2022.10.09. 12:07
Kórház a város szélén 245 éve - íme, az első győri kórház alapításának története
1777. október 8-án hunyta le örökre a szemét Mulartz János Henrik, az első győri kórház megalapítója. A német származású férfi 1688-ban született a Jülich-hercegségben fekvő Düren városkában, ahol atyja hercegségi számtartó volt.
A bal oldali festményen az első győri kórház alapítója, Mulartz János Henrik. Fotó: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
Orvosi tanulmányait a páduai egyetemen folytatta, ahol summa cum laude minősítéssel végzett. 1727-ben pályázat útján nyerte el a győri várőrség törzsorvosi állását. Ezekről az éveiről semmit sem tudunk, de minden bizonnyal sikeres pályafutást tudhatott maga mögött, ugyanis egy alkalommal ő segítette ki az anyagilag megszorult várost. Csaknem három évtizedes katonai szolgálat után, 1751-ben vonult nyugállományba, de feleségével, Neupauer Mária Teréziával együtt továbbra is Győrben kívántak maradni, és végleg itt is szerettek volna letelepedni. A várostól kapott Csejtey-féle telken, a mai Kossuth Lajos utca 13. sz. alatt húzták fel impozáns házukat. A hálás város homokkal és fuvarral járult hozzá a költségekhez.
Mulartz két évvel nyugdíjazását követően feleségével együtt – Isten dicsőségére és a szenvedő győri felebarátaik segítségére – egy elképesztően nagy összegű, 12.000 forintos alapítványt hozott létre egy szegény- és árvaház segélyalapjaként, valamint rászoruló idős betegek eltartására, akik rokkantságuk miatt dolgozni már nem tudtak. Ez a fajta szociális érzékenység a XVIII. század derekán még szinte ismeretlen volt a Habsburg-birodalomban. Az első győri szegényház alapjait saját portájukon rakták le, ezért a nagyszabású építkezés idejére az idős orvos és neje egy Bécs közelében álló birtokra költözött. Távollétükben csak lassan csordogáltak a pénzek, és megfelelő elszámolás híján az sem volt biztos, hogy minden befolyó forintot a szegényház javára költöttek el. A gyermektelen Mulartz házaspár, megunva a huzavonát, 1763 augusztusában elkészítették végrendeletüket, amelyben egész vagyonukat az időközben Szentháromság névre keresztelt kórház javára hagyományozták. A felügyeleti jogot azonban később kivették a város kezéből és a székeskáptalanra ruházták, amelyből éveken át tartó pereskedés lett. 1767-től gyógyszertár, mosoda és konyha is működött a kórházban, sőt, az alapító halálát követően lakását is kórtermekké alakították át.
Akaratának megfelelően „virágok teljes mellőzésével” kórháza kápolnájának kriptájában temették el, ahol több mint 100 évig pihent, majd az új Szentháromság-kórház felépítése után az annak kertjében lévő díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Emlékét márványtábla hirdeti a Kossuth Lajos u. 13. számú ház falán.
Győri kultúrbulvár
- 100 éve született Földes Gábor, a győri Kisfaludy Színház rendezője
- Győri Kultúrbulvár - Peresznyén telepedett le Berchtold Lipót a Monarchia külügyminisztere
- Győri Kultúrbulvár - Kakasszóra: 425 éve hódították vissza a győri várat a töröktől
- Győri kultúrbulvár - Mária Terézia királynő kiváltságlevelet adományozott Győrnek
- A rendíthetetlen rendőr - 140 éve halt meg Győrbeni a város nagy tiszteletnek örvendő főkapitánya, Szauter Ferenc