Ismeretlen áldozatokra emlékeztek a templomban és a temetőben Farádon

Farádon előbb a katolikus templomban, majd az evangélikus temetőben tartottak megemlékezést a közelmúltban. Három ismeretlen áldozatra emlékeztek, akiket 1953-ban az ávósok öltek meg és titokban temettek el a faluban. Emlékeztek azokra a helybeliekre is, akiket 1957-ben véresre gumibotoztak a hatalom emberei.

A templomban Tóth Miklós plébános mondott szentmisét és imádkozott az elhunytak lelki üdvéért. Ezután dr. Czapáry-Marincsevics András nemzetőr altábornagy, a Magyar Nemzetőrség "Török István" Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetségének elnök-parancsnoka mondott beszédet.

Ismeretlen áldozatok voltak

- George Orwell mondta: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.” Mivel uralni akartuk a múltunkat, ezért itt Farádon, 2012 januárjában pontot raktunk az emberek között terjedő szóbeszédekre, amikor az evangélikus temetőben felkutattuk és megtaláltuk három ismeretlen, a csornai ávós laktanyából idehurcolt és faládákban titokban eltemetett szerencsétlen áldozat maradványait. A kutatások alapján az áldozatok, két férfi és egy nő, személyazonossága nem volt megállapítható, erőszakos haláluk igen és az is kiderült, hogy mindez 1953 késő őszén történt. Egy évvel később, a februári emléknapon kapták meg a végtisztességet az elhunytak és úgy gondolom, hogy ők joggal tekinthetők a kommunizmus ismeretlen áldozatainak. Akkor, polgármester úrral közösen, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Magyar Nemzetőrség támogatásával úgy döntöttünk, hogy minden évben megemlékezünk erről az eseményről. Farád az 1956-os forradalom utáni időket is megsínylette, mert a hatalom megfélemlítési céllal 1957. április 27-én egy gumibotozást rendezett a faluban, itt a templom mögötti szertárhelyiségben. A szovjet bérenc pufajkások huszonöt vétlen, tisztes polgárt gumibotoztak véresre. Az emléktábla a hivatal bejárata mellett látható-fogalmazott.

A rendezvény résztvevői ezután megkoszorúzták a Községháza bejáratánál található emléktáblát, majd az evangélikus temetőben az áldozatok emlékét megörökítő kopjafánál helyezték el a tisztelet virágait és gyújtottak gyertyát. Tömböly Liza Zsófia, a farádi Király Iván Általános Iskola tanulója elmondta G. Szabó Éva Holokauszt - gyötrelem című versét. Koszorút helyeztek el: Farád önkormányzata, az Erdélyi Vitézi Lovagrend, valamint a Magyar Nemzetőrség "Török István" Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetség. A rendezvényen az Erdélyi Vitézi Lovagrendet Dr. vitéz Németh József dunántúli székkapitány képviselte. A Magyar Nemzetőrséget Dr. vitéz Czapáry-Martincsevics András nemzetőr altábornagy, elnök-parancsnok, Gerendi Attila nemzetőr dandártábornok, alelnök, vitéz Lojek Norbert nemzetőr százados, sopronhorpácsi alegységparancsnok, valamint Gosztom Tamás nemzetőr őrmester képviselték.

1953. őszén három ismeretlen személyazonosságú ember holtestét hantolták el titokzatos körülmények között a farádi evangélikus temetőben. Évtizedekig senki nem mert beszélni róluk, síremlék nem jelezte végső nyughelyüket. A helyiek annyit tudtak csak, hogy a diktatúra áldozatai lettek az ismeretlenek. 2012-ben azonban kihantolták a hamvakat és megvizsgálták. Annyit sikerült kideríteni, hogy egy nő és két férfi holttestéről van szó és erőszakos halált haltak. Meggyilkolták őket. Az esetet annyiban sikerült rekonstruálni, hogy a csornai ávós laktanyában ölték meg őket. A nővel például fejlövés végzett.

Megadták a végtisztességet

Következő évben megadták a végtisztességet az elhunytaknak és a farádi evangélikus temetőben temették el őket. Kilétükről azonban azóta sincs információ. Azóta minden évben, február 25-én, a kommunista diktatúrák emléknapján megemlékeznek a helyiek és a nemzetőrök a sírnál és fejet hajtanak az áldozatok előtt. Az eseményekről a farádiak tudtak, de hallgattak. Nem mertek beszélni. Az azonban jellemző, hogy a temetőnek azon a részén, ahol a sír volt, noha semmi nem jelezte, nem temetkeztek azóta sem. Azaz tiszteletben tartották és tartják az ismeretlenek nyughelyét. Sőt, egy-egy szál virágot titokban tettek a hantokra. 

Mi történt 1957-ben?

1957. április 27-én teherautón ÁVH-sok és velük bányászok érkeztek a településre teherautóval. A birtokukban lévő névsorban szereplőket összeszedték és a rendőrség épületében vitték. Köztük olyanokat, akik részt vettek az 1956-os őszi eseményekben, de „ártatlanokat” is, akik nem voltak tevékeny részesei a forradalomnak. „Elég volt, ha valakit feljelentettek ok nélkül. Véresre verték és elengedték szerencsétleneket, tehát a megfélemlítés volt az akció célja.” Az emléktáblát a történtek 50. évfordulóján állították.

Az ismeretlen áldozatok története 

2012-ben, miután a titok nyilvánosságra került, még arról beszéltek, hogy 1956 novemberében történt a titkos temetés a farádi evangélikus temetőben. Az akkor történtek egy része szájról szájra járt a rábaközi községben, ám az igazságot csak kevesek tudták. A három ládából először csak egyet ástak ki a nemzetőrök Emberi maradványokat találtak benne, súlyos fejsérüléssel, arccal lefelé eltemetve... „Mostantól szakmai alapokon folytatjuk a történet feltárását szakértők bevonásával” - tájékoztatta lapunkat akkor a nemzetőrök megyei elnöke. 

