10 éve beszélő fehér botot fejlesztettek a Széchenyi-egyetemen

10 éve –Beszélő, fehér botot szeretnének

A beszélő fehér bot, azaz a vakok közlekedését segítő okostelefon-alkalmazás kidolgozására törekszik a Széchenyi-egyetem oktatója, dr. Versényi György. A fordulást segítőprogramon is dolgoznak.

Olvasóinkat azért is érdekelheti az egyetem halláskutatása, mert többen részt vettek benne. Erről 2011-ben írtunk is és azóta a vizsgálat összesítése megállapította: ha látásuk nem segíti őket, akkor vakok és látók egyaránt csak akkor tudnak egyenesen haladni, ha hangjelzés vezeti őket célba.

Dr. Versényi György kutatásvezető hálás az önkéntesek segítségéért és már a felmérés folytatásáról tudott beszámolni. Most olyan olcsó eszköz fejlesztésén dolgozik kis csapata, ami követi a látássérült mozgását és hangokkal, rezgéssel segíti azt. Okostelefonra készítenek androidos applikációt, rátölthető programot. Ezekben a telefonokban eleve vannak érzékelők, s képesek lehetnek hangokat kiadni, ha nem egyenesen halad, aki a kezében tartja.

A fejlesztés pontosságát persze tesztelni kell és a fordulást segítő programon is dolgoznak. A távközlési tanszék docense beszélt gyengénlátókkal terveiről és örülnének neki, ha lakásukban és a szabadban is használhatnák a programot. Teljesen nem helyettesítené a fehér botot, de azt kevesebbet kellene mozgatniuk és gyorsabban tudnának haladni.

A Széchenyi egyetemen folyó kutatást most az segíti, hogy dr. Versényi György ösztöndíjat nyert el, a „Nemzeti Kiválóság Program Szentágothai János Tapasztalt Kutatói Ösztöndíja a Konvergenciarégióban” támogatását. Egy másik iránya a kutatásnak könnyen szállítható, tenyérnyi hangszórókat tesztel. Hangot önmagukban nem tudnak kiadni, viszont üveg- és fafelületekre felerősíthetőek, például ablakra, ajtóra, asztalra. Nem foglalnak el sok helyet, kisebb terekben jól alkalmazhatók, de drágák. Vakok és látók is többféleképp használhatnák, például boltok beszélő kirakatként, iskolák, közintézmények irányító szöveg kihangosítására.

15 éve – Villanyozó rapsicok

Közel kétszázezer forintba kerül, s több helyen is hirdetnek eladó elektromos halászgépeket, hazánkban – néhány kivételtől eltekintve ez tiltott halászati módszer. „A megyénkben két csoport is illegálisan villanyozza a tavakat” – állítja egy halászati őr.

Az elektromos halászatot 1999-betiltott halászati módszernek nyilvánították - néhány kivételtől eltekintve. Igaz, ahogy azt már megírtuk, fél tucat kutatócsoport vizsgálja elektromos halászgéppel a szigetközi halakat többek közt debreceniek, gödöllőiek, szarvasiak (Kisalföld, 2008. október 14.).

Nálunk csak az egyenáramú halászgépek használata engedélyezett, mivel a váltóáram komoly sérüléseket okozhat a halaknak. Egy névtelenséget kérő szigetközi halászati ellenőr szerint azonban nem csak kutatók dolgoznak „villannyal” a megyében, az elektromos halászgép ráadásul könnyen beszerezhető. „Két aktív villanyozó csapatról is tudok, akik az egész megyében tevékenykednek: Alsó-Szigetközben, Győrben, Kapuvár és Csorna környékén, Pannonhalmán és Ravazdon is jártak már. Elsősorban magántavakra, egyesületi vizekre mennek rá, a két csoport összedolgozik. Általában csónakot lopnak vagy kenut tesznek le a vízre…”

„A villanyozók a vízen aztán egy hátizsákban is elférő, 10-12 órát is kibíró csendes, akkumulátoros géppel sokkolják a halakat.

