Egy félbehagyott beszélgetés folytatása a győri mikrobiológus, szakgyógyszerésszel Dr. Váczi Józseffel

Mi történt az elmúlt három évben az mRNS-vakcina fejlesztésében? Ha sikerült elkapni a koronavírus receptjét szállító, hírvivő fehérjeszakaszt, és a gyártás betanításával megelőzni a fertőzést a szervezetben, ez más betegségek gyógyításánál is működhet? Karikó Katalin miért éppen az orvosi-élettani Nobel-díjat kapta meg? A dr. Váczi József mikrobiológus szakgyógyszerésszel három éve félbehagyott beszélgetés folytatásából kiderül.

A nyolcvanas években Győr-Moson-Sopron megye első tiszti főgyógyszerésze dr. Váczi József volt. Dolgozott szakfelügyelőként, vezetett patikát, elnöke volt a Magyar Gyógyszerészi Kamara helyi szervezetének. A ma 83 éves mikrobiológus, szakgyógyszerész nyugdíjazása óta is folyamatosan tanul. Olvasással tartja frissen és bővíti az ismereteit. A koronavírusra már akkor felfigyelt, amikor a tankönyvek – ahogy fogalmazott – „futottak még” kategóriába sorolva emlegették. Feltűnő formájával megjelent a virológiában, de nem volt közismert. A világjárvány irányította rá végleg a figyelmét. Tanulmányozta a struktúráját, a biokémiáját. 

Dr. Váczi József már három évvel ezelőtt is csodálattal beszélt Karikó Katalin és Drew Weismann munkájáról, az mRNS-technológiáról, és úgy ítélte meg, hogy érdemes a Nobel-díjra. Itt vettük fel a beszélgetés fonalát. 

– Hogy látja, mi történt azóta a vakcina fejlesztésében? 

– Egy másik cég is megvette a módszert, aztán további finomítás történt, különösen a stabilizálást illetően. Kényes fehérjekészítményről lévén szó, az oltóanyag forgalmazását tekintve ez kulcskérdés volt. Karikó Katalin megoldotta. Becsomagolta egy olyan folyékony burokba, amit a szervezetünk természetes anyagként fogad be. Ezt látom az elmúlt két és háromnegyed év legnagyobb eredményének, amire bizonyíték, hogy ma már nagy tételben, előre gyártva, bevetésre kész a vakcina. Háromszor oltattam be magam, nagyon vártam, hogy sorra kerüljek. Megbíztam benne, mert hosszú időt töltöttem a megismerésével, másrészt nem hagyott nyugodni a kíváncsiság. A merőben új megközelítés az oltóanyaghoz nem a kórokozót vagy az általa termelt toxint használja fel. Nem visz idegen anyagot az élő szervezetbe, hanem a gazdasejttel gyártatja le. A napkorongra hasonlító koronavírus a tüskéivel, amelyek valójában fehérjekitüremkedések, szinte figyelemért kiabált. Az, ha valaki tündököl, koronát visel, mindig különleges. S ha már ennyire látható akar lenni, gyenge pontja is van. A kutatók addig vizsgálták a tüskét, míg rájöttek, hogy a gén rendeli el önmaga számára, hogy képezzen olyan fehérjét, amiből a tüskefehérje kialakul. Már csak meg kellett csípni a hírvivőt, az üzenetet, messengert, a receptet szállító fehérjeszakaszt. 

– Ha megvan a recept, más betegségeket is meg lehet gyógyítani? 

– Szerte a világon ezen dolgoznak a tudósok. Könnyen lehet, hogy az első eredmények a rákkutatásban születnek majd. Azt mondja Karikó Katalin, hogy reménykeltőek a kísérletek, de ismerve a szerénységét, szerintem közel járnak az áttöréshez. Az eljárás egyébként hasonló, de bonyolultabb, mivel a vakcinát személyre szabottan kell kidolgozni. Nem elég elkapni a hírvivőt – ami egy rákos sejt esetében a neoantigén. Hiszen nincs két egyforma ember, sem ujjlenyomat, sem rákos sejt. A gén szerkezete, struktúrája különbözik a másik emberétől. Ezért a betegség is más, ami abból kifejlődik. A neoantigént előbb meg kell ismerni, azután lehet csak megtanítani a szervezetet arra, hogy antitestet termeljen. Sok még a megoldásra váró feladat, de az utat kétségtelenül a kutatók felismerése világította meg. Erre juthatott és ezt ismerte el a Nobel-díjról döntő testület is. 

– Amikor megbeszéltük az interjút, már hallani lehetett arról, hogy Karikó Katalin Nobel-díjat kap. A kérdés az volt, melyiket. 

– Karikó Katalin nem orvosként, hanem biokémikusként végzett, így az orvosi-élettani mellett kémiai Nobel-díj is szóba jöhetett volna. Más kérdés, hogy kutatásainak súlypontja a betegségek irányába tolódott, ami orvosi kompetencia. Felmerülhet az is, miért teltek el évek a felfedezés óta. Nos, a tudományban is vannak részeredmények, részsikerek, és bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy minden szempontból megerősítést nyerjen egy találmány megbízhatósága. De Karikó Katalin ezt az időt is munkával töltötte. Mérhetetlen alázattal dolgozott pályája kezdetétől azon, amiről érezte, hitte, hogy hivatott. Nem adta fel akkor sem, amikor elbocsátották mint felesleges munkaerőt, amikor állást keresett, de választ sem kapott a kérvényei­re. Volt egy víziója, amit állhatatosan követett. Az élő példája a hit teremtő erejének. S neki mindvégig volt ereje a küldetéshez, hite a kutatáshoz, amelyet a világjárvány végül szédítően felgyorsított. Büszkék lehetünk rá.