A Magyar Nemzetőrség megyei szövetsége egy 1956-ban történt eseménynek járt utána a hét végén Faradon. Németh Sándor, a megyei szövetség egyik farádi tagja ismertette a részleteket. - Még 1956 novemberében egyik éjjel az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egy Csepel teherautója érkezett Faradra, amely az elbeszélések szerint három ismeretlen tartalmú ládát szállított - kezdte Németh Sándor. A teherautón ülő ávósok két sírásót parancsoltak ki az evangélikus temetőbe. Velük felszedették a sírkert elhagyatott részén a gyepet, majd nagy titokban elhantoltatták a három rejtélyes faládát. Ezt követően a felszedett gyeptéglákat visszahelyezve eltüntették az ásás nyomait. A temetői fuvaros teherautó a sárban megsüllyedt, ennek kihúzására egy helybélit rendeltek ki, aki egy traktorral kisegítette az éjszakai látogatókat. Utóbbiak aztán ráparancsoltak a sírásókra, „ha nem akarnak ők is odakerülni, akkor tartsák a szájukat”. 

A helyiek hallgattak

- A sírásók évtizedekig hallgattak, mígnem egyikük, a már akkor Győrben élő Tóth Imre halálos ágyán elmesélte fiának azt a titokzatos '56-os novemberi éjszakát - mondta Németh Sándor. Mint most a farádiaktól megtudtuk, annak az éjszakának a története suttogva bár, de szájról szájra járt a rábaközi községben, de az igazságot, vagy annak csak egy szeletét is csak kevesek tudták. Köztük a néhány éve elhalálozott Horváth Gyula szemtanú, aki néhány ismerősének beszélt a teherautóról. A történet felgöngyölítését a helyi '56-os hagyományok ápolója, a megyei nemzetőrszövetség vállalta magára. A megyeiek elnöke, dr. Czapáry-Martincsevics András a Kisalföldnek elmondta, ahogy egyik tagjuktól értesült a farádi történetről, felvették a kapcsolatot Szalai Zoltán polgármesterrel, a farádi jegyzővel és az evangélikus egyház illetékeseivel. - A szükséges előzetes engedélyeket megszerezvén aztán az elmúlt szombat délután próbafúrásokat végeztünk a farádi evangélikus temetőben - mondta a megyei elnök. A második, harmadik fúrásnál aztán egy méter mélyen fába ütközött a fúró. A jelen lévő megyei TIB- (Történelmi Igazságtétel Bizottság) tagok, Büki Lajos (Török István győri '56-os, később 12 év börtönt kapott harcostársa), Harcsás László és Borsos Gábor a sikeres próbafúrás helyén megkezdték a feltárást. Gyorsan kiderült, hogy vélhetően az egyik titokzatos faládára leltünk - mesélte Büki Lajos. A fedelét lefeszítve aztán emberi maradványokra bukkantak. A feltárt ládában, arccal lefelé volt temetve az ismeretlen test, a ruhával körültekert koponyán komoly fejsérülést észleltek a jelenlévők. Ennél a pontnál a megyei szövetség tagjai befejezték a feltárást, a sírt lezárták és bekerítették. - Mostantól szakmai alapokon folytatjuk a történet feltárását, antropológusok és egyéb szakértők bevonásával - mondta a nemzetőrök megyei elnöke. A megfelelő engedélyek (többek közt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumé) beszerzése után exhumálják a sírt és vélhetően a felső láda alatt megtalálják a másik kettőt is. - Nagyon sok kérdést vet fel a láda megtalálása - fejtegette dr. Czapáry-Martincsevics András. Ki kell deríteni az elhunytak kitétét, rekonstruálni kell haláluk körülményeit és az is feltárásra vár, hogy miért éppen Faradon és miért egy evangélikus temetőben történt az elhantolás, egyáltalán honnan történt az ideszállításuk. Az elnök hangsúlyozta, az éjszakai temetés és a titokzatos körülmények már eredendően feltételezik, hogy az Államvédelmi Hatóság emberei erőszakos halállal végezhették ki a legalább három ismeretlent. Az '56 novemberében történtek egy része szájról szájra járt a farádiak körében, ám az ávósok fenyegetése nem volt hiábavaló, a konkrétumokat csak a két sírásó ismerte, akik évtizedekig nem nagyon meséltek róla - mondta Szalai Zoltán polgármester. Hozzátette: az evangélikus temetőben történteket mindjárt '57-ben elhomályosította a „farádi verés” címen elhíresült eset, amikor a hatóság emberei lista alapján szisztematikusan 25 vétlen civilt vertek meg a településen. - A farádi történet kapcsán megkérdeztük M. Kiss Sándor egyetemi tanárt, az '56-os események szakértőjét is, ám a neves történész is kijelentette, egészen meglepő, országosan is ritka eseményről van szó. Talán állambiztonsági levéltárakban lehetne nyomára bukkanni az eltemetett embereknek, bár erre nagyon kevés esélyt látok - mondta az egyetemi tanár. Kiemelte azonban, helytörténeti elbeszélésekből, kutatásokból talán nyomára lehetne akadni azoknak az embereknek is, akik az ominózus teherautón érkeztek Farádra.

A farádi evangélikus temető rejtélyes elhantolásaival kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda is kutaott. A kutatás során kiderült, nem '56-osok, hanem 1953-ban eltemetettekről van szó.