Burgerlandi zarándokok érkeztek Győrbe és Pannonhalmára

A zarándoklat a Kismartoni Egyházmegye élő és szoros történelmi kapcsolatát jelképezi a pozsonyi érsekséggel és a győri egyházmegyével. XVI. Benedek pápa még 2008-ban hozta létre a mai Pozsonyi Főegyházmegyét. A győri egyházmegye viszont 1000 évvel régebbi. A Pannonhalmi Főapátság, amely önálló területi apátság, 1996-ban ünnepelte 1000 éves fennállását. Győrt 1009-ben alapította Szent István magyar király, majd Mária Terézia császárné hajtotta végre a nagy egyházmegyei reformot. A győri egyházmegyéhez tartoztak 1922-ig az észak-burgenlandi plébániák is - adta hírül a volksgruppen.orf.at .

A jubileumi zarándoklat sűrű programjában szerepel többek között Stefan László püspök emléktáblájának leleplezése és szentmise a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban, esti szentmise gyertyás körmenettel, Veres András püspökkel a győri székesegyházban, ünnepi szentmise Ägidius Zsifkovics püspökkel és Hortobágyi Cirill főapáttal a Pannonhalmi Főapátságban és tárlatvezetés az apátságban. A zarándoklat egy borászat látogatásával zárul.

A KAB-Burgenland 1952-ben alakult. 1953-ban szervezte meg az első Mariazell-i munkászarándoklatot, amelyen 136-an vettek részt. Azóta 69 zarándoklatot tartottak, változó résztvevői létszámmal és gazdag helyszínválasztékkal, amelyek a szomszédos országokba is elvezetnek. „Nagy öröm, hogy a KAB idén a 70. burgenlandi munkászarándoklatot szervezheti meg. 69 zarándoklat után már nagy hagyománya van a Burgenlandi Munkászarándoklatnak, amely népszerű az emberek körében“ – mondta Andrea Lagler a KAB egyházmegyei irodájából.

Az évek során a munkászarándoklat kulturális utazássá is vált. A kezdeti időkben a zarándoklat sok burgenlandi számára a szűkös anyagi lehetőségek miatt gyakran az egyetlen lehetőség volt arra, hogy a szűkebb lakóhelyükön kívül is megismerkedjenek a nevezetes helyszínekkel.

Küldetésük a munkakörülmények jobbátétele

A KAB Belgiumból indult és 1945 után került Ausztriába és szorosan kapcsolódik a KAJ-hoz (Katolikus Munkásifjúság). Mindkét szervezetet a karizmatikus belga fiatal munkáspásztor, később Joseph Cardijn bíboros eszméi inspirálták. Az 1980-as években jelent meg a KABÖ jelenlegi alapprogramja, amely a munkaidő csökkentését és a vasárnap védelmét követeli.

Küldetésnyilatkozatában a KABÖ a katolikus egyház független laikus mozgalmaként írja le magát. Legfontosabb alapelve: „Az embereket helyezzük előtérbe“, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetűekre és a gyengékre. A KABÖ küldetését abban látja, hogy mindenki számára tisztességes és szolidáris munkakörülményeket teremtsen.