A Fertő-táj természetes élőhelyeinek helyreállítása és fejlesztésére 875 millió forintot költött a Fertő-Hanság-Nemzeti Park - fotók

A zárórendezvényen arról adtak tájékoztatást, hogy a most zárult projekt keretében milyen munkákat végeztek el a nemzeti park szakemberei. A Széchenyi 2020 program részeként 875 millió forint európai uniós támogatás segítségével valósult meg a projekt.

- Idén decemberben érünk a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) végére, december 31-én az összes ilyen projektet zárjuk. Ebben a hétéves időszakban a tíz magyar nemzeti park összesen 38 milliárd forint nagyságrendben használt fel forrásokat. Közel száz projektet valósítottak meg és több, mint százezer hektáron javították a természeti környezetünk állapotát. Ebből a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentősen kivette a részét. Csak a KEHOP-ból öt program készült el 3 milliárd forint nagyságrendben, mintegy húszezer hektáron javítva a környezet állapotát. A többi projektlehetőségből is több, mint tíz egyedi beruházás készült el 2,3 milliárd forintból - mondta el az államtitkár.  Hozzátette, a jövőt illetően reményre ad okot, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot és ebben az új magyar operatív programban a természetvédelemre a mostanihoz hasonló nagyságrendű, 42 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre. Ehhez a nemzeti parkok már elkészítettek 67 konkrét projektjavaslatot, így ismét százezer hektáron javíthatják a természeti környezetet.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója megköszönte a kollégái munkáját, akikkel együtt rengeteg tapasztalatot szereztek a most zárult, hosszú és szerteágazó KEHOP projekt alatt. Mint elmondta, ebből a 875 millió forintból a hét év alatt olyan elhanyagolt területek újulhattak meg a Fertő parton, amik régen gyepek voltak, de mára beerdősültek, elvadultak, így azokat a szerepüket már nem tudták betölteni, amik a természetvédelem szempontjából fontosak. Sok olyan célt sikerült megvalósítaniuk, amit saját forrásból nem tudtak volna.

A konkrét részleteket Dorogmann Csilla pályázatkezelési osztályvezető ismertette. Mint elmondta, a beavatkozás a Fertő-tájon található természetes élőhelyek kiterjedésének növelésére, illetve az ezeket az élőhelyeket veszélyeztető tényezők hatásainak a csökkentésére irányult. A fejlesztés részeként megtörtént a gyepek helyreállítása és állapotuk javítása. Vízkormányzó műtárgyakat építettek és újítottak fel, valamint helyreállították az ökológiai vízigény biztosításához szükséges árkokat, csatornákat, hogy a víz ne távozzon túl gyorsan a területről. Több lépcsős folyamat volt az özönnövény állományok felszámolása, valamint az illegális hulladéklerakók megszüntetése és a használaton kívüli épületek bontása. Összesen 816 tonna hulladékot szállítottak el a területekről. A projekt fontos eleme egyes kiemelt fajok esetében a fajmegőrzési program. Fejlesztették a kutatási infrastruktúrát, a természetvédelmi kezeléshez szükséges mezőgazdasági gépparkot és felújították a földutakat. Az állattartási infrastruktúra korszerűsítésének a részeként megtörtént a Hídi major felújítása és a legeltetési infrastruktúra korszerűsítése.

A projektzáró rendezvényen kijelentették: megvalósultak azok a természetvédelmi beavatkozások, amelyek a Fertő-tájon található védett területek, illetve Natura 2000 élőhelyek természetességének javítását, az ökológiai folyamatok nyomon követését, a területkezelési infrastruktúra bővítését és hatékonyságának a növelését célozták. A projekt eredményeként az elszigetelt gyepfoltok helyreállításával, összenyitásával és a vízellátás javításával jelentősen javulhat a rekonstrukcióval érintett Natura 2000 terület ökológiai állapota.