Vélemény - Elkoptatott ünnepek

Azt tapasztalom, hogy évről évre egyre korábban kerülnek ki a boltok polcaira az év végi ünnepekhez kapcsolódó édességek, dekorációk, miegymások. Noha még csak október közepét írunk, az élelmiszerüzletek polcai roskadoznak a csokimikulásoktól, szaloncukroktól, karácsonyfadíszektől és minden olyan terméktől, ami a Mikuláshoz vagy a karácsonyhoz köthető. Elszomorít a látvány, hiszen mindez megöli szépen lassan az ünnepi hangulatot, ráadásul a polcok e korai termékei a temetői mécsesekkel kelnek versenyre, amik elengedhetetlen kellékei a valóban közelgő mindenszenteknek, halottak napjának.

Tudom, vannak olyan ünneprajongók, akik már novemberben képesek feldíszíteni a fenyőfát annak érdekében, hogy minél tovább élvezhessék a karácsony hangulatát. Valahol meg is értem őket, hiszen nekem is az egyik kedvenc ünnepem, de az utóbbi években mégsem csak a boldogságról és a szeretetről szól, sokkal inkább hiányérzetet kelt bennem.

Úgy érzem, évek óta nem volt részem olyan hangulatos karácsonyokban, mint gyermekkoromban. Kerestem az okát és sokáig próbálkoztam azzal, hogy magamnak teremtsem meg azt a régi, vágyott érzést. Az elmaradt havas telek is hiányoznak talán, de a legnagyobb gondot mégis a fogyasztói társadalom okozza, amiben minden a vásárlásról, a pénzköltésről szól. Próbálom kizárni ugyan az idő előtti nyomást, amibe belekényszerít a kor, hogy már októberben a karácsonyon gondolkozzam, de mindez egyre nehezebb: hiszen már egy kiflit sem tudok úgy venni, hogy ne mázsányi szaloncukor jöjjön szembe velem. Félő, marad megint csak a vágyakozás, hogy a karácsony újra a közösségekről, a családról és a szeretetről szóljon, éppen úgy, mint gyermekkorom idején.