Labdarúgás – Visszatért az ETO-hoz Horváth Cs. Attila

Hat és fél év után tegnap visszatért az ETO-hoz Horváth Cs. Attila, aki korábban klubmenedzser volt, ezentúl pedig klubigazgatóként dolgozik majd a 116 éves egyletnél. A távozása óta sok minden megváltozott a zöld-fehéreknél. Immár öt éve nem NB I-es a felnőttcsapat, más a tulajdonos, a klub neve, visszavették a régi címert, szinte csak a klubszínek a korábbiak.

„Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy semmilyen összefüggés nincs az MKC éléről történt távozásom és az ETO-s szerepvállalásom között – mondja Horváth Cs. Attila. – Nem tagadom, volt megkeresésem máshonnan. Például hívtak egy neves budapesti akadémiához, és bár nagy megtiszteltetésnek gondolom az ajánlatot, nem akartam a fővárosba költözni. Többször beszéltem Soós Imrével, az ETO ügyvezetőjével és végül szerdán aláírtuk a szerződést, miszerint július elsejétől klubigazgató leszek. Úgy is mondhatnám, hogy visszatértem ahhoz a klubhoz, amihez érzelmileg a legjobban kötődök, hiszen itt kezdtem futballozni, majd később vezetőként is dolgozhattam. Az utóbbi időben a sportban három éves sikeres ciklusokban volt részem a futsalnál, az ETO FC-nél, Gyirmóton és az MKC-nál is, így most is ennyi évben gondolkodom. Aztán ha több lesz belőle, annak csak örülni fogok.”

Az új feladatkör részben új kihívást is jelent a rutinos sportvezető számára.

„Az ETO-nál a tervek szerint strukturális átalakítások várhatók, ennek részeként az ügyvezető ezentúl a gazdálkodásért lesz felelős és tartja a kapcsolatot a tulajdonossal. Rajta kívül a közvetlen vezetésben kap helyet a klubigazgató. Az én munkám a vezetés, irányítás, a marketing és a média területéhez kapcsolódik.”

Az új stábnak akad bőven tennivalója a klubnál ahhoz, hogy az ETO megint történelmi fényében tündököljön.

„Az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy visszaállítsuk az ETO hitelességét, bizalmát az önkormányzati vezetés, a szponzorok és a szurkolók szemében – folytatja Horváth Cs. Attila. – Ennek érdekében szeretnénk felállítani az ETO TTT-t, vagyis a társadalmi támogató testületet, amiben nagyjából tizenöten kapnak helyet: Győrhöz kötődő politikusok, üzletemberek, szurkolók, akiknek az ETO működésének segítése lesz a feladatuk. A múltban sok sikeres projektet valósítottunk meg a klubnál – ami egyébként a csúcson volt 2013-ban a bajnoki címmel, a Szuperkupa-győzelemmel, a Magyar Kupa-ezüsttel és az eredményes utánpótlással -, gondolok itt az ETO-napra a Bayern vendégszereplésével, a stadion páholyainak elnevezésére, az öregfiúkcsapat hírverő mérkőzéseire, a klub nagyságait bemutató könyvre. Hasonló öteleteim most is vannak, bár nyilván kisebb léptékűek, hiszen a lehetőségeket nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal, azok is szerényebbek. Az új kihívások között említhetem az ifi BL-ben induló csapatunk mérkőzéseit, a százötven alkalmazottat foglalkoztató Fehér Miklós akadémia megjelenítését.”

A szurkolók jelentős része partner lehet a pezsgő klubélet megteremtésében, aminek az alapját mégis csak az első csapat szereplése adja meg.

„Tisztában vagyok a kirakatcsapat fontosságával, mi is akarjuk a sikert, de azért szeretnék egy kicsit óvatosságra inteni. A jelenlegi NB I-es mezőnybe nagyon nehéz bekerülni és mint a példák mutatják, nehéz is benn maradni. Ennek hatásaként megnő az NB II jelentősége, hiszen több sok sikert megélt klub napjainkban ebben az osztályban versenyez majd egymással a felkerülésért és a helyezésekért. Korábban volt egy országos felmérés, amiből az jött ki, hogy a megkérdezetteknek Győrről elsőként az ETO neve ugrott be. Bízom benne, hogy rövid időn belül megint eljuthatunk erre a szintre” – említette végül Horváth Cs. Attila.