Állagmegóvás a győri Püspökerdőben – Kitermelik az elszáradt, beteg fákat - Videó

A tél végi napsütésben gyönyörű az erdő, és bár egyet sem látni éppen, mókusok, őzek, fácánok, rókák, szarvasok élnek benne, a szélén hódok, de nutriát is meg lehet figyelni olykor, s vaddisznó is betéved, tudom meg kísérőimtől, az erdészet munkatársaitól. Messze besétálunk egy ösvényen, majd egy útra kidőlt termetes példánynál állunk meg. 
– Nézze meg! A fa anyaga foszlik, olyan, mint a pergamen. Egy lyukat nem hagyott maga után, egyszerűen kifordult a földből, mintha elvágták volna a gyökereit, pedig nyolcvanéves lehetett – mutatja Altrichter Sándor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kerületvezető erdésze. 
– A kőriseket egy, a hatvanas években behurcolt gombabetegség támadta meg. Múlt héten is kidőlt egy fa, leszedte a villanyvezetéket. Nem magyar jelenség, egész Európában pusztulnak a kőrisek – folytatta Altrichter Sándor. 

Változó éghajlat 

A Püspökerdő két részének teljes területe 150 hektár körül van, a mostani állagmegóvás-mentés során, március 15-ig nagyjából 20,5 hektárról legfeljebb 300–400 köbmétert termelnek ki. Bene Zsolt belső ellenőr hangsúlyozza, hogy ennél jóval többet, akár a háromszorosát ki lehetne vágni úgy, hogy meg sem látszana, de a kőrisek betegsége miatt nagyon óvatosak a szakemberek. Az éghajlat változik, lassan Győrnek lesz olyan időjárása, mint korábban a jóval délebbre fekvő Szegednek. A kőrisbetegség miatt előbb-utóbb nagyobb lékek is lesznek az erdőben, akkor majd tölgyeket ültetnek. Néhány éve nagy port kavart egy teljesen szabályos tarvágás – rákérdezek: azóta azt a területet beültették. Az erdőfelügyelet ellenőriz, a szabály szerint két éven belül minimum 70 százalékos ültetési állapotnak kell lennie. Egy hektárnál 600 csemete az elvárás, a KAEG ennél többet, ezret ültet el. 

Értékesebbel pótolják 

– A Püspökerdő nem természetszerű erdő, hanem parkerdő. Ha nem nyúlnánk hozzá, egy év múlva ide harckocsival sem lehetne bejönni – szögezi le a kerületvezető erdész. Ők a ­tölggyel próbálkoznak, még azt látják a legegészségesebbnek, a klímaváltozásnak leginkább ellenállónak, de jóval lassabban növekszik. A Püspökerdő védett, ha már dolgozni kell benne, igyekeznek értékesebb fával pótolni a levágottat. Ám azok lassabban nőnek. És mitől értékes a fa? Az anyaga jobb a feldolgozásra, jobb vele tüzelni. Egyszóval nem könnyű az erdészetek feladata, mert meg kell felelni a civil erdőjárónak, de a szakmai szempontoknak is. 

Óvnak minden élőt 

Mielőtt nagy lenne az örömöm, megtudom, hogy már a tölgy is fertőzött, megjelent rajta a csipkés poloska, szépen felhúzódott hozzánk a betegség az ország déli része felől. De még mindig jobban bírja, mint a többi faj. Miközben körbejárunk a 37–38 méter magasra nyúló óriások alatt, kérdezek, és elmondják, hogy azokat a fákat, amelyekben odú van, megjelölik és nem bántják. Sokszor nemcsak mókusoknak, madaraknak, hanem denevéreknek is szállást adnak. Úgy érünk az ösvény végére, hogy látom, az erdészek vigyáznak minden élőre, a Püspökerdő minden lakójára.