Melegrekordott döntött a március 10 éve Győr-Moson-Sopronban

10 éve - Melegrekordot döntött a március Győr-Moson-Sopronban

 „Ég és föld” - a győrújbaráti Ácsai Péter szerint ekkora különbség volt a tavalyi és az idei március időjárása között. A hobbiból meteorológiával foglalkozó férfi küldte be a két felvételt, amelyek érdekessége, hogy pontosan egy év eltéréssel készültek, 2013. és 2014. március 31-én. „Emlékszem, tavaly március 31. húsvétvasárnapra esett, összegyűlt a család, kint pedig havazott. Akkor a természet három hét késésben volt, most pedig három héttel előbbre jár” - mondta olvasónk. A most magunk mögött hagyott hónap nem egyszerűen csak szokatlan időjárást hozott. Kiss Márton, a sopron-kurucdombi meteorológiai állomás vezetője a Kisalföldnek elmondta, hogy Sopronban és Győrben is az idei március volt a legmelegebb. A hónap átlaghőmérséklete hozzávetőlegesen négy fokkal haladta meg a sokévi átlagot és egy átlagos áprilisénak felelt meg.

„A térségben jellemzően három-nyolc napon fagyott, de Sopronban csupán egyszer, amire az elmúlt 114 évben mindössze négy alkalommal - 1916-ban, 1989-ben, 1990-ben és 2007-ben - volt példa” - mondta Kiss Márton,a sopron-kurucdombi meteorológiai állomás vezetője.

Mindehhez aszály társult. Az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség 20-25 százaléka hullott az Észak-Dunántúl nagy részén, egyedül a Soproni-hegység és Tát térségében esett le a sokévi átlag nagyjából fele. Győrben a mostani volt a hatodik legszárazabb március 1950 óta. A napfényes órák száma is kiemelkedőnek bizonyult: Sopronban 213,8, Péren 204,1 óra napsütést regisztráltak, ami minden idők harmadik-negyedik legmagasabb márciusi adata. A jó idő a fűtésszámlákra ugyan kedvező hatással volt, a mezőgazdasággal foglalkozók viszont nem örülnek. „Az elmúlt években megszoktuk, hogy nincs normális időjárás és már semmin sem lepődünk meg. Hol elúszunk, hol meg nem esik semmi” - mondta lakonikusan Buga József péri gazdálkodó. Magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a szirmait bontogató repcében a meleg miatt megjelentek a kártevők, a gabona pedig csapadék híján nem akar megindulni. Szabó Lajos Győr-Moson-Sopron megyei főfalugazdász szerint már biztosan károkat okozott az időjárás, de még nem tudható, mekkorát. „A búzával egyelőre nincs baj, de a tavaszi árpa sok helyütt hiányosan kelt ki, s a repce is csak szenved ebben az időben. Gond az is, hogy a kijuttatott műtrágya nem tud rendesen felszívódni, így nem fejti ki eléggé a hatását” - magyarázta a szakember. A szokatlan időjárással azoknak is érdemes számolniuk, akik otthon kertészkednek. Nagykutasi Viktor,a Kisalföld Több mint kert című, napokban megjelent könyvének szerzője kérdésünkre azt válaszolta: a természet három héttel előbbre jár a szokásosnál, így a növényvédelmet ehhez igazítva korábban érdemes megkezdeni. „Nem szégyen meglocsolni a veteményeseket. A fű még bírja, de ha igazán szép pázsitot szeretnénk, annak sem árt az öntözés” - adott még két jó tanácsot a kertész szakíró.

Azok után, hogy a 2013/2014-es tél a harmadik legenyhébbnek bizonyult, a március nemcsak térségünkben, hanem országosan is a legmelegebb lett 1901 óta - tudtuk meg Vincze Enikőtől és Krüzselyi Ilonától, az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztályának munkatársaitól. Hozzátették: a náluk futtatott klímamodellek alapján 2021-2050 között átlagosan 1,1-1,6, az évszázad végére 2,3-3,1 fokkal lehetnek melegebbek a tavaszok, mint 1961-1990 között voltak. A csapadék esetében nagyobb a bizonytalanság, mivel a modellek ellentétes irányú változást prognosztizálnak. Abban azonban egyetértés van, hogy a század végén a csapadékos napok várhatóan ritkábbak lesznek, miközben adott napon egyszerre nagyobb égi áldás érkezhet.

