15 éve összvérháton érkeztek látogatók Franciaországból Győrszentivánra

10 éve – Késsel rabolta ki a trafikot
A kapuvári Bercsényi utcai trafikot szombat délután kirabolták. Az ötven év körüli rabló egy késsel fenyegette meg az eladót, majd a bevételt „átvéve” elmenekült. A rendőrség lapzártánkkor is kereste az elkövetőt. Győr-Moson-Sopron megyében ez volt az első eset, hogy nemzeti dohányboltból raboltak.

Szombat délután körülbelül fél négykor egy ötven év körüli férfi tért be Kapuváron, a Bercsényi utca elején található nemzeti dohányboltba. A helyiségbe érve ruházata alól elővett egy nagy méretű kést, majd azzal fenyegetőzve az eladó hölgytől a bevételt követelte, amikor ezt megkapta, elmenekült a helyszínről. A Kisalföld megtudta, a dohányboltban dolgozó középkorú hölgy a meglehetősen ápolatlan és rendezetlen ruházatú férfitől nem ijedt meg. Amikor azonban a rabló elővette a nagy méretű kést, akkor már inamba szállt a bátorságom, félelmetes volt, ahogy a konyhakéssel fenyegetőzött - mondta informátorunknak a kapuvári hölgy, aki a Kisalföldnek nem akart nyilatkozni. A tettesről a biztonsági kamera is készített képeket, őt a rendőrség azóta nagy erőkkel keresi.

15 éve – 4000 kilométer öszvérháton
Franciaországból indultak még májusban, s a jövő hónap végén érik el úti céljukat, Erdélyt. A fiatal pár négyezer kilométert tesz meg öszvérháton. Állataik, amikkel útnak indultak, ló anyától és szamár apától származnak. Nem lehetnek túl makacsak, hiszen eddig sikerült tartani a tervezett menetrendet, s lassan már célhoz érnek.

Régi álmát valósította meg két francia fiatal: öszvérháton utazták be Európát. A „jármű” kézenfekvő volt, hiszen öszvértenyésztéssel foglalkoznak. Állataik, amikkel útnak indultak, ló anyától és szamár apától származnak. Nem lehetnek túl makacsak, hiszen eddig sikerült tartani a tervezett menetrendet, s lassan már célhoz érnek. Alexandre Chabotés Edith Zenouegy Toulouse-hoz közeli faluból két hátassal és két málhással májusban vágtak neki a körülbelül négyezer kilométeres útnak. Jó előre kiszámítottak mindent. Azt is, hogy amikor indulnak, már zöldell a fű, s amikor megérkeznek, még mindig találnak legelni valót az állatok, így nincs gond a takarmányozással. Napi harminc kilométer megtételét ütemezték be, annyi még nem megterhelő az állatoknak. Minden felszerelésüket praktikusan tervezték, például összecsukható műanyag itatóvödröket, speciálisan az állatok testformájához alakított málhákat. Útközben ott aludtak, ahol éppen az aznapi harminc kilométer érte őket. Egyik ilyen állomásuk Győrszentiván volt, s szokás szerint kérdezősködtek, nincs-e a közelben valaki, aki lovakkal foglalkozik, így jutottak a Szentiváni Lovasudvarba, ahol Zádorvölgyi Gabriella és dr. Sík Sándor fogadta a vendégeket. Ellátást ugyan nem igényeltek a maguk sátrában aludtak, s az úton „megszokott” szendvicseiket fogyasztották. Az öszvéreknek sem kellett abrak, a szénát azért elfogadták. Reggel aztán korán mentek tovább. Az úti céljuk Erdély, ahová a tervek szerint október vége felé érnek, s két hónapot ott töltenek humanitárius (gyereksegítő) tevékenységgel. Hazájukba – karácsonyra – kamionnal térnek vissza.

20 éve – Kevesen és keveset olvasnak
A tanulók egyre kevesebbet olvasnak, a kötelező olvasmányokat is nehéz számon kérni. Az iskolák fontos feladatnak tartják, hogy ezen változtassanak. Lapunk nemrég indított kampánya kapcsán érdeklődtünk a soproni diákok olvasási szokásairól.

A soproni tanárok egyetértenek abban, hogy a gyerekek olvasási szokásai az elmúlt években sajnos negatív irányba változtak. A televíziós csatornák ésa számítógép a fiatalok többségét elvonja az irodalomtól. Az oktatási intézmények különböző módszerekkel igyekeznek a diákokat visszacsalogatni a könyvekhez, de a szülők odafigyelése, példamutatása nélkülözhetetlen.

A Lackner Kristóf Általános Iskolában jutalmazással próbálják motiválni a gyerekeket. A 3-4. osztályban tanító Gulyásné Széchelyi Anna a tananyagon felül a kiegészítő könyvekből ad fel olvasmányokat, melyek elolvasásával a tanulók pluszpontokat szerezhetnek. A kötelező irodalom nem változott, de szabadabban kezelik, acél érdekében több lehetőséget adnak a választásra. Móra és Móricz elavult szókincsét a mai gyerekek nem értik, magyarázni kell a szavak jelentését. Bár az alapokat az első osztályokban jól megtanulják, azután megállnak, nem gyakorolják. Az olvasás nem szórakoztatja a fiatalokat - mondja a tanítónő -, a passzív, fáradság nélküli időtöltés vonzóbb számukra.

A Deák Téri Általános Iskolában már három éve elindítottak egy programot az olvasás népszerűsítésére. A rendkívül rossz helyzet indokolta az olvasókör és a könyvmolyképző létrehozását, melynek hatását már érzékelik. A két éve működő könyvtárprogram becsalogatja a gyerekeket, a számítógépes játékok használatát olvasáshoz kötik. „A szülők felelőssége vitathatatlan – állítja dr. Tóth Páterné igazgató –, ha megengedik agyereknek, hogy filmen nézze meg a kötelező olvasmányt, vagy felolvassák neki, a mi erőfeszítéseink hiábavalóak.” Idei terveik között szerepel az értőolvasás programja, melyben a régi kifejezéseket értelmezik, a mindennapi életben használatos szavakat, kifejezéseket tanulják.

Szabó Miklós, a Széchenyi István Gimnázium igazgatója szerint az olvasási tempó észrevehetően lassult az elmúlt években, ami egyértelműen a gyakorlat hiányára utal. Az olvasáshiánya miatt többet kell magyarázni az órákon, mert nem értik a szavakat. Mindegy mit, csak olvassanak – mondja –, ebből a szempontból Harry Potter forradalmat csinált, még ha az irodalmi értéke megkérdőjelezhető is. Változtatni kellene a lexikális tudást bevasaló tanítási módszeren, inkább a szövegértés és az olvasás felé kellene fordulni, azt az életben később is hasznosítani tudják. A műveltség és a kultúra lassan háttérbe szorul, a jövőben meg lehet lenni olvasottság nélkül is, és ez szomorú –véli az igazgató.