Hová épüljön az állomás? XIX. századi vasútviták Kapuváron

Már javában zajlottak az építkezést előkészítő tárgyalások, melyről tanúskodik egy 1873-ban kelt írásos felhívás tárgyalásra a helyről, időpontról és résztvevőkről. 
A vasúti nyomvonal kijelölése kapcsán nézeteltérések alakultak ki Kapuváron, mivel rendkívül foglalkoztatta a közvéleményt az „indóház” ügye, vagyis hogy pontosan hová kerüljön a vasútállomás épülete. Két elképzelés létezett a helyszínt és ezáltal a vasúti nyomvonalat illetően. Az uradalmat irányító báró Berg Gusztáv (1828–1903) érdekei azt kívánták, hogy Kapuvár északi részén, az uradalmi földek közelében legyen az állomás. Ezt a tervet azonban nem tudták elfogadni a település, illetve a környékbeli falvak lakói, akik mozgalmat indítottak, hogy a létesítmény Kapuvár központjától délre, Gartán épüljön meg. Végül a nyár folyamán döntés született. Annak ellenére, hogy a vasút létesítésében nagy feladatokat vállalt Berg Gusztáv, mégsem az ő elképzelései alapján, hanem utóbbi helyen épült meg az állomás, és így a községeket déli irányból kerülte a vasútvonal. 

A Győr–Sopron közötti szakasz kivitelezési munkálatait számos tényező hátráltatta, ilyen volt az 1873-as tőzsde­krach, pénzhiánnyal küzdöttek a készítők, valamint környezeti tényezők, árvizek is nehezítették a munkavégzést. Végül a Győr–Sopron közötti vasútvonal ünnepélyes átadását 1876. január 2-án tartották, a menetrend szerinti forgalom pedig január 3-án indulhatott meg. A kezdeti időszakban jóval tovább tartott az utazás, mint napjainkban, ugyanis abban az időben a vonalon Kapuvárról Sopronba 1 óra 55 perc alatt lehetett vonattal eljutni. Néhány évvel később Berg Gusztáv keskenyvágányú vasúti összeköttetést, úgynevezett kisvasutat létesített, mely a Kapuvártól északra található uradalmi földeket kötötte össze a „Kapuvár-Gartha”-i vasútállomással.