Az első Volvo–Rába járművekről írtunk 10 éve

10 éve írtuk – Az első Volvo–Rába járművek

A Rába és a Volvo idén februárban kötött buszpiaci megállapodást, amelynek nemrégiben lett meg az első eredménye. A Volánbusz Zrt. 61 csuklós buszt vásárol mintegy 16 millió euró (azaz nagyjából is, 4,8 milliárd forint) értékben a Rába Jármű Kft.-től, miután a győri cég nyerte a közbeszerzési eljárást.

A múlt héten megkötött szerződés értelmében a szállítások 2014 tavaszán kezdődnek. A járműveken feltehetőleg nemcsak a svéd óriás, hanem a győri nagyvállalat neve is szerepel majd. Erről Torma János,a Rába Jármű Kft. ügyvezetője beszélt lapunknak. „A Rába és a Volvo együttműködését a gazdasági ésszerűség határozza meg. A megrendelések ismeretében fokozatosan építjük ki a helyi összeszerelést, a beépülő magyar alkatrészek aránya a program előrehaladásával folyamatosan növekszik. A most aláírt szerződés az ellentételezési program megvalósítása előtt is utat nyitott. A Volvo ugyanis vállalta, hogy pontosan annyi értékben vásárol gyáraiba terméket magyar beszállítóktól, amennyi a nem magyar hányad ezekben a buszokban. Ez a nagy lehetőség: ha egy hazai cég mondjuk padlólemezt szállít egy magyar buszgyártónak, akkor évente legfeljebb néhány százat tud eladni, a Volvónál viszont akár többezres lehet a mennyiség, sok éven keresztül. A Rába-Volvo együttműködésben a buszokra fordított közpénz tehát teljes egészében itthon hasznosul úgy, hogy a buszokba és a Volvo más járműveibe kerülnek magyar termékek” - magyarázta Torma János. A Rába márciusban éppen emiatt hirdetett beszállítói programot, amelyre a június végi határidőig 365 cég jelentkezett. Jelenleg az adatokat értékelik. Torma János szerint a végén száznál kevesebben maradnak fenn a Rába és főleg a Volvo szigorú rostáján. Az ügyvezető igazgató úgy látja, a buszprogram nagyjából 300 új munkahelyet teremt náluk és a beszállítóknál együttvéve, feltéve, ha évente el tudnak adni 200-300 buszt. Ehhez persze az kell, hogy a busztársaságok vásároljanak. Idén is csupán a Volánbusz és a pécsi Tüke Busz Kft. írt ki közbeszerzést összesen 66 csuklós és 106 szóló járműre, de talán jövőre felerősödik az autóbuszcsere-program. Az iparágban mindenesetre sokan attól tartanak, hogy az állami tulajdonú Rába állami hátszéllel tarolni fog a közbeszerzéseken és a többi szereplő alig rúghat labdába. Torma János ezzel nem ért egyet, s azt mondta, nem indulnak semmilyen előnnyel a pályázatokon. Szerinte ezt a Volánbusz-tender is alátámasztja. „Ezen a Rába kemény versenyben, az összességében legkedvezőbb ajánlattal győzött a csuklós buszok kategóriájában. A szóló buszoknál viszont a MAN nyert előttünk.”

20 éve írtuk – A sógorok tovább élnek

Burgenlandban nagyobb lakások épülnek, kétszer annyi autót használnak az emberek, akik jóval tovább élnek, mint a Győr-Moson-Sopron megyeiek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából. Nálunk viszont alacsonyabb a munkanélküliség. Második alkalommal készítettek olyan közös kiadványt a KSH Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei igazgatóságai, valamint a Burgenlandi Tartományi Hivatal statisztikai részlege, amelyben a három magyar megyéből és az osztrák tartományból álló eurégió mutatói szerepelnek. A 2001-es adatokat tartalmazó összehasonlításból többnyire a sógorok jönnek ki jobban. Burgenlandban az egy lakosra jutó nemzeti össztermék 16.400 euró (mintegy 4,2 millió forint), Győr-Moson-Sopron megyében ennek csupán négytizede (6656 euró, azaz hozzávetőlegesen 1,7 millió forint).