20 éve - Ingyendiákbérlet: rátett egy lapáttal a buszközlekedésre Győrben

Ismét buszra ültünk. A megyeszékhely tömegközlekedési káosza nem szűnt meg, az okok között legelöl a buszhiány és a térítésmentes tanulóbérletek bevezetése áll. Az ingyenes diákutazást ugyanis már 27 ezren veszik igénybe - januártól emiatt 12 ezerrel több az utas. Mikor februárban foglalkoztunk a győri tömegközlekedésben — a reggeli és a déli csúcs idején — kialakult káosszal, a Kisalföld Volán és a győri önkormányzat közösen lépett. Bejelentették, öt járatot, a 14-est, a 22-est, a 23-ast, a 40-est és a 11/A-t, melyeken a legnagyobb a tumultus, sűrítik a csúcs idején. Két hónap telt el, mi pedig ismét buszra ültünk, hogy megnézzük, mennyit ért ez a változás. Röviden: nem sokat. Hosszabban: az okok mellett a megoldást is meg kellene találni, mert csúcsidőben sokszor csak a szerencsén múlik, hogy eljussunk a kívánt busszal az egyik helyről a másikra. ,A reggeli csúcsban még komolyabb a baj, mint délután” — ismerte el Pócza Mihály,a Kisalföld Volán Rt. vezérigazgatója. A megoldás egyszerű lenne: buszokat kellene vásárolni. Egy csuklós busz 70-80 millió forintba kerül, erre jelenleg sem a Volánnak, sem az önkormányzatnak nincs pénze. Márpedig reggel így is valamennyi mozdítható busz úton van, több pedig nincs. A kör bezárult. Az igazgatótól annyit azért még megkérdeztünk, hogy az áprilisig ígért járatsűrítést — az említett öt járaton — meddig tartják fenn, s a pluszkilométereket ki finanszírozza.

Pócza Mihály,a Kisalföld Volán Rt. vezérigazgatója mindkét választ az önkormányzatra hárította, mondván, a helyhatóság a megrendelő.

A tanév végéig marad

„A járatsűrítés a tanév végéig, tehát június 15-ig marad, a finanszírozásról pedig tárgyalunk a Volánnal. Nyáron elszámolunk egymással” - válaszolta dr.Kovács Lajosgyőri jegyző. Az önkormányzat képviselője pontosan ismeri a helyzetet, kicsit vitatkoztunk ugyan arról, hogy a reggeli vagy a kora délutáni csúcs a rosszabb (erre később még kitérünk), de az okok között ugyanazt mondta, mint a szakemberek. Holtversenyben az első helyen a Pócza Mihály által említett buszhiány és az ingyenes diákbérletek bevezetése áll. Az előbbiről dr. Kovács Lajos azt mondta, a városi büdzsé most nem bírná el az újabb százmilliós kiadást (vagyis a buszvásárlást), ezen addig nem is gondolkodnak, míg nem derül ki, hogy a város tulajdonosa lesz-e a Volán-társaságnak vagy sem. A Kisalföld Volán most még 76 százalékban állami tulajdon, de Győr legutóbb bejelentette szándékát: ingyenesen átvenné azt az ÁPV Rt.-től.

A tanítás utáni roham

A másik fő ok az ingyenes diákbérletek bevezetése, s ide kapcsolódik a délutáni csúcs is. Január előtt 15—16 ezer diákbérletet vásároltak havonta Győrben, ennek ingyenessé tételével viszont már 27 ezer tanuló használhatja a tömegközlekedést. S ők használják is. A tanítás végén - legtöbbször fél kettőkor - a buszok az iskolák előtt megtelnek. Próbaképp most Marcalvárosba mentünk, ahol megbizonyosodtunk arról: a legsűrűbben járó 22-es csuklós buszok félig telnek meg a decentrumnál a krúdys és a poros diákokkal, a 3-as és a 23-as háromnegyedig, de hátravolt még egy, többtucatnyi iskolással teli megálló a lakótelepen. A belvárosnál ugyanaz a kép fogadott, mint februárban: a Révai utcában ismét voltak, akik már a második megállónál nem fértek fel a járatra. Hogy számoltak-e ennyi diákkal az ingyenbérletek bevezetésénél? Kovács Lajos azt mondta, igen, kalkuláltak utasszám-növekedéssel, de ilyen arányúval nem.

A sofőrök rémálma

A tegnapi olvasói levelek között (Veszély a buszon -Kisalföld, 4. oldal) olvashattak a 14-es buszon történt atrocitásról. Mint kiderült, a másik újvárosi járaton, a 1-esen is hasonló problémákkal szembesülnek az utasok és a sofőr is. A helyi fiatalok sokszor leköpködik az utazókat, leszerelik a mozdítható alkatrészeket, kinyitják az ajtót, amikor pedig a sofőr szól ezért vagy leszállíttatja őket, akkor a végállomáson várják a hozzátartozók a vezetőt. A sofőrök lassan ott tartanak, hogy nem vállalják az újvárosi járatok vezetését. Azt mondják, ez is az ingyenbérletek bevezetése óta probléma.

30 éve - Hazánk hivatalosan kérte felvételét az EU-ba

Jeszenszky Géza külügyminiszter pénteken Athénban hivatalosan átnyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az Európai Unióhoz. A teljes jogú tagság iránti kérelmet Boross Péter miniszterelnök írta alá. A dokumentumot a külügyminiszter Theodorosz Pangalosznak, az Európai Unió Tanácsa soros elnökének, a görög kormány európai ügyekkel megbízott miniszterének adta át. Pangalosz megerősítette, hogy Görögország továbbra is segíteni fogja Magyarországot a teljes jogú tagság elnyerésének a folyamatában.

