Csanakon kimásznának a gödörből

Négy vereséggel egyelőre sereghajtó, vagyis az utolsó helyen áll a Sza-Bi Qualit-Ménfőcsanak a Duna Takarék megyei első osztályban, ráadásul a kék-fehérek háromszor súlyos vereségbe szaladtak bele.

Szeitz Tibor

Egyelőre az utolsó, de a középmezőnyben végezne a kék-fehér mezes Ménfőcsanak. Fotó: Huszár Gábor

A Bácsától 6–1-re, a Vitnyédtől és a Caola SC Soprontól is 7–1-re kapott ki az elmúlt bajnokságot nyolcadik helyen záró együttes. „Valóban nem kezdtük jól a szezont, de ez valahol várható is volt, mert elég későn álltunk össze, s nagyon fiatal a társaság – árulta el Turbék István elnök, az ETO korábbi kiváló labdarúgója. – Ezzel együtt nem vagyunk kétségbeesve, mert megvannak a terveink. Vannak még erősítéseink, akiket az utolsó pillanatokban igazoltunk, de eddig nem jöttek meg az engedélyeik. Velük erősebbek lehetünk” – fogalmazott a klub első embere, aki szerint az elmúlt rossz időszaknak is voltak pozitívumai.

„Olyan csapatokkal játszottunk, amelyek előbbre tartanak nálunk, s akkor is nehéz lett volna ellenük, ha nincsenek problémáink. Levontuk a tanulságokat, tanultunk ezekből a meccsekből. Bár többször is nagy különbséggel kaptunk ki, nem álltunk rosszul például a Bácsa ellen. Hatvan-hatvanöt percig teljesen egyenrangú ellenfelek voltunk, sőt, talán nekünk voltak nagyobb gólszerzési lehetőségeink. A Koroncó ellen is elég jól nézett ki a csapatunk, pedig, ahogy azt a rutinos edzőnk, Hannich Péter kiszámolta, alig haladta meg a húszat a keret átlagéletkora.”

Turbék István szerint meghatározó volt a csapat rutinos játékosának hiánya.

„Vayer Gábor eltiltása sokat számított, várjuk a visszatérését. Erre mondják: a szegény embert az ág is húzza. Nyilván, ha tapasztaltabb a csapat, egy ilyen szituációt is jobban átvészel.”

Nem változtak a célok.

„Újra a középmezőnyben végeznénk, a különbség annyi, hogy az elmúlt bajnokságban felülről haladtunk lefelé, ezúttal lentről kell feljebb zárkóznunk, de megvan ehhez a lehetőség a csapatban.”