Az más kérdés, hogy a szomszédos tartomány így is egyharmaddal elmarad az ottani hazai átlagtól, míg a megye egyharmaddal meghaladja az ittenit. Hasonló különbségekre bukkanhatunk, ha az infrastruktúrát nézzük át. A sógoroknál kétszer annyi autó jut egy lakosra, mint nálunk, ráadásul az úthálózatuk is jóval fejlettebb a nyugat-dunántúlinál. A háztartások felszereltsége ugyancsak nagy eltérést mutat. Ott minden harmadik lakásban van személyi számítógép, itt csupán minden hetedikben, az internet-előfizetéseket tekintve pedig négyszeres a különbség. Kivételt csupán a kábeltelevíziós hálózat képez, amely Hegyeshalmon túl nem akkora divat - igaz, parabolaantennából arrafelé sokkal többet értékesítettek. Tágasabb összkomfort odaát Az ingatlanok terén is van mit javítani a magyar oldalon. Burgenlandban a lakások kilenctizede, Győr-Moson-Sopronban mindössze kétharmada összkomfortos. A sógoroknál az otthonok héttizede 100 négyzetméter feletti, nálunk ez az arány nem éri el a 30 százalékot sem. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az újonnan épített lakásoknál is. Az osztrák tartományban 116 négyzetméteres az átlagos alapterület-nagyság, a megyében csupán 100. Hosszú, békés öregkor Burgenlandban a nők születéskor várható átlagos élettartama 82 év, a férfiaké

75,3 év. A megyében ugyanez a két adat sajnos jóval alacsonyabb: 78, illetve 69 és fél év. A szomszédos tartományban ezer lakosra vetítve kevesebben haltak meg 2001-ben, ugyanakkor valamivel kevesebben is születtek, a házasságkötések száma és csecsemőhalálozási ráta viszont csaknem megegyezett. Kétszer annyi munkanélküli A KSH kiadványában nagyon kevés olyan terület található, ahol a megye jobban áll a sógoroknál. Az egyik ilyen a munkanélküliség. A hivatalos adatok szerint Burgenlandban a munkanélküliség 7-9 százalékos volt 1995 és 2001 között, míg nálunk ugyanebben az időszakban 6-ról 4 százalékra csökkent. A szakemberek szerint azonban Nyugat-Dunántúlon mégis nehezebb munkához jutni, legalábbis erre utal a tény, hogy a 25 év alatti fiatalok között arányaiban több a hosszú ideje állástalan.

50 éve írtuk – Nádaratás csak géppel

Gondos felkészülés, alapos számvetés előzi meg a Fertői Nádgazdasági Vállalatnál a nádaratás megkezdését. A gépek javítása, karbantartása rövidesen befejeződik, és mint minden esztendőben, az idén is november közepén megkezdődik a nagy munka. Az aratás módja megváltozik: a vállalat nagy anyagi áldozatokkal bevezeti a teljes gépi aratást, megszűnik az embert gyötrő kézi betakarítás a Fertőn. A kézi tolókaszák helyett négy, motoros kaszálógépet szerkesztett a vállalat két újítója, Kusics József és Fülöp József. Míg egy tolókaszával egy műszakban 100–120 kéve nádat lehetett aratni, egy gép teljesítménye 1000–1300 kéve. Az idei felkészülés tulajdonképpen az ember megkímélésének jegyében történik. A vállalat 80 000 forintért vízhatlan ruhákat vásárolt a nádaratóknak, a szállítás megkönnyítésére 60, könnyű mozgású alumínium csónakot készíttetett. A vizes aratást – tehát, ha nem áll be a jég a tavon – 12 úszó aratógép könnyíti, s a jeges aratásra alkalmas 10 arató-kötöző gép mellé még tízet vásárolt 1 200 000 forintért a vállalat. Tavaly 1 740 000 kéve nádat arattak a Fertőn, az idén 2 millió kévére számítanak. Gond, hogy a tó vizének szintje 40 centiméterrel alacsonyabb, mint az előző években volt, s a 300 kilométer hosszú csatornahálózat egy része nem lesz alkalmas a szállítások lebonyolítására. Ezért is volt szükség alumínium csónakok vásárlására.