” Többmázsányi halat szednek ki, majd aztán otthoni »magántároló« tavaikba teszik. Állíthatom: ezek a rapsicok ebből élnek. Egy lengyel és egy német gépet használnak, utóbbit internetes hirdetés alapján vásárolták. Hiába hangsúlyozom az egyesületi vezetőknek a megyei összefogás szükségességét az ügyben,azok inkább a társadalmi őrökben bíznak. A tagság pedig nem kéri számon rajtuk, hová tűnnek a halak. Volt, aki azt mondta: az őrzés sokba kerülne, abból a pénzből inkább visszatelepítik, amit kilopnak. Pedig ezek a rapsic vonalak egyre jobban megerősödnek, rendkívül sok kárt okoznak” - mondta az ellenőr. Lapunk az interneten is könnyen talált eladó elektromos halászgépeket. Egy Samus 725 MP típusú, digitális vezérlésű szerkezetet például 170 ezer forintért árultak. Egy másik hasonló típusút kínálónál telefonon érdeklődtünk. Az eladó szerint mivel drágább lett az euró, ezért 165helyett most 175 ezer forintért juthatnánk hozzá az új géphez, amit általában halászati szövetkezeteknek szokott eladni. „Akkumulátorhajtású gépekről van szó, melyek bevizsgáltak” – tette hozzá. Azt is megkérdeztük, hol használták. „Miért fontos ez”? -kérdezett vissza az eladó, ám arról nem érdeklődött, mi mire is használnánk a halászgépet.

20 éve –Kötelező a törköly lepárlása

A szőlőskertek még hó alatt, nagyon messze a szüret, a nagybani bortermelőknek azonban máris amiatt fáj a fejük: májustól a préselést követően két napon belül le kell adniuk a törkölyt.

Az uniós követelményeknek megfelelően a legalább évi 80 hektoliter bort előállító termelőnek májustól a lepárlóba kell szállítania a keletkezett törkölyt. A laikus töprenghetne, de így sem fejtené meg az előírás értelmét, még kevésbé, hogy mi indokolja a nagyon szigorúnak tetsző két napon belüli leadást. A bor minőségének védelme áll a rendelkezés hátterében – adta meg a választ Lengyel István nyúli hegybíró.

A cefréből vízzel felöntve, cukorral megbolondítva állítják elő (egyebek között) a töméntelen mennyiségű, rossz minőségű kannás bort. A rendelkezés szerint a leadott cefréből ipari szeszt állítanak elő a legközelebbi lepárlóban. Az a legközelebbi viszont egyelőre az egyetlen az országban, mégpedig Kunfehértón, amelyet éppen most fejlesztenek a megnövekedő feladatra.

Nyúlon kétszázhúsz szőlősgazdát tart nyilván a hegyközség, közülük mintegy tizenötöt érinthet a rendelkezés. Lengyel István nyúli hegybíró azt mondja, az uniós előírásokról régóta tudnak, csak éppen nem ismerték a rendelkezés részleteit. A megyében csak találgatni lehet, hány bortermelőnek kell számolnia az előírásokkal. Hozzáértők becslése szerint legalább ötvennek. A gondot az okozza, hogy akiket a rendelkezés érint, azoknál egy-négy hétig tart a szüret. Ezen belül kétnaponként elszállíttatni a cefrét nagy feladat és még nagyobb költség. Arra kényszerülhetnek a termelők, hogy összegyűjtsék a környéken keletkező mellékterméket és közösen gondoskodjanak az elszállításról. A Kisalföld a szőlőtermelők gondjával megkereste a Győri Szeszgyár és Finomító, Részvénytársaságot: az ország legnagyobb szeszfeldolgozó cége elvileg feldolgozhatná a megyében, sőt, a Dunántúlon keletkezett törkölyt. Folláth György vezérigazgató azt mondja, berendezéseik nem alkalmasak erre, más technológiával dolgoznak. A bor lefejtésénél keletkező seprő viszont megfelelő alapanyag számukra, de csak akkor vállalkozhatnak a lepárlásra, ha kellő mennyiségben érkezik. A szakember elmondta, a szőlőtermelőket nyomasztó rendelkezés itthoni gyakorlati alkalmazását most készítik elő. Elképzelhető, hogy a pálinkafőzők kapnak lehetőséget fejlesztésre, és az egyes régiókban állíthatnak elő ipari szeszt a törkölyből. Ezek feldolgozása már természetesen megoldható a győri szeszfinomító társaságnál.