Gyenis Máté, egykori győri hallgató születő bajnokokat segít versenymérnökként – Az aszfaltcsík mellett nem lehet unatkozni – videó, fotók

• Gyenis Máté alapító tagja volt a Széchenyi István Egyetem Formula Student-versenysorozatban szereplő hallgatói csapatának
• Dolgozott a Hyundai Motorsportnál és a német Engstlernél is
• Kipróbálná magát a Forma 1-ben

– Gyenis Mátét valóban megfertőzte a benzingőz? Az autókhoz fűződő szenvedély szerelem volt első látásra? 
– Ez pontosan így van. Gyermekként, mint a legtöbb fiú, én is matchboxokat kaptam. Azokat tologattam éjjel-nappal. Ekkor kezdődött minden. Aztán amikor felfedeztem a legót, akkor folytatódott, gyakorlatilag még a kalózhajószettből is autót építettem.

Gyenis Máté hallgatóként: SZEngine, Arrabona Racing Team

– Mikor fordult komolyabbra ez a szenvedély? 
– Már a miskolci Avasi Gimnáziumba jártam, amikor jelentkeztem a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség sportbírói képzésére, hogy közelebb kerülhessek az autósporthoz. Autószerelői és autótechnikusi képesítést is szereztem. Később Győrben egyre több hír jelent meg az egyetemen megalakult SZEngine motorfejlesztő csapatról és az intézmény Formula Student-versenysorozathoz kapcsolódó projektjeiről, amelyek felkeltették érdeklődésemet. Jelentkeztem, felvettek, és rögtön csatlakoztam is a hallgatói csapathoz. Aztán megalakítottuk a versenyautó-fejlesztő Arrabona Racing Teamet, amelynek én lettem az első műszaki- konstrukciós vezetője. Első munkahelyemet is a Formula Studentben való részvételnek köszönhetem, hiszen egy futamon kerültem kapcsolatba a B3 Racing túraautó-csapattal.

– Szakmai karrierje kezdetén magyar és osztrák csapatoknál dolgozott, majd ismét sorsfordító döntést hozott. 
– Igen, szabadúszó lettem. Ez nehéz elhatározás, hiszen saját magad gazdálkodhatsz az időddel, de sok benne a bizonytalanság is, magadnak kell a munkákat felhajtani. De aztán sikerült. Bíztam benne, mára pedig a motorsport berkeiben ismert, és keresett szakemberré váltam.

Közös munka Nick Catsburg-el
– Melyek azok a munkák, a karrierjének legfontosabb állomásai, amelyekre a legbüszkébb? 
–2017–18-ban már tervező- és versenymérnökként tevékenykedtem a M1RA-nál, vagyis Michelisz Norbert versenycsapatánál. Dolgoztam a Hyundai Motorsportnál és a német Engstlernél is, ahol az osztrák Nico Grubert junior bajnoki címhez és a felnőttek között is több futamgyőzelemhez segítettem. A Team Engstlernél a WTCR túraautó-világkupában szereplő holland Nick Catsburg versenymérnöke is voltam. 

– Le lehet egyszerűsíteni, hogy mit csinál a versenymérnök? 
– Az az ember, aki megpróbálja az adott pilótát, a versenyautót, a pályát, és az ehhez kötődő versenykörülményeket úgy összehangolni, hogy annak a végeredménye az aszfalton a leggyorsabb köridő legyen. A legmodernebb versenyautók számtalan érzékelővel vannak felszerelve. Sok adatot mérnek, amiket én elemzek. Pontosan látom, hogy a versenypályán mi történik az autóval. Például technikai oldalról, hogy melegszik-e a hűtővíz. Vagy hogy a pilóta mikor ad gáz, mikor fékez, vagy hogy éppen, hogyan veszi a kanyarokat. Videóanyagok segítségével elemezem az adatokat, a pilóta tevékenységét. Ezekből az információkból a legjobb változtatásokra törekszem, és próbálok segíteni a csapatnak, megfelelő döntést hozni, a beállításokban, a versenyzésben. Az a feladatom, hogy olyan beállításcsomagot hozzak létre, amivel a pilóta szívesen megy. Az aszfaltcsík mellett nem lehet unatkozni.

Jó ha ismernek
– Meg tudja fogalmazni mit ad Ön számára ez a szakma, ez a hivatás? 
– Folyamatosan megújuló kihívást. Mindig sportoltam valamit, ahol le lehetett valakit győzni, vagy akit lehetett kergetni, és jobb eredményt elérni. Ez a fajta versenyszellem folyamatosan mozgat. Aztán itt van a szakmai fejlődés. Minden verseny más, mindegyikből lehet tanulni. Nincs kettő egyforma. Hiába találunk ki egyszer egy jó beállítást, versenyről versenyre változnak a körülmények. Ez valami egészen fantasztikus.

– Mi a legfontosabb ebben a szakmában? Hogy boldogul a piacon a versenymérnök, főleg ha szabadúszó?
– A kapcsolatok. Azt azért látni kell, hogy a nemzetközi motorsport viszonylag kicsi közösség. Arra kell törekedni, hogy megismerjenek a szakmában. A kilencedik szezonomat kezdem, a legtöbb csapathoz nem az önéletrajzom alapján kerültem be, hanem mert ismerték a szakmai múltamat. Aki bizonyított, az a legváratlanabb helyekről kaphat felkérést. A 2024-es szezonra három-négy csapattal is tárgyalásban állok.

Szeretne a Forma 1-ben dolgozni
– Említettük a múltat, a kezdetet a Széchenyi István Egyetemen. Szóba jött a jelen, de mi a helyzet a jövővel? Mi az a szakmai csúcs, ahová szeretne elérni a jövőben?
– Versenymérnökként úgy érzem voltam már a csúcson. Nyertem komoly sorozatokban versenyeket, bajnokságokat, csapatbajnoki címeket. Alapvetően túraautókkal, és sportautókkal foglalkoztam eddig. Ha lenne lehetőségem a Forma 1, 2 vagy 3 szériában elhelyezkedni, az újabb szakmai kihívást jelentene. A Forma-1 a motorsportok királya. Bár száguldó cirkusznak hívják, és néha inkább egy szórakoztató műsor, mint egy sportesemény, műszaki fejlettség szempontjából a szakma csúcsát képviseli. Ilyen közegben dolgozni mérnökként hatalmas kihívás és megtiszteltetés lenne. El tudnám képzelni magam közöttük. Emellett szeretném a versenypályákon összegyűjtött tapasztalatomat átadni az embereknek. Vezetéstechnikai tréningeket szervezésébe kezdtem, melynek célja, hogy a hobbiversenyzők versenypályás járműkezelését fejlesszem. Tíz év múlva szeretnék egy saját csapatot, ami versenyautók tervezésével, gyártásával foglalkozik.