Jeszenszky Géza az Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelem átnyújtásakor a többi között a következőket mondta: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a nyugati civilizáció bölcsőjét jelentő Athénban, abban az országban, ahol Európa mint szó és fogalom megszületett, átnyújthatom önnek, mint az Európai Unió Tanácsa elnökének Boross Péter magyar miniszterelnök levelét. E levélben a magyar kormány kinyilvánítja szándékát, hogy a maastrichti szerződés „C” cikkelye alapján kéri felvételét az Európai Unióba. Az európai népek legnagyobb és legsikeresebb vállalkozásához történő csatlakozási szándék a magyar nemzet elkötelezettségét fejezi ki, hogy visszatér arra az útra, amelyet ezer esztendővel ezelőtt választott. Hosszú, kényszerű várakozás után a történelem megadta a lehetőséget e lépés megtételére. A magyar kormány úgy ítéli, hogy az elmúlt négy esztendő során Magyarország megtette azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai demokratikus piacgazdaságok szervezetéhez tartozzon. Csatlakozási szándékunk a legszélesebb körű támogatást élvezi: a szabadon választott magyar Országgyűlés ellenszavazat nélkül támogatta az erre vonatkozó előterjesztést. Kérelmünk benyújtásával egyidejűleg szeretném megismételni a magyar kormány és az Országgyűlés álláspontját, amely szerint maradéktalanul azonosul az Európai Unió által a maastrichti szerződésben megfogalmazott célokkal, kész a tagsággal járó kötelezettségek vállalására és csatlakozásával erősíteni kívánja az európai integráció folyamatát. Biztosítani szeretném önt, s önön keresztül az Európai Uniót, hogy a következő években Magyarország minden szükséges jogi és gazdasági intézkedést meghoz azért, hogy mielőbb az Unió teljes értékű tagja lehessen. Kérem Elnök Urat, hogy az Európai Unió Tanácsa április 18-i ülésén tűzze napirendre kérelmünket, és továbbítsa az európai bizottságnak véleményezés céljából.”

Reagálások Bécsből, Prágából és Párizsból

Magyarország az európai uniós csatlakozási kérelmet tartalmazó memorandumban a közösséget a következő csatlakozási tárgyalások feltételeinek megteremtésére is felszólítja - olvasható a Die Presse Brüsszelből keltezett pénteki jelentésében. A tudósítás részletesen beszámol a hivatalos magyar csatlakozási kérelemnek azokról a részeiről, amelyek felsorolják, milyen területen látja szükségesnek a kormány a magyar viszonyokat az Európai Unióhoz igazítani. Budapest azonban, hivatkozik az osztrák lap a bizottság egyik meg nem nevezett magas rangú tisztségviselőjének tájékoztatására, igen öntudatosan maga is kéri a szükséges előkészületeket a következő csatlakozási tárgyalási fordulóra. A Mladá Fronta Dnes című, nagy példányszámú prágai lap nem ért egyet Václav Klaus cseh miniszterelnökkel, aki szerint választási kampánymegfontolások motiválták a magyar kormány sietve meghozott döntését, az EU- tagság kérelmezését illetően. Ebben a kérdésben nincs vita a magyar kormánykoalíció és az ellenzék között - írta a lap pénteki számában az európai integrációs ügyek szaktekintélyének számító JosefVesely.Vesely úgy látja, hogy sem logikai, sem formai szempontból nincs semmi különösebb kivetnivaló Budapest és Varsó döntésében. Az Európai Közösségbe lehet jelentkezni, szemben a NATO-val, amely maga hívja meg tagországnak az általa érdemesnek tartottakat. Más kérdés viszont az érettség tanúsítása - folytatta a szerző, és utalt arra, hogy a magyar és a lengyel jelentkezés benyújtása után várhatólag évekbe telik majd, mire - alapos mérlegelések nyomán - kialakul az Unió álláspontja. - Magyarország az első kelet-európai ország, amely hivatalosan benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Unióéhoz - írja pénteki számában a Le Quotidien de Paris című francia napilap, emlékeztetve: ezt a lépést hamarosan követik a lengyelek is, s a két ország úgy határozott, hogy koordinálja akcióját. A jobboldalhoz közel álló újság szerint Jacques Delors, az Európai Unió brüsszeli bizottságának vezetője támogatásáról biztosította a jelöltséget, mondván: az első gazdasági sikerek konszolidálásához szükség van arra, hogy a nyugati piacok az eddiginél jobban megnyíljanak a magyar árucikkek előtt. A „Tizenkettek” azonban - mint a lap írja - egyelőre nem jutottak egyetértésre sem az egykori népi demokráciák felé való nyitásról, sem pedig ennek üteméről. (MTI)