-ben és az Év madara az erdők, rétek színes gyönyörűsége, a zöld küllő.

Az év madarai 2011-től

2011: széncinege, 2012: egerészölyv, 2013: gyurgyalag, 2014: túzok, 2015: búbos banka, 2016: haris, 2017: tengelic, 2018-ban: vándorsólyom, 2019: gólyatöcs, 2020: erdei fülesbagoly, 2021: cigánycsuk, 2022-ben: zöld